Tavaly több mint 29 milliárd forintot hagytunk a közjegyzőknél, ebből 10 milliárd forint lett a nyereség

Igen jó évet zárt 2023-ban az országban működő több mint 300 közjegyző: veszteség ugyanis csak elvétve fordult elő, az irodák összesített árbevétele pedig meghaladta a 29 milliárd forintot is – derült ki az rtl.hu összesítéséből. 

Figyelemre méltó az elért adózott eredmény is, ez ugyanis 10 milliárd forint körül alakult 2023-ban, azaz a beszámolókban nyereségként jelent meg minden harmadik közjegyzőnek kifizetett forint.  

Korábban a közjegyzők nagyobb része egyénileg végezte tevékenységét (lényegében egyéni vállalkozóként), de 2022-ben előírta egy jogszabálymódosítás, hogy kötelező irodát alapítaniuk vagy abba tagként betársulniuk. Az érintettek túlnyomó többsége végül saját irodát alapított (ez a működési forma leginkább a cégekéhez hasonló), ennek következtében pedig elérhetővé vált a bevételek és az osztalék nagysága is a publikus céginformációkból.

Az átlagosan teljesítő közjegyzői irodából tehát nagyjából 30 millió forintot vehettek ki a tulajdonosok osztalékként a tavalyi év után, de a szórás – a végrehajtói irodákhoz hasonlóan – itt is óriási volt. Előfordult például, hogy egy iroda csak néhány millió forintnyi nyereséget termelt, vagy esetleg veszteséges is volt, de több mint egy tucatnyi esetben 100 millió forint felett alakult az éves adózott eredmény. 

Az osztalékokat tekintve kiemelkedik például az egyik budapesti közjegyzői iroda: ebben ugyanis 158 millió forint nyereség keletkezett 296 millió forintos árbevétel mellett, az alapítói határozat szerint pedig 140 millió forintot osztalékként ki is fizettek maguknak a tulajdonosok. Ez is elmarad azonban annak a társult – két közjegyző által vitt – irodának a teljesítményétől, amelyből a tulajdonosok 399 millió forint osztalékot vettek ki. A kiugró példák említése mellett fontos megjegyezni, hogy a nyereségek mediánértéke – tehát az az összeg, amely felett és alatt is ugyanannyian szerepelnek – nagyjából évi 25 millió forint volt. 

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara megkeresésünkre azt közölte, hogy közjegyzők jövedelme nem kiugró a többi jogi végzettséghez kötött szakmához képest. 

„A közjegyzők rendeletben meghatározott díjak alapján dolgoznak, amitől nem lehet eltérni, az ügyvédi munka viszont például szabadáras, így számtalan olyan ügyvédi iroda működik, amelynek árbevétele, nyeresége sokkal magasabb, mint bármely közjegyzői irodáé. Ráadásul egy-egy közjegyzői irodában nemcsak a közjegyző dolgozik, hanem jellemzően egy vagy több közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt és adminisztratív dolgozó is, így az árbevétel is ennyi felé oszlik” – írták. 

Hozzátették: a bevétel-profit arány a legtöbb szellemi foglalkozást végző vállalkozásnál hasonló, a tevékenységüket ugyanis nem terhelik jelentős nyersanyag-, energia- és eszközköltségek. A MOKK szerint a közjegyzők jellemzően nem bért vesznek fel a saját munkájukért, hanem a cégből, jelen esetben az iroda nyereségéből osztalékot, ami után adót is fizetnek. 

Felvetésünkre, hogy mi indokolja ezeket a fizetéseket, ha lényegében állami feladatot látnak el, a kamara azt írta, hogy a közjegyzők jövedelmének értékelésekor azt is figyelembe kell venni, hogy a felelősségük korlátlan. 

„Az állami alkalmazottakkal (például ügyészek) ellentétben a teljes vagyonával felel a munkájáért, valamint más gazdasági tevékenységet nem végezhet. Míg tehát egy állami alkalmazásban álló jogász munkájának hibájából adódó kárt az adófizetők viselik, addig a közjegyzők a saját magánvagyonukkal kötelesek ezért helytállni” – közölték.

