16 méterrel a föld alatt van Budapesten a rejtett kincsraktár, ahova az ott dolgozók is csak fegyveres őrrel léphetnek be

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ föld alatti termeiben tárolják a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum festményeit és szobrait. Stábunknak Kónya Béla, az OMRRK igazgatója és főosztályvezetője mutatta meg, hogy a műkincsraktárban Renoir, Monet és Toulouse-Lautrec műtárgyai is helyet kapnak.

A föld alatti raktárban nemcsak biztonságot nyújtanak a kincseknek, de passzív házakhoz hasonlóan kis energiaráfordítással tudják garantálni a megfelelő – állandó – hőmérsékletet is.

A legmélyebb pont 16 mélyen található, ide egy kilencezer kilogramm teherbírású lifttel lehet eljutni.

Megnéztük az átmeneti zónát, ahol átlagosan 24 óra klimatizációs időszakot töltenek a műtárgyak, mielőtt a raktárba kerülnek, illetve miután a raktárból kiemelik őket.

A gyűjteményi vezetők és az őrök hozzájárulásával kizárólag egy szűk munkatársi réteg juthat le a műtárgyraktárakhoz.

Ilyen típusú raktározási technológiából és raktárhelyiségből több mint harminc darab van itt az épületen belül a Szépművészeti Múzeum gyűjteményi egységeihez köthetően. Ez azt jelenti, hogy 130 ezer műtárgy raktározását tudjuk megoldani” – mondta Kónya Béla.

A műtárgyakat speciális berendezések védik. Ha a raktárakban tűz ütne ki, különleges technikával oltanák el a lángokat egy speciális nitrogéngázzal történő elárasztásos rendszerrel, víz nélkül.

A Budapesten található gyűjtemény felbecsülhetetlen értékű. 

Aprólékos munka mérgező gázok között

Az épületben azonban nem csak tárolják a kincseket: restaurálással és műkincskutatással is foglalkoznak. A restaurátorok azt mondják, nem szabad különbséget tenni a művészek és az alkotások között, hisz mindegyiknek megvan a maga szépsége. Munkájukhoz itt világszínvonalú technika áll rendelkezésükre. Különös odafigyeléssel, nagy türelemmel dolgoznak a szakemberek, van, hogy maszkban.

Sok vegyszert, szerves oldószereket használunk, leggyakrabban alkoholokat, és ezek azért egészségkárosító hatásúak. Hogyha ezekkel az oldószerekkel dolgozunk, és konkrétan az arcunkba párolog, fontos, hogy maszk is legyen rajtunk

– magyarázta Mikó Edit restaurátor.

Minden műteremben található egy-egy karos elszívó a munkaállomások mellett, hogy a restaurátorok környezetéből elszívja a káros anyagokat, a port és a vegyszergőzöket – tudtuk meg Kónya Bélától. Egy vészzuhany is található, ez alá azonnal be tud állni az a dolgozó, aki „bármilyen olyan veszélyes vegyszert, savas vagy lúgos kémhatású anyagot önt magára véletlenül, ami károsíthatja a bőrét és az egészségét”. De szerencsére még soha nem kellett használni.

Az egyik óriási festményen például szeptember óta összesen 6 restaurátor dolgozik, év végéig kell végezniük vele. A hatalmas műalkotást sok-sok évig feltekerve tárolták, megnyitásakor derült ki, hogy bőven van vele probléma.

„Tényleg minden hibája megvan, ami egy képnek lehet. A hiányok, a konzerválás, a felfeszítés, a retusálás – tehát minden folyamatot el kell végeznünk vele, amit egy kisebb képpel, csak itt hatalmasban” – magyarázta Vizsralek Nóra restaurátor.

A múlt nagy festőművészeinek alkotásain dolgozni ugyanakkor hatalmas felelősség. 

Ha átgondolnám, hogy mennyit ér ez a kép, akkor lehet, hogy adott esetben hozzá se mernék nyúlni

– ismerte el a restaurátor, aki ehelyett inkább a feladatra koncentrál.

„Az ember állandóan azon gondolkodik, hogyan lehetne még szebben, még jobban, még élethűbben… Dolgoztunk a Munkácsy-kiállításon is, amikor a Honfoglalást hozták át a Parlamentből. Minden festmény egy külön kis feladat, és lehet szó kisebb mesterről is, akkor is jó vagy érdekes a feladat” – egészítette ki Berta Éva.

Ami a kép felszíne alatt rejtőzik

A restaurálás igazi csapatmunka. Mielőtt egy festmény a restaurátor kezébe kerülne, megjárja Horváth Mátyás műtermét is. Maga is restaurátor, ám ő a fotódiagnosztikai területtel, a műtárgyak vizsgálatával foglalkozik.

„Nagyon sok eset van, amikor úgy vizsgáljuk és közelítjük meg a tárgyat, hogy a különböző anyagok összetételére, a készítéstechnikai jegyekre vagyunk kíváncsiak.”

A legtöbb esetben kiderülnek itt olyan dolgok, amik szabad szemmel nem láthatók, de ezeknek a technikáknak a segítségével láthatóvá tudjuk tenni őket a felvételeken

– írta le munkáját Horváth Mátyás.

Gyakran merül fel a restaurátorokban az a kérdés is, hogy egy adott festményen eredetileg milyen anyagot használhatott az alkotója – erre többek között mikroszkóp segítségével kaphatnak választ.

„Hogyha a kollégák kíváncsiak arra, hogy egy tárgyon milyen beavatkozások voltak korábban, például milyen átfestésrétegek kerültek rá, akkor ide, a mikroszkópos laborba kerülnek ezek a kis minták, és különböző keresztmetszet-csiszolatokat vagy pedig szemcse-preparátumokat készítünk belőlük” – magyarázta Varga Tímea.

De az anyagok összetételét vizsgálhatják röntgennel is, ezzel May Zoltán foglalkozik. Kis teljesítményű géppel dolgoznak, ami nem bocsát ki az egészségre káros mértékű sugárzást. A vegyész stábunknak megmutatta, milyen precízen kell dolgozni a festménnyel, hogy úgy vegyenek mintát belőle, hogy lehetőleg ne is kelljen hozzáérni.

A Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Baán László szerint az Európai Unióban a budapesti az egyik legnagyobb ilyen intézmény léptékét és felszereltségét tekintve. 

Két hasonló van még Európában, az egyik Londonban van, a British Museum, a másik pedig Szentpéterváron, az Ermitázs. A legjobb gyakorlatokért nagyon sokan már hozzánk járnak külföldről is, és rácsodálkoznak, hogy mi épült meg itt, Budapest szívében.