Ha valakit jogellenesen kirúgnak, munkaügyi pert indíthatunk. Ha ez sikeres, akkor a végén eljuthatunk odáig, hogy visszakapja az állását – erről beszélt Kunos Zsuzsanna a TASZ jogásza. Ennél sokkal nehezebb helyzet, amikor valójában nincs munkáltatói intézkedés, amit meg lehetne támadni, csak azt érzi a munkavállaló, hogy hátrányos helyzetben van, ezt kevésbé tudja megfogni a jog. A jogász beszélt Tarr Zoltán esetéről is, és arról is, hogy van olyan ügyfelük, akit egy mém miatt rúgták ki az állami szférából. 

2018-ban ezen a napon jelent meg a Figyelő listája azokról az emberekről és szervezetekről, akik a lap szerint Soros György emberei. Szerepelt köztük az országból elüldözött CEU több oktatója és munkatársa, a Menedék – Migránsokat Segítő Szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International munkatársai is. A legsötétebb történelmi időket idézi, hogy másképp gondolkodó embereket listáznak, ezt gondolták azok a civil szervezetek, amelyek munkatársait a kormányközeli Figyelő írta össze, aminek akkor az a Lánczi Tamás volt a főszerkesztője, aki azóta a Szuverenitásvédelmi Hivatalt vezeti.

Az egészségügyi törvény ugyan biztosít jogot az orvosoknak vallási vagy világnézeti okokból az ellátás megtagadására, de ez a jog nem abszolút, vagyis vannak korlátai – tudtuk meg Lebedi Rékától, a TASZ jogászától a Reggeliben. Nem veszélyeztetheti a beteg egészségét, és másik orvost kell ajánlania, amely időben és térben elérhető kell, hogy legyen a páciens számára. Az ügy azért jött most elő, mert egy X. kerületi helyettesítő háziorvos nem volt hajlandó fogamzásgátló tablettát felírni az egyik betegének. Hogy milyen jogi lehetőségei vannak a betegnek, és meddig terjedhet az orvos joga, kiderül a videóból. 

A bíróság szerint a NAIH alapjogsértő módon vizsgálta, hogy sérültek-e a Pegasus-szal megtámadott újságírók és egy ügyvéd jogai.

Minden országban vannak jogállami félresiklások, de a kérdés, hogy egy állam vagy egy kormányzat ki akarja-e küszöbölni ezt – mondta az rtl.hu-nak a TASZ szakmai igazgatója. Magyarországról a TASZ vett részt annak a jelentésnek az elkészítésében, amely 19 európai államban vizsgálja, hogy a kormányok tiszteletben tartják-e a jogállam intézményeit. A jelentést kiadó Liberties vezetője szerint az EU rendkívül hatékony eszközkészlettel rendelkezik, de úgy tűnik, hogy nem hajlandó azt időben és hatékonyan használni.

A jelzőrendszeri tagoknak kötelességük jelzéssel élni – mondja Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért Egyenlőségprogramjának vezetője, aki a gyermekvédelmi rendszer működéséről beszélt a Reggeliben. A szomszédoknak, ismerősöknek nincs ilyen kötelezettségük, de van a gyermekotthon dolgozóinak, nevelőknek. Nem életszerű, hogy egy A4-es lapra van kifüggesztve egy intézményben, hogy kit lehet hívni, ha baj van, a gyerekek nem fognak felhívni egy vadidegent, ha egy ismerős nevelőnek sem tudnak beszámolni a bántalmazásról. Jelenleg 23 ezer gyerek él szakellátásban, 7 ezer intézményekben. Azok maradnak intézményben, akik speciális szükségletük miatt – magatartási probléma, pszichés nehézség, emberkereskedelem áldozatai – nem kerülhetnek nevelőszülőkhöz.

Minden korábbinál részletesebb kép rajzolódik ki a kórházi fertőzések magyarországi helyzetéről, miután a Direkt36 a Társaság a Szabadságjogokért segítségével megszerezte és feldolgozta az erről szóló, 2017-2022-es hivatalos adatokat.

