Durva szúnyoginvázió keseríti meg az idei nyarat – az emberi beavatkozás és a klímaváltozás tehet róla

Amikor a világ legveszélyesebb állatáról van szó, nem az oroszlánra, kígyóra, és nem is a cápára kell gondolni. A szúnyogok évente több mint egymillió ember halálért felelősek, mivel csípésük olyan halálos kórságokat terjeszt, mint a malária, a dengue-láz vagy a bőr- és szívférgesség. Ezek a szúnyog terjesztette betegségek még nem jellemzők Magyarországon, de akkor sem jó hír, hogy idén kifejezetten nagy szúnyoginvázióra számíthatunk. Szakértővel vettük végig az invázió veszélyeit, valamint hogy mit tehetünk a vérszívók tömeges rajzása ellen, és annak is utánajártunk, hogy milyen praktikákkal lehet távoltartani a kellemetlen rovarokat.

A múlt heti Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint a kormány több mint 1,8 milliárd forintos többletforrást biztosít a szúnyoggyérítési programra a központi költségvetés terhére. Ennek a biztosításért Varga Mihály pénzügyminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter felelnek. Dr. Kurucz Kornélia biológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa az rtl.hu-nak azt mondta, önmagában nem jelent sokat, hogy kormány mennyit költ a szúnyogirtásra, de az biztos, hogy idén hamarabb kezdődött a szúnyogszezon, mint általában.

Megáradt a Tisza – támadnak a szúnyogok

Az idei szúnyoginvázióért az enyhe, esős telet és a Tisza áradását hibáztathatjuk. Leginkább ez a két tényező felel az eddigieket is meghaladó szúnyogdömpingért a szakértők szerint. 

A meleg idő beköszöntével – ami idén elég korán, már márciusban eljött – a kifejlett szúnyogok tömegesen rajzanak, főként a folyók, tavak partján és a pocsolyákban. Ám nem csak ezeken a területeken lehet szúnyogokra számítani: számos fajuk kifejezetten emberközeli életmódot folytat, és a vízzel teli kerti játékokban, virágalátétekben, madáritatókban is vígan szaporodik. Ezért fontos, hogy a szúnyogirtásban a szúnyoggyérítők mellett a lakosság is részt vegyen.

A szúnyogirtás három lépésből áll: megelőzés, biológiai lárvakezelés, kémiai ködölés.

A megelőzésben akárki részt vehet. Mivel már egy kisebb pocsolyában is több száz szúnyoglárva kifejlődhet, érdemes a ház körüli kis vízgyülemeket – például a locsolókannákat, esőnyelőket, kerti kutakat – letakarni szúnyoghálóval vagy egy elhasznált függönnyel a játékokon. A kerti szerszámokon felgyülemlett vizet pedig egyszerűen öntsük ki a földre.

Ha szúnyoglárva került a vízbe, az úgynevezett BTI nevű készítménnyel lehet kezelni a problémát. „A BTI egy talajbaktérium kivonata, ami valamennyire szelektív módon a vízben fejlődő lárvákat pusztítja el” – mondta Dr. Kurucz Kornélia a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa.

A kifejlett szúnyogok ellen használják a kémiai ködösítést. A repülőkből permetezett kemikáliák módszere viszont több sebből vérzik: egyrészt környezetszennyező, másrészt csak a levegőben lévő szúnyogokat és rovarokat irtja, így a még ki nem kelt lárvákkal nem végez. Ha pedig túl gyakran használják ezt a módszert, akkor a szúnyogok alkalmazkodni kezdenek a méreghez, és egy idő után már nem lesz rájuk hatással.

A kórokozók melegágya

A szúnyogok azon túl, hogy idegesítően zümmögnek, és nagyon viszket a csípésük, kórokozókat is hordozhatnak magukban. Bár Magyarországon kevés eset ismert az állati eredetű fertőzéseken túl, ez nem biztos, hogy sokáig így marad, elég csak a dengue-láz európai térhódítására gondolni. A Reggeliben tavaly év végén Dr. Szlávik János infektológus azt mondta, már látott olyan térképet, amin Magyarország is szerepel a dengue-láz lehetséges felbukkanási helyei között.