Az igazságügyi miniszter dönt a kinevezésekről

Ahhoz, hogy valaki közjegyző legyen, egyebek mellett jogi végzettségre, sikeres szak- és közjegyzői vizsgára, valamint legalább hároméves releváns tapasztalatra van szüksége. A közjegyzők számát a kamara, valamint az Országos Bírósági Hivatal jelzései alapján az igazságügyi miniszter határozza meg. A megüresedő helyekre pályázatot írnak ki, a jelentkezőket a területi kamaráknál hallgatják meg (további végzettségért, nyelvtudásért, publikációkért stb. pluszpont adható), majd az adott helyre három jelöltet terjesztenek fel a tárcához. Közülük az igazságügyi miniszter választja ki azt, aki megkapja a megbízást, ez pedig határozatlan időre szól.  

A kamara tájékoztatása szerint a jogi hivatásrendek közül a közjegyző esetében a legszigorúbbak a kinevezési követelmények, összehasonlításul a közjegyző esetében háromszor olyan hosszú szakvizsga utáni joggyakorlati időt kíván meg a törvény, mint a bírók esetében. A jogi diploma megszerzésétől a közjegyzői kinevezéséig tartó időszak jellemzően jóval több, mint tíz év – írták. 

A közjegyzők egy része kicserélődött az elmúlt években

– a MOKK szerint ez részben arra vezethető vissza, hogy sok közjegyző ezekben az években megy nyugdíjba, ők még a rendszerváltás után kezdték meg a munkájukat. A covidjárvány miatt ráadásul feltorlódtak a pályázatok (nem lehetett meghallgatásokat tartani), ezért sokan valóban az elmúlt 1-2 évben láthattak neki a munkának. Ez azt jelenti, hogy esetükben a kinevezésről még Varga Judit volt igazságügyi miniszter dönthetett.

Az rtl.hu kérdésére, hogy – a magas díjazás miatt, a végrehajtói irodák kiosztásához hasonlóan – felmerült-e korrupció gyanúja a közjegyzői vizsgák és posztok odaítélésénél, a kamara azt felelte: „Nem”.

Mennyiért dolgoznak a közjegyzők?

A munkadíjat változó tényezők befolyásolják, de alapvetően az ügyérték vagy a szükséges munkaidő alapján határozzák meg az ügyfelek által fizetendő összegeket. A 2019-es miniszteri rendeletben megszabott értékektől nem lehet eltérni, azóta az árak nem emelkedtek.

Az ügyértékhez igazodó általános munkadíj összege:

• 20 ezer forintot meg nem haladó ügyérték esetén 5 500 forint
• 20 ezer forint feletti ügyérték esetében sávosan változnak a díjak az ügyérték nagyságától függően: az alapdíj 5 500 és 561 ezer forint közötti lehet, de ehhez hozzáadódik még az ügyérték 0,1-4 százaléka is. Az összdíjazás legfeljebb 1 millió forint lehet ügyenként.

Ha az ügyérték nem állapítható meg, akkor a tevékenységre fordított idő alapján kell a munkadíjat kiszámolni: ez minden megkezdett óra után 5 500 forint, azonban bizonyos ügyek esetében ennek a háromszorosa is felszámítható óránként. Ugyanakkor a díjrendelet többféle díjkedvezményt is meghatároz. Egyes eljárásokért például a szokásos közjegyzői munkadíj felét vagy 30 százalékát kell megfizetni.

A közjegyzőket megilleti költségtérítés is, így átháríthatják az ügyfélre például az utazással, szállással, postaköltségekkel kapcsolatos kiadásokat, valamint felszámolhatnak leírási díjat (150 forint/oldal), másolási díjat, tanú- vagy tolmács-költségtérítést is.

Nyitókép: A magyar közjegyzőség kezdete (A magyar közhitelesség szobra és táblája) című szoborkompozíció, Kotormán László és Kotormán Norbert szobrászművészek alkotásai a Közjegyzők Háza előtt a főváros VIII. kerületében, a Stróbl Alajos utcában – Fotó: Branstetter Sándor/MTVA