Látszólag következmények nélkül megtehetik a gyámhivatalok, hogy sokszorosan túllépjék az eljárási határidőket, miközben – sokszor hátrányos helyzetű – családok életének legfontosabb ügyeiről döntenek. Kevesen tudják, hogy az elhúzódó eljárások miatt kártalanítás jár – nemrég egy anya sikerrel perelt, miután a kormányhivatal elutasította ennek kifizetését. Az összeg jelképes, de bizonyára megéreznék a hatóságok, ha sokan élnének a lehetőséggel.

Az Ádám Zoltánt védő TASZ szerint az egyetem mondvacsinált okokra alapozta az azonnali felmondást.

Akár három év börtönt is kaphat ezentúl a választásokon induló párt vagy jelölt, ha külföldről fogad el támogatást. Ez is szerepel a Fidesz szuverenitásvédelminek nevezett javaslatában, amit kedden késő este nyújtottak be az Országgyűlésnek. Egy hivatalt is felállítanának, ami a Társaság a Szabadságjogokért értelmezése szerint szinte bárkit vizsgálat alá vonhatna. A kormánypártok arra hivatkoznak, hogy meg kell védeni a magyar közéletet az idegen érdekektől. Az ellenzéki pártok szerint arra az orosz és kínai érdekeket szolgáló kormány jelenti a legnagyobb veszélyt.

Munkatársak meghallgatása, iratokba való betekintés, számítógépek, telefonok átvizsgálása, bizottság elé citálás. Kire célozhat a kormány az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénnyel? Nem világos, hogy milyen végzettségű emberek, milyen határidőkkel, milyen jogorvoslati lehetőségek mellett vizsgálódhatnak a Szuverenitásvédelmi Hivatalban. Az viszont igen, hogy a szervezet elnökének személyére a miniszterelnök tesz javaslatot.

Ma Magyarországon nincs lehetőség a palesztin civil áldozatok mellett és a békéért tüntetni, Orbán Viktor pedig nyilvánosan összemosta a palesztin nép melletti szolidaritást a terrorizmus támogatásával – állítja a TASZ.

A Fidesz megpróbálja elrettentetni a kormányétól eltérő állásponton lévő szervezeteket – ezt mondta a Társaság a Szabadságjogokért az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvénycsomagról. A javaslatot kedden nyújtják be a Parlamentnek. Eddig csak annyit árultak el, hogy a külföldről támogatott civil és politikai szervezeteket és újságírókat is célba veszik. Bűncselekmény lesz, ha egy választáson induló szervezet külföldről kap támogatást. 

Szinte futószalagon küldenek zárt osztályra pszichés nehézségekkel küzdő embereket, pedig ez olyan súlyos jogkorlátozás, amit csak legvégső esetben szabadna alkalmazni. Eddig még bocsánatkérésre sem számíthatott az, akinek kötelező gyógykezelését indokolatlanul rendelték el, pedig az is előfordult, hogy kisgyermekétől szakítottak el egy anyát, aki önként ment a kórházba segítséget kérni. Nemrég azonban döntés született arról, hogy törvényben kell szabályozni a kártalanítást ilyen esetekben.

„Sok tanár fél kilépni, de van visszaút a tanári pályára” – üzeni Lebedi Réka, a TASZ jogvédő szervezet jogásza, azoknak a pedagógusoknak, akik a státusztörvény ellenére csak azért maradnának, mert attól tartanak, hogy soha többé nem lehetnek tanárok. A beszélgetésből az is kiderül, kapnak-e végkielégítést azok a pedagógusok, akik a státusztörvény miatt hagyják el a pályát.

Alig maradt idejük a pedagógusoknak, hogy eldöntsék, alávetik-e magukat a státusztörvénynek, vagy elhagyják a közoktatást. Megalapozott döntést hozni nem könnyű, azért sem, mert sok téves információ kering arról, hogy a távozók nem térhetnek vissza a pályára, vagy nem kapnak végkielégítést. Szakértő segítségével most összeszedtük a leggyakrabban felmerülő hamis információkat, és megvizsgáljuk, hogy ezekkel szemben mi az igazság. 