A dengue-láz főleg Észak-Afrikában és Ázsiában jellemző szúnyogok által terjesztett fertőzés. A fertőzöttek láza gyakran meghaladja a 40 Celsius-fokot, továbbá kanyarószerű bőrkiütések jelennek meg a testükön. Az első franciaországi megbetegedést 2010-ben regisztrálták, 2022-ben pedig egy nyár alatt már 40 ember fertőződött meg az egzotikus vírussal. Dr. Kurucz Kornélia szerint ez már kisebb járványnak tekinthető. A biológus úgy véli, a jövőben számolnunk kell az ehhez hasonló megbetegedésekkel.

Az inváziós fajaink a klíma változásával egyre szélesebb körben képesek elterjedni. A hazai fajokkal ellentétben ezek vektorai (hordozói) lehetnek olyan betegségeknek, amik eddig Európában vagy Magyarországon nem voltak jelen.

Ilyenek lehetnek a fentebb említett dengue-lázon túl más trópusi és szubtrópusi korokozók is, mint például a chikungunya-lázt okozó vírus vagy a főként kutyákat veszélyeztető bőr- vagy szívférgesség betegségek. A kutató elmondta, az elmúlt 10-20 évben elfordult, hogy ember is megbetegedett bőrféregtől – ennek oka szintén az egyre melegebb időjárásban keresendő. Mivel a szúnyogszezon már kora tavasztól kora őszig tart,  a csípések száma is megnövekedett, amivel egyenesen arányos a megbetegedések kockázata is.

Az inváziós fajok megjelenése 20-30 évvel ezelőttre visszavezethető. Ezek főleg Ázsiából és Afrika északi részéről érkeztek az emberi beavatkozás, például a kereskedelem vagy a turizmus következtében. 

Az emberi beavatkozás ugyanakkor önmagában nem lenne elegendő: fontos tényező, hogy az európai kontinensen a klímaváltozással összhangban ezek a fajok már túlélik a téli időszakot.

„Megtalálják maguknak a megfelelő környezeti feltételt a szaporodáshoz, a táplálkozáshoz, és országról országra járva hoznak létre stabil populációkat” – mondta a biológus. Magyarországon három ilyen fajról beszélhetünk: 

• az ázsiai tigrisszúnyogról, 
• a koreai szúnyogról, 
• illetve a japán bozótszúnyogról. 

Ezeket a populációkat folyamatosan monitorozzák a szakértők.

Hogyan védekezzünk?

A Pécsi Tudományegyetem adjunktusa szerint nagyon fontos a személyi védelem, így a hosszú ujjú póló és hosszú nadrág viselése. A szúnyogriasztók és az ablakokon elhelyezett szúnyoghálók használata elengedhetetlen.

Ha viszont nem szeretnénk egy fülledt nyári estén nyakig bebugyolálva, orrfacsaró büdösen ücsörögni egy mólón vagy sétálni az erdőben, vannak alternatív megoldások is. Sokan esküsznek a hagymára vagy a fokhagymára, mondván, a szúnyogok a testhőmérséklet, illetve a szag alapján választják ki áldozataikat – az már más kérdés, hogy a hagymaszag kellemesebb-e, mint a jól bevált szúnyogriasztó.

Aki mégis be szeretné fújni magát, de nem szereti a szúnyogriasztó orrfacsaró illatát, annak megoldást jelenthetnek az illóolajok, például a teafaolaj, a fahéjolaj, a citromfű, a kakukkfűolaj, de több olyan számunkra kellemes illat is van, amit állítólag ki nem állhatnak a vérszívók. A házi szúnyogriasztó koktél fél deci alkohol, másfél liter víz és 20-30 csepp illóolaj összekeverésével áll elő.

Az ecetet szintén nem csak ételek ízesítésére használhatjuk: szúnyogűzőnek is kiváló! Egyesek szerint ha egy tálkában kitesszük az asztalra, nem kell aggódnunk a lakásba beosonó vérszívók miatt. Hasonló hatása lehet a fűszernövényeknek is, így a frissen szedett bazsalikomnak, mentának, rozmaringnak, szegfűszegnek vagy citromfűnek.

Ha pedig a reggeli kávé után maradt zaccot nem a kukába dobjuk, hanem rászórjuk a grillre, vagy forró parázsra hajítjuk, a szaga szintén előzi a szúnyogokat. 

Ugyanez a helyzet az illóolajokkal is. Ha egy kis tálkányit kiteszünk az esti beszélgetés mellé, egy csípéstől sem kell félnünk az optimista népi hagyomány szerint.

Nyitókép: Pexels