Ha már a tanárok szegik meg a szabályokat, akkor nagy a baj – minden egy tucat pedagógus kiállásával indult

„Én itt álltam az előbb” – szólt oda nevetve az egyik tanár a másiknak a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium bejáratánál. A kispesti középiskola pedagógusai a bejárati lépcsőn sorakoztak fel, mint egy kórus. A kezükbe nyomtatott A4-es lapok kerültek. A sztrájk alapjog – ezt a feliratot adták ki a betűk. 

Az 50 fős tantestületből 37-en csatlakoztak a tanárok februárban kezdődött polgári engedetlenségi mozgalmához. Pályakezdő és nyugdíj közeli pedagógusok közösen tüntettek a kormányrendelet ellen, amely szerintük ellehetetleníti azt, hogy sztrájkoljanak. A tiltakozás egyik szervezője egy magyartanár, Kleinné Szőke Lovas Edit, aki azt mondta, a rendelet az utolsó csepp volt a pohárban, és pedagógustársaival úgy látják: súlyos gondok vannak a magyar közoktatásban.

Ennek egyik eleme a bér. Ami, hát... megalázó. Megalázó. Az egyik következménye pedig az, hogy egyre kevesebb a fiatal tanár. Úgy látjuk, ha a mi generációnk, tehát a mai ötvenesek nyugdíjba mennek, akkor tényleg nincs utánpótlás

– magyarázta a már 30 éve a pályán lévő Kleinné Szőke Lovas Edit a Házon kívül stábjának. A központilag előírt tananyag és a poroszos oktatás szerinte mostanra teljesen alkalmatlan a fiatalok megszólítására. „Semmi akaratot nem látunk arra, hogy legalább elgondolkodnának, hogy változtatni kell, mert az oktatás lenne a jövő” – mondta a fejét csóválva.

Sándor Norbert Tibor pályakezdő. Az órái egy részét spanyolul, a többit magyarul tartja. Azt mondta, a fiatal pedagógusok annyira keveset keresnek, hogy a végzősök többsége sosem helyezkedik el tanárként. „Nyilvánvalóan nem vonzó senkinek az, hogy nem tud elköltözni otthonról, nem tud fenntartani egy albérletet, és a családjával gyakorlatilag kényszerül élni 30-35 éves koráig.” Arról is beszél, mindig is tanár szeretett volna lenni, amin a társai már az egyetem alatt is sokat viccelődtek, pedig szerinte ez az egyik legfontosabb hivatás. Az már más kérdés, hogyan jön ki a fizetéséből. Erről azt mondta, 

otthon lakik a szüleivel, és még hétvégén is különórákat vállal. 

„Egy héten, most jelenleg hat magánórám van. Kevesebb, mint korábban, mert egyszerűen már nem bírtam.” Ez viszont tulajdonképpen még egy munkanapot jelent – az iskolában végigdolgozottak mellé.

A kéttannyelvű iskolában spanyol anyanyelvű tanárok is tanítanak. Szolidaritásból többen részt vettek a tiltakozáson. Teresa Escosa szerint a magyar pedagógusok helyzete és megbecsültsége elkeserítő ahhoz képest, amit a hazájában tapasztalt. 

Spanyolországban nemhogy kétszer, hanem háromszor ennyit keresnek a tanárok. A munkaórák száma ráadásul sokkal kevesebb: öt óránál senki sem tart többet egy nap. A pedagógusok ott nagy függetlenséget élvezhetnek, joguk van sztrákolni és szó sincs arról, hogy ilyesmiben korlátoznák őket 

– mondja a spanyol pedagógus.

A tanárok közül többen is arról beszéltek, hogy nagyon nehezen vették rá magukat a tiltakozásra.

Ha már a tanárok, akik nagyon szabálykövetőek, és minden körülmények között szeretnék a tanítványaikat erre nevelni, ha már ők megszegik a szabályokat és nem végzik a dolgukat, akkor nagy a baj 

– jegyezte meg Varga Mónika, aki spanyolt és portugált tanít a kéttannyelvű gimnáziumban.

