Baleset-bűnügy

Az utasokat szórakoztatta, nőket engedett a pilótafülkébe a kapitány – így történt Budapest történetének legsúlyosabb légikatasztrófája

Dévai LászlóDévai László

2022. augusztus 6. 11:49

Hatvanegy évvel ezelőtt a Malév amerikai gyártmányú gépe egy rossz manőver következtében Zuglóban egy lakóházra zuhant, a szerencsétlenségben 30 ember vesztette életét, köztük kilenc gyerek.

1961. augusztus 6-án a Malév HA-TSA lajstromjelű, Douglas C-47 típusú gépe lakott területen zuhant le Zuglóban. A Lumumba utca 224-es számú lakóháznál történt balesetben összesen 30 ember halt meg. A szerencsétlenségkor a fedélzeten a négyfős személyzet mellett 23 utas tartózkodott, közülük 6 gyermek. Egyikük sem élte túl a becsapódást. A baleset idején a ház udvarán három kisgyerek biciklit szerelt, a balesetben ők is életüket vesztették.

Mit keresett egy amerikai gép a Malév kötelékében a hidegháború derekán?

A szóban forgó C-47 Skytrain típusú gépet eredetileg 1943-ban a kaliforniai a Long Beachen gyártották. A gépet az Egyesült Államok légiereje használta, a negyvenes évek végétől Münchennél teljesített szolgálatot. 1951. november 19-én a gép a fedélzetén négy amerikai katonával a németországi Erdingből szeretett volna Szerbiába, Belgrádba eljutni. Az amerikaiak hivatalos indoklása szerint a gép eltévedt, a személyzet csak későn vette észre, ellenséges területre, Magyarország légterébe léptek. A magyar légvédelem tüzet nyitott a gépre, a pilóta ezért Románia felé próbálta elhagyni a légteret. A román légierő is le akarta lőni a gépet, ezért úgy döntöttek, hogy inkább visszatérnek Magyarországra.

Ekkorra már a legfelsőbb szovjet vezetés is tudomást szerzett az eltévedő amerikaikról, ezért két MiG-15-ös vadászrepülőgépet küldtek a térségbe, hogy kényszerítsék földre a repülőt. Ez végül a pápai repülőtérnél történt meg. A fedélzeten tartózkodó amerikaiak kiutasították az országból, a repülőt viszont elkobozták.

A szovjet vezetés szerint azért volt szükséges a közbelépés, mert félő volt, hogy az Egyesült Államok kémkedési céllal küldte a C-47-est. Akárhogy is, egy évvel az incidens után a repülőt már a magyar légierő használta, viszont 1956-ban kénytelenek voltak leszerelni, mivel nem volt hozzá alkatrész.

Fotókon Budapest történetének legsúlyosabb légikatasztrófája
Berlinben állomásozó amerikai C-47-esek 1948-ban. Fotó: Hulton-Deutsch / Corbis / Getty Images

A C-47-es ezután a Malévhoz került, ahol beleillett a Liszunov Li-2-esekből álló flottába. Ezeket a szovjet gyártású gépeket az amerikai DC-3-as repülők licence alapján gyártották. A magyar légteret megsértő C-47-es és a DC-3-as repülők lényegében megegyeztek, így a szovjet Liszunovok alkatrészei használhatók voltak az elkobzott C-47-esben is. Így került 1956-ban a repülő a Malév kötelékébe, ahol aztán több változtatást végeztek rajta. Új, szovjet motorokkal látták el, és utasszállítóvá alakították. Ekkor kapta meg az új, polgári lajstromjelét, a HA-TSA-t. Még abban az évben, szeptember 6-án forgalomba is állították. Először csak 18 személy szállítására volt alkalmas, majd később 23 személyesre bővítették.

Fotókon Budapest történetének legsúlyosabb légikatasztrófája
A szóban forgó gépra szállnak fel az utasok Ferihegyen. Fotó: Magyar Rendőr / Fortepan

Balesetek

A repülő a tragédia előtt is balesetet szenvedett. 1960. december 16-án Szegedről Budapestre indult négy utassal a fedélzetén. Szegeden a kapitány nem vette észre, hogy a baloldali futóművel gondok akadtak, ezért végig kiengedett kerékkel repültek. A ferihegyi leszállás során a gép az orrára bukott, de az incidens során nem sérült meg senki.

A tragédia akkor történt, mikor a HA-TSA lajstromjelű gép sétarepülésre indult a főváros felett. 1961. augusztus 6-án, vasárnap délután Hoffmann Róbert kapitány szállt fel a géppel a ferihegyi reptérről. 15 óra 44 perckor emelkedett a magasba, az út rövid, mindössze 10 perces lett volna.

A feljegyzésekből és a baleset vizsgálatából kiderült, hogy a repülő alacsony magasságnál hullámvonalas repülést végzett. Egyes források szerint a pilóta így próbálta szórakoztatni az utasokat. Nagyjából 450 méteres magasságban balra fordult, majd 400 méteren balra-jobbra billegni kezdett. A manőverezés közben emelkedést, majd újra süllyedést végzett. A kapitány túl sokáig tarthatta az egyik emelkedőt, ettől a gép orra jobbra kifordult, dugóhúzóba került, majd a Lumumba utca 224. számú lakóházra zuhant.

Az utasokat szórakoztatta, nőket engedett a pilótafülkébe a kapitány – így történt Budapest történetének legsúlyosabb légikatasztrófája
Fotó: Katasztrófavédelem Központi Múzeuma

A becsapódás következtében a gép kettészakadt, az első része az épület tetején maradt, a hátsó viszont a kertben landolt, ahol három fiatal biciklit szerelt. Mind az utasok, mind a kertben tartózkodó gyerekek az életüket vesztették, csak úgy, mint a személyzet tagjai.

A lakóházban tartózkodóknak szerencséjük volt, mivel a gép nem gyulladt ki, így nem történt robbanás. Az MTI tudósításából kiderül, hogy a gép így is nagy pusztítást végzett.

A félig összeomlott ház romjai közül egy súlyosan megsérült nőt és egy mindössze három hónapos csecsemőt kellett kimenteni. A gép első részét csak a baleset másnapján tudták átvizsgálni, mivel csak később tudták le lehúzni az épület tetejéről. Kiderült, hogy a pilótafülkében két nő is volt a becsapódáskor, akik szabálytalanul tartózkodtak ott.

A vizsgálat felderítette, hogy a gép nem műszaki hiba miatt zuhant le, hanem a személyzet gondatlansága okozhatta a tragédiát. A kapitány az utasokat beengedhette a pilótafülkébe, hogy az első sorból élvezhessék a sétarepülést. Szűk fordulatokat végeztek kis magasságban, ráadásul többen is voltak a fedélzeten a megengedettnél, 23-an utaztak a gépen, holott a repülő csak 21 embert szállíthatott volna.

Forrás: Li-2, iho.hu, Wikipédia; nyitókép: Fortepan / Chuckyeager tumblr

#Baleset-bűnügy#malév#zugló#légikatasztrófa#zuhanás#lezuhant#ha-tsa#c47#dakota#történelem

Címlapról ajánljuk