„Az, hogy a tanévkezdés előtt egy nappal ideiglenes órarendeket adnak, mert nem lehet tudni, milyen tanári állások betöltetlenek, egy nyugati országban önmagában elég lenne ahhoz, hogy lángoljon a főváros” – mondta Pankotai Lili aktivista az oktatás helyzetéről a Reggeliben. Idén először egy új kategóriában is hirdettek győztest a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) díjátadóján, ahol a szabadabb országért küzdő bátor civileket jutalmazzák. A 18-25 évesek között Pankotai Lili nyert. Lili a Reggeliben elmesélte, nem számított a TASZ díjára, mégis készült köszönőbeszéddel, hogy tudjon mit mondani, ha őt tüntetik ki. A fiatal aktivista mesélt az utóbbi évek tüntetéseiről is – a diákok másfél éve küzdenek a tanárok és az oktatás helyzetének javításáért.

Bátor, kritikus és szabad. Idén is ilyen jelöltek közül választották ki a Szabad-díj kitüntetettjeit. Az elismerést a Társaság a Szabadjogokért nevű szervezet hozta létre öt éve, hogy azokat a civileket díjazzák, akik egy szabad Magyarországért szólalnak fel. Idén a fődíjat Liebermann Márta kapta. A 70 éves nyugdíjas pedagógus HIV fertőzöttként a betegek jogaiért harcol. A legszabadabb fiatalnak járó elismerést Pankotai Lilinek, a diáktüntetések egyik főszereplőjének ítélték. 

Egy leukémiás nőnek választania kellett, hogy az egyéves túlélést ígérő kezelést választja, vagy egy megterhelőbbet, ami 5-7 évvel is meghosszabbítja az életét. Családjával egyetértve az utóbbit választotta, de néhány nappal a kezelés megkezdése után belehalt a szövődményekbe. Fia szerint máshogy döntöttek volna, ha tisztában lettek volna azzal, hogy a terápia halálos kimenetelű lehet, de a kórház erről nem tájékoztatta őket – és ezt a Kúria is megerősítette. 

Csak azok tarthatnak szakos órákat, akiknek megvan a végzettségük.

A hatóságokhoz fordult a szentgotthárdi pszichiátriai intézet poloskainváziója miatt a Társaság a Szabadságjogokért. A jogvédő szervezet szerint nemcsak a poloskák miatt van baj az intézményben, amit szerintük már rég be kellett volna zárni. A fenntartó szerint az elmúlt öt évben már több mint százmilliót elköltöttek rovarirtásra. 

Számos olyan megkereséssel találkozik a TASZ, amiből az derül ki, hogy a munkáltatók a jogi szabályozást szándékosan félreértelmezve próbálják megnehezíteni azok dolgát, akik a státusztörvény miatt adnák be lemondásukat közalkalmazottként.

A lemondást írásban kell benyújtani, mivel azonban az iskolákban sokszor nincs senki, akinek át lehet adni, érdemes a tankerületi központban személyesen megtenni, javasolja a TASZ jogvédő szervezet. 

Eddig – néhány személyes adat birtokában – bárkinek a nevében le lehetett adni olyan kérelmeket, amelyek következtében az illető csak a választás napján tudta meg, hogy nem adhatja le a szavazatát. A választási törvény legutóbbi módosításával részben a kormánypártok érvényesítették politikai érdekeiket, de a Nemzeti Választási Iroda eredeti javaslatai is átmentek, amelyek az elektronikus azonosítás előírásával szüntetik meg a más nevében leadott kérelmekkel való visszaélés lehetőségét. 

„Szervezői magatartást tanúsított”, amikor a miniszterelnök hivatalához hívta a tüntetőket.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség nyomoz hivatalos személy elleni csoportos erőszak gyanúja miatt. Ennek a büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő börtönbüntetés is lehet.

Eltakarták az arcukat, ezért az eljárás. 

Jogellenesen. A család kártérítést is kapott. 

„Ha össze szeretném foglalni, arról szól, hogy minél központosítottabb legyen az oktatás, és minél kiszolgáltatottabbak legyenek a tanárok” – mondta el a pedagógusokat érintő státusztörvény-tervezetről Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza a Reggeliben. Az, hogy mit takar pontosan a státusztörvény, milyen elemei vannak, és hogyan befolyásolhatja nemcsak a tanárok, hanem a diákok és a szülők életét is, kiderül a videóból. 