Egy tucatnyi tanár kiállásával kezdődött

Kőbányán, a Szent László Gimnázium bejáratánál egy megkopott felirat fogadja az érkezőket. „Veletek vagyunk” – olvasható a töredezett aszfalton, a kormány sztrájkrendelete ellen tiltakozó pedagógusok melletti kiállásként. Ebből az iskolából indult a polgári engedetlenség, ami mostanra országos mozgalom lett. Az előzményeinek megértéséhez azonban egészen januárig kell visszamenni.

Január 30-án több mint húszezer tanár tartott kétórás figyelmeztető sztrájkot, mert méltatlannak tartják a fizetésüket. A KSH szerint 2020-ban egy 30 évesnél fiatalabb általános iskolai tanár átlagfizetése nettó 170 ezer forint volt. Egy negyvenes, vagyis a pályája felénél járó  középiskolai tanáré pedig nagyjából nettó 230 ezer forint. Ezek átlagfizetések – a végösszeg több tényezőtől, például pótlékoktól vagy az eltartottak számától is függ. Bár a tanárok bérpótlékát januártól tíz százalékkal emelték, a pedagógusbéreket azonban 2022-ben is a nyolc évvel ezelőtti minimálbér alapján határozzák meg. Közben az ország egészében a KSH szerint folyamatosan nő az átlagkereset, tavaly decemberben a kedvezmények nélkül számított nettó bér elérte a 327 ezer forintot. Ez majdnem kétszer annyi, mint amit egy fiatal tanár kereshet.

A pedagógusok januári munkabeszüntetését a Fővárosi Ítélőtábla utólag jogellenesnek nyilvánította, mert a kormány és a szakszervezetek között nem volt megállapodás az úgynevezett elégséges szolgáltatásról – vagyis lényegében arról, hogy a sztrájk alatt hány órát kell megtartani. Az érdekképviseletek időközben március 16-ára meghirdették az újabb tiltakozást – ezúttal már határozatlan idejű sztrájkot terveznek. Az elégséges szolgáltatásról egyeztetni kellett volna. A kormány azonban február 11-én a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva tárgyalás helyett egy rendeletet adott ki, amiben előírták, milyen feltételekkel sztrájkolhatnak a tanárok.

Tóth Viktor a Szent László Gimnáziumban tanít angolt. Azt mondja, irtó dühös lett, amikor elolvasta a jogszabályt. 

Péntek este jött ki a rendelet, és hát rettenetesen frusztrált a tartalma. Szombaton megszületett az ötlet a fejemben, hogy hétfőn valamilyen formában mindenképpen tiltakozni fogok

– mesélte.

A rendelet értelmében az órák felét meg kell tartani, sőt, az érettségi tárgyak tanórái közül egy sem maradhat el. A kormány azt is előírta, hogy a sztrájk alatt kötelező megoldani a gyerekek felügyeletét: az óvodákban este hatig, az általános iskolákban délután 5-ig, a középiskolákban délután 4-ig. Ráadásul úgy, hogy a csoportok vagy osztályok nem keveredhetnek egymással. Tóth Viktor szerint így semmi értelme nem marad a munkabeszüntetésnek.

Bármennyire tetszik vagy nem tetszik, egy sztrájknak az a lényege, hogy fájjon, hiszen így szeretne egy közösség nyomást gyakorolni a kormányra. Ez a rendelet viszont azt írja elő, hogy tulajdonképpen úgy sztrájkoljunk, mintha semmi sem történne az iskolában. Ennek így semmi értelme, teljesen kiüresítik a sztrájk fogalmát!

– mondta bosszúsan Tóth Viktor. A kollégáinak körlevélben jelentette be, hogy tiltakozni fog, és megkérdezte, ki szeretne csatlakozni. „Volt egy-két megjegyzés, hogy talán a jogot nem kellene sértenünk, és végig kellene gondolnunk, milyen hatással lehet, ha csak egyedül maradunk, milyen hatással lehet ez az intézmény jövőjére. De azt gondolom, hogy a kollégák nagyon nagy többségében támogatták a kiállást” – mesélte. Más iskolákban tanító ismerőseivel is beszélt, és már a legelején kitalálták, hogy minden nap más intézményben fognak polgári elégedetlenséget tartani, hogy a tiltakozás híre minél több emberhez eljusson. 

Sajnos az elmúlt években azzal szembesültünk, hogy igen, írtunk petíciót, igen, felháborodtunk, igen, kimentünk többezren, több tízezren az utcára, és akkor három nap múlva nem történt semmi

– mondta. A Szent László Gimnáziumban végül 12 tanár nem vette fel a munkát február 14-én.

Így duzzadt országosra a tiltakozás

Másnap, másodikként a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai tiltakoztak. Ott húsz pedagógus kezdett polgári engedetlenségbe. „Miért tűrjük el ezt, hogy mostmár 32 évvel a rendszerváltás után már sztrájkolni sem lehet? Mert azt én nem nevezem sztrájknak, hogy menjek be órát tartani” – mondta egyikőjük, Palya Tamás az RTL Híradónak. A tiltakozás az Illyés Gyula Gimnáziumban folytatódott. Az intézmény egyik pedagógusa, Nagy Szilvia kockázatosnak nevezte, ha az ember nem vállalja fel a véleményét. „Eltörik a gerince egy idő után” – mondta.

Február 18-án már több iskolában akcióztak a tanárok. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban aznap reggel nyolckor jelentették be a diákoknak, hogy a tanáraik egy része polgári engedetlenségbe kezd, de így tettek a Vörösmarty Mihály Gimnázium és a Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai is. Az utóbbi intézmény egyik tanára, Sirák Richárd is az alacsony béreket okolta az elégedetlenségért. 

A mi fizetésünk akkor fog hármassal kezdődni, hogyha nyugdíj előtt leszünk két évvel

– mondta. Az Eötvös József Gimnázium pedagógusai apró, összehajtogatott üzeneteket kaptak a diákjaiktól. „Megkérdeztem tőlük, hogy akarják-e azt, hogy ők a mai napon saját maguknak tartanak órát. És mondták, hogy igen, tök jó” – mesélte az intézmény egyik tanára, Imre Flóra. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium volt az első vidéki iskola, ami csatlakozott az akcióhoz.

10 nappal a kormányrendelet megjelenése után már 25 iskola több mint félezer tanára csatlakozott a polgári engedetlenséghez. Az ország legjobb gyakorló gimnáziumai a fővárosi Egyetem téren tartottak közös megmozdulást. A budapesti Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium tanárai feketébe öltözve, leragasztott szájjal tüntettek a rendelet ellen. Az alapítványi iskolák közül elsőként a Lauder Javne Iskola és Óvoda munkatársai voltak az első csatlakozók, majd a polgári engedetlenség elérte az egyházi iskolákat is. Bár több fenntartó külön megtiltotta, március elején 17 egyházi iskola 340 pedagógusa csatlakozott  az állami iskolákban dolgozó pedagógusok kiállásához. Az Eduline.hu összesítése szerint a tiltakozás kezdete óta több mint 240 intézmény pedagógusai tartottak polgári engedetlenséget.

Úgy tűnik, a büntetés sem marad el: több tanár is kevesebb fizetést kapott, miután részt vett a polgári engedetlenségben. Egyikőjük, Kamrás Orsolya félállásban tanít. Egy szabadnapján tiltakozott – mégis kevesebbet utaltak. 

Bementem a munkahelyemre, amikor semmi dolgom nem lett volna ott és jutalomból levonták egy egész napi béremet

– mondta az RTL Híradónak. Egy másik pedagógus, Vatai Éva fizetését is csökkentették, amit elfogad, csak igazságtalannak tart. „Hogy van az, hogy hétvégéken, ha versenyre kísérünk, ha utazásra kísérünk gyerekeket, akkor soha nem kapunk azért bérkiegészítést” – nyilatkozta később. Olyan pedagógusról is tudunk, akinek a TB-jogviszonyát függesztették fel arra a napra, amikor polgári engedetlenséget tartott.

