fókusz

Európa élmezőnyébe lőtt ki az átlagfogyasztás feletti magyar gázár

Barva ÁdámBarva Ádám

2022. augusztus 2. 20:01

 A Fókusz annak járt utána, hogy az Európa-szerte elszabaduló energiaárak okozta krízist hogyan próbálják kezelni az országok.

Franciaországban aktivisták hívták fel az energiafogyasztás és az ökológiai lábnyom csökkentésére a figyelmet: Párizsban a világító fényreklámokat kapcsolták ki az On The Spot csoport tagjai az üzletek kirakatainak tetején. Azt mondták, akciójuk szimbolikus, mert nem kapcsolják le a város összes fényét, a mögöttes üzenet a fontos.

A francia kormány múlt héten többek között az orosz-ukrán háború okozta energiaár-növekedés miatt „pazarlásgátló” rendeleteket hozott: szeptembertől várhatóan megtiltják a táblák és kirakatok kivilágítását hajnali 1 és reggel 6 óra között, továbbá az üzleteknek zárva kell tartani az ajtajaikat, ha fűtenek vagy légkondicionálót használnak.

De nemcsak Franciaországban, hanem szinte egész Európában elszálltak az energiaárak, a kormányok pedig megpróbálják kezelni a krízist.

Volt, ahol az áfát, máshol a meglévő adókat csökkentették, és előfordult, hogy a rendszerhasználati díjat törölték el vagy csökkentették. Ezzel szemben Magyarországon egy árrögzítés volt. Erre is volt példa Nyugat- és Kelet-Európában, ám jellemzően nem a 2013-as szintet rögzítették be, hanem a tavaly őszi áremelkedést követően megemelkedett rezsi- illetve energiaárakat

– fogalmazott Jandó Zoltán, a G7 gazdasági portál újságírója.

Mint ismert, augusztus elsejétől a rezsicsökkentés csak az átlagfogyasztásig érvényes Magyarországon. A villamosenergia esetében évi 2523 kWh, azaz havi 210 kWh fogyasztásig marad az eddigi, 36 forintos kilowattóránkénti ár, aki efölött használ, annak 70,1 forintot kell fizetnie kilowattóránként. 

A földgáznál 1729 m3 éves, azaz havi 144 m3 fogyasztásig marad a köbméterenkénti 102 forintos ár. Aki ennél többet fogyaszt, annak a limit felett 747 forintot kell fizetnie köbméterenként. Ez az összeg nem tisztán a földgáz ára, tartalmazza a rendszerhasználati díjat és az áfát is.

A szakújságíró szerint nem kérdés, hogy emelni kellett az árakon, de nem mindegy, hogy ez hogyan történik.

Az biztos volt, hogy a rezsiköltségeket emelni kell. A probléma az, hogy míg más országokban azt látjuk, hogy ezt méltányossági alapon tették, figyelembe véve a társadalmi különbségeket, addig Magyarországon nem ez történt. Ez olyan társadalmi csoportokat érint vagy fog érinteni nagyon rosszul a jövőben, akik egyébként rászorulnának, és akiknek nagyon nagy terhet fog jelenteni ennek a többletköltségnek az előteremtése

– magyarázta Jandó Zoltán.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint idén júniusban a 29 vizsgált európai főváros közül Budapesten kívül csak Belgrádban kellett kevesebbet fizetni a villamosenergiáért. Szerbiában 8,1 centet (körülbelül 32 forint), Budapesten 9,92 centet (kb. 40 forint) kértek egy kWh energiáért. A legdrágább az olasz főváros volt, Rómában 51,31 centbe (kb. 205 forint) került 1 kWh áram.

Az átlag felett fogyasztók esetében a 70,1 forintos kilowattóránkénti ár sem számít kirívónak: ha a júniusi árakhoz viszonyítjuk, Budapest továbbra is a 7. legolcsóbb marad, de a szomszédos országokat nézve drágább, mint Belgrád, Zágráb és Bukarest. A felmérésben Kijevet nem vizsgálták.

A gáznál már teljesen más a helyzet, ott ez a lakossági piaci ár nemzetközi összevetésben is magas. Nem a legmagasabb az egész Európai Unióban, de nincs is messze tőle. Van néhány ország, ahol magasabb, de ezek jellemzően olyan országok, ahol a gáznak a fűtésben sokkal kisebb a szerepe, mint Magyarországon 

– fejtette ki a Fókusznak Jandó Zoltán.

A felmérés eredményei alapján a rezsicsökkentett földgáz ára Budapesten a legolcsóbb, 1 köbméterért kb. 110 forintot kell fizetni. A legtöbbet, köbméterenként több mint ezer forintot, Stockholmban kérnek érte. 

Az átlag feletti fogyasztás esetén fizetendő 747 forint viszont már Európa élmezőnyébe lövi a gáz árát: a magyar főváros így a 6. legdrágább, és csak Róma, Bécs, Koppenhága, Amszterdam és Stockholm előz meg minket.

A Fókusz riportja kitért arra is: elemzők szerint az országba érkező orosz import gáz ára körülbelül két hónappal követheti a tőzsdei jegyzéseket. 

Ez azt jelenti, hogy szeptemberben nagyjából olyan áron kaphatja Magyarország a földgázt, mint amennyi júliusban volt a tőzsdén, ez pedig rekordszintet jelent.

#fókusz#gazdaság#rezsi#rezsiárak#franciaország#románia#költségek#számlák#háztartás

Címlapról ajánljuk