Hegyi Szabolcs, a gyülekezési jog szakértője, a TASZ jogásza volt a Reggeli vendége. A jogász részt vett a hétfői státusztörvény-tüntetésen, ahol premier plánból látta, ahogy a rendőrök könnygázzal lefújják a tüntetőket. Hogy mi a véleménye minderről, és mit tehetnek azok, akik feljelentéssel szeretnének élni, erről beszélt a Reggeliben.

Szerinte a könnygáz használata aránytalan és indokolatlan volt mind a kordont elbontani akaró képviselőkkel, mind a tüntetőkkel szemben.

A fiú még mosolyogva, busszal ment be a kórházba. Három nappal később súlyos, életveszélyes állapotban vitték át az intenzív osztályra, ahol másnap meghalt. A szülők a halála óta küzdöttek azért, hogy felelőst találjanak. Az ítélet az ellátás rendszerszintű problémáira világított rá. A TASZ szerint sokkal kevesebben vágnak bele betegjogi perekbe, mint akiket jogsérelem ér.

Gyengült a demokrácia tavaly az Európai Unióban. A TASZ jelentése szerint Magyarországon egyre nagyobb veszélyben van a bíróságok függetlensége. A Momentum úgy látja, a jelentés egy figyelmeztető jel. A kormány nem reagált.

A kannabisznak köszönhetően tud újra enni és tisztán beszélni, a beszerzése azonban nagyon stresszes – erről mesélt az rtl.hu-nak egy szklerózis multiplexben szenvedő fiatal anya. Az orvosi kannabisz páciensek tízezrein segítene, a magyar szabályozás azonban ugyanúgy bünteti a betegeket, mint akik élvezeti célból használják. A magyar kormány ellen nemrég indított pert az Európai Bizottság, amiért – egyedüliként az unióban – megvétózták a kannabisz törlését a legveszélyesebb kábítószerek listájáról. 

Nem lehet elbocsátani valakit azért, mert politikai kérdésben véleményt nyilvánít – mondta ki a Kúria a Társaság a Szabadságjogokért szerint a Színház és Filmművészeti Egyetem egyik volt dolgozójának ügyében. A 3 éve húzódó perben azt is kimondták, még próbaidő alatt sem lehet ezért elküldeni senkit. A TASZ szerint az ügy példaként szolgálhat a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok munkaügyi perében is.

A TASZ szerint precedensértékű ítélet született.

A bíróság kimondta, a szülés és az azt követő napok egyszeri és megismételhetetlen eseményt jelentenek az anya és a gyermek életében. A TASZ szerint precedensértékű ítélet születhetett.

Az utóbbi hónapok pedagógussztrájkjaival és kirúgásaival folyamatosan foglalkozunk, eddig nem beszélgettünk azonban a téma egyik fontos aspektusáról: a gyerekek jogairól. Milyen retorziók érhetik a tanulót, amennyiben tüntet, élőláncban demonstrál, és emiatt hiányzik az óráiról? Vendégünk Dr. Vissy Beatrix a TASZ ügyvédje elmagyarázza.

A nő beteg és alkoholista testvérével él együtt, aki már kezet is emelt rá. Amikor azonban rendőrt hívott, őt büntették meg valótlan bejelentés miatt – állítja a nő, aki egy Balaton közeli faluban él.

Hazánk olyan országokkal került egy csoportba, mint Banglades, Nicaragua és Srí Lanka.

Bár a törvény tiltja ezt, ma is tömegesen kerülnek gyerekek a nélkülözés miatt állami gondozásba. A Házon kívül stábja érintett családoknál forgatott: egy részüknél gyakorlatilag kizárt, hogy segítség nélkül valaha is megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani – vagyis vezetékes vizet, megfelelő bútorokat, meleget és élelmet.

Kőművesből lett EU-szerte ismert jogvédő Glonczi László, aki először csak saját gyermekét akarta egy szegregált iskolából egy nem szegregált állami intézménybe átíratni. A roma aktivista az elmúlt évek során százötven diákot emelt ki szegregált iskolákból