A forint gyengülésével a magyar focisták is jól jártak: a legjobban fizetett játékos 800 ezer eurós havi fizetése már több mint 27 millió forintot ér

A Fókusz információja szerint a magyar NB1 legjobban fizetett játékosa a Puskás Akadémiában játszó Sahab Zahedi, három óránként százezer forintot kap. A 26 éves iráni csatár sajtóhírek szerint havi 24 millió forintos fizetésért írta alá Felcsúton. Pontosabban évi 800 ezer euróért, ami a forint drasztikus gyengülése miatt napról napra többet ér. A focista 800 ezer eurós fizetése átszámítva jelenleg már havi több mint 27 millió forintot ér, mindez éves szinten 324 millió forint.

A Fókusz riportere megnézte a külföldi topligákban játszó focisták fizetését egy nyilvános weboldalon, amiből az derült ki, hogy több első osztályú, a spanyol bajnokság középmezőnyében végzett csapat, például az Espanol vagy a Getafe  játékosainak jó része jóval kevesebbet keres, mint a magyar csapathoz szerződött Sahab Zahedi, akinek még a Bundesligában is egész jónak számítana a fizetése. A Freiburgban például a harmadik legjobban fizetett csapattag lenne a felcsúti játékos.

Még mindig jobban keres egy külföldön játszó magyar játékos, mint egy Magyarországra szerződött külföldi?

A magyarok között még mindig a Németországban légióskodó futballisták keresnek a legjobban. Közülük is Gulácsi Péter, a német RB Leipzig kapusa, aki 2021-ben a legjobban kereső magyar sportoló volt, fizetése évi hatmillió euró, ami most éppen 2,4 milliárd forintnak felel meg. Ezzel ő a csapat harmadik legjobban fizetett játékosa.

Muszbek Mihály sportközgazdász szerint ez a fizetés Magyarországon – a focistákra vonatkozó kedvező szabályok miatt – nettó 2,1 milliárd forint lenne, a német adózási rendszerben viszont nagyjából 55 százaléka marad Gulácsi zsebében. Tehát nagyjából nettó 1,3-1,4 milliárd forintnak megfelelő eurót visz haza a magyar sztárfocista.

Muszbek Mihály, az Magyar Labdarúgó-szövetség volt vezetője évek óta tanulmányozza a magyar futball gazdasági hátterét.

Hogy ha a 25 milliárdot, ami az NB1 tavalyi bérköltsége volt, elosztom a 346 játékossal, akkor játékosonként évi 73 millió forint foglalkoztatási költség jön ki 

– mondta Muszbek, de hozzáteszi, hogy 73 milliós összegben minden alkalmazott fizetése benne van  a mosónőtől kezdve a fűnyírón keresztül az utánpótlás játékosokig. Mindent összevetve számítási szerint fejenként átlagosan havi ötmillió forint körüli összeg jön ki egy NB1-es játékosnál.

Magyarország jelenleg leggazdagabb klubja a Fradi, utána a Mol Fehérvár jön, majd a Puskás Akadémia. Az NB1-ben még a legszegényebb kluboknak is milliárdos a költségvetésük.

Dénes Ferenc szintén több egyetemen is tanít sport üzleti gazdaságtant. Szerinte Magyarországon a klubok által adott bér nem túl ösztönző, ugyanis fix fizetést kap a legtöbb futballista. Akik ráadásul nemzetközi összehasonlításban is alacsony adót fizetnek utána. Ekhózhatnak, így 15 százalék az adókulcsuk, ami már vonzó célállomássá tudja tenni Magyarországot a focisták számára. Így „az európai középmezőny felső részének fizetését tudják biztosítani a nagy csapatok” – a sportközgazdász szerint.

A Fókusz megkereste az összes NB1-es klubot, hogy nyilatkozzanak arról, mekkora a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb bér a csapatnál, milyen egyéb jövedelme van a játékosoknak és hogy milyen pénznemben állapítják meg a külföldi labdarúgók a bérüket. A 12 csapatból mindössze kettő válaszolt, a Ferencváros és a Zalaegerszeg, de konkrét információkat ők sem adtak.

Mennyit ér valójában egy magyar játékos?

Hrutka János évekig volt futballista és menedzser is. A volt válogatott labdarúgó szerint még most is annyira gyenge a magyar NB1, hogy továbbra is nehéz eladni bárkit egy jobb csapatba. Ráadásul a magas fizetések miatt egyre kevesebb magyar játékos akar külföldre menni focizni.

„Sokkal inkább mérlegelnek, hogy megéri-e elmenni, megéri-e magát megmérettetni az embernek, úgy, hogy Magyarországon jóval több pénzt tudnak keresni ugyanazzal a teljesítménnyel” – mondja Hrutka. Ráadásul a béreken kívül rengeteg egyéb juttatás is jár itthon sok labdarúgónak. Például aláírási pénz, pályáralépési pénz, válogatottságért járó bónusz, pontprémium, gólpénz, lakásbérlés, kölcsönautó, ingyenes étkezés, ingyenes repülőjegyek, ingyenes orvosi ellátás.

Felvetődik a kérdés, hogy kinek mi köze ahhoz, hogy egy sportvállalkozás mire költi a pénzét. Ez igaz is lenne, ha nem közpénzek tízmilliárdjairól lenne szó. Muszbek Mihály sportközgazdász szerint 

az MLSZ-en átfolyó nagyjából 40-45 milliárd forint kétharmada olyan pénz, amelynek valamilyen kapcsolata van a költségvetéssel vagy a közpénzzel, tehát a nagyvonalú állami támogatás nélkül a magyar fociklubok nem tudnák fenntartani ezt a színvonalat.

A magyar csapatok fizetésben már az európia mezőny első feléhez tartoznak, a magyar NB1 színvonalban azonban még mindig a mezőny végén kullog. Tehát ha a szigorú statisztákat nézzük, akkor nem ér annyit egy magyar focista, mint a fizetése és a juttatásainak az összessége.

Van-e kapcsolat a magyar bajnokág színvonala és a válogatott sikerei között?

Tény, hogy a magyar válogatott jobban teljesít, mint sok évvel ezelőtt. Muszbek Mihály szerint ez azért van, mert a magyar csapat alapvetően külföldön játszó, nemzetközi tapasztalattal bíró és honosított játékosokra épít. „Ez sokáig nem működött, most hál Istennek működik” – mondja a sportközgazdász.

A szakértők szerint akkor emelkedhetne a magyar bajnokság színvonala, ha konkrétabb és szigorúbb követelményrendszert állítanának fel, és nem csak az első osztályú kluboknál, hanem az utánpótlásnevelésben is. Hrutka János szerint szakmailag az is indokolt lenne, hogy a magyar tehetségek külföldre menjenek, szerinte a magyar labdarúgás előrelépéséhez nincs más út. 

Az NB1-es meccsek nézettsége jelenleg csapnivaló, a mérkőzésenkénti nézőátlag nem éri el a háromezret. Az biztos, hogy a focinak jelenleg kiemelt szerepe van Magyarországon. A sportközgazdász szerint ez nem példanélküli „az orosz utódállamokban illetve korábban a kínai piacon volt példa arra, hogy kiemelnek egy társadalmi csoportot, ezek a labdarúgók”.