Volt, aki egyedül sztrájkolt a tantestületből

Simkó Edit egy általános iskolában tanít. Azt kérte, ne mondjuk el, melyikben. A tantestületből egyedül ő döntött úgy, hogy tiltakozni fog a rendelet ellen. „Ahogy beléptem az ajtón, ott volt a főnököm, és akkor mondtam, hogy akkor holnap én polgári engedetlen leszek. Ekerekedett a szeme és mondta, hogy nem tudja, hogy igazából ilyenkor mi az eljárás. Telefonál és megkérdezi” – elevenítette fel azt a napot, amikor bejelentette a munkahelyén, hogy mire készül. 

Tanítom a gyerekeket az egyéni felelősségre. Nem lehet várni mindig, hogy majd a másik lép helyettünk. Állampolgárnak lenni felelősséggel is jár. Én személy szerintt azt gondolom, hogy ez volt a minimum, amit most tennem kellett

– mesélte. Szerinte a polgári engedetlenség felszabadító volt, mint amikor levegőt vesz az ember. „Olyan felemelő. Igazából ezt tudom rá mondani. Megtettem, ami a feladatom. És... mikor kihúzza az ember magát. Szabadságélmény” – mondta. Volt olyan kollégája, aki érdeklődött, de olyan is, aki nem akart beszélgetni vele. Leginkább az órái helyettesítése miatt hezitált. „Volt egy nagyon jó élményem, amikor mentem le az ebédlőbe, és akkor az egyik gyerek odajött és átölelt. Nagyon jólesett.” Szerinte bárhol máshol többet keresne, de nem akar váltani, mert nagyon szereti a munkáját. Amikor azt kérdeztük tőle, hogy nem tart-e a munkája elvesztésétől, őszintén felkacagott.

Bocsánat. Ezen most el kellett, hogy nevessem magam. Nem tudom, ki fog helyettem tanítani, hogyha én eljövök. Nagyon sajnálnám, ha elveszíteném a munkámat, mert én azon kevés szerencsés emberek egyike vagyok, aki a hobbiját csinálja, amikor dolgozik

– mondta.

A kormány szerint a választásokba akarnak beavatkozni

A Házon kívül stábja megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy a tiltakozások miatt módosítják-e a tanárok által kifogásolt sztrájkrendeletet. Erre nem válaszoltak, de azt írták: a pedagógus bérek emelésének szükségességével egyetértünk, a béremelést 2010 után a pedagógusokkal kezdtük. Most az egészségügyi és szociális dolgozókon van a sor. A Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arról beszélt: szívesen tárgyalnak a tanárokkal, de szerinte 

ha valaki március második felére hirdet sztrájkot, az olyan, mintha a választásokba akarna beavatkozni.

„A polgári engedetlenség az fogalmilag egy jogellenes kategória. Annak része a jogellenesség, és a sztrájkról pedig a bíróság mondta ki, hogy jogellenes volt. Azt viszont veszélyesnek tartjuk, hogyha nem a szülők és a gyermekek érdekeit nézik a pedagógusok” – mondta Gulyás Gergely pár nappal a tiltakozás kezdete után. Az RTL-nek nyilatkozó tanárok viszont egytől-egyig úgy látják, hogy a polgári engedetlenség végső soron nem róluk, hanem épp a gyerekről szól. 

Az a diáknak sem érdeke, hogy egy kiégett, egy kifáradt, egy motiválatlan pedagógus tartsa az órákat, a szülőnek sem

– mondta Tóth Viktor. „Szerelemből csináljuk, én azt gondolom, a legtöbben. De hát nagyon nehéz. És hát most jó szívvel hogy mondjam gyerekeknek, hogy igen, legyél te is tanár, válaszd ezt a pályát?” – tette fel a kérdést Kleinné Szőke Lovas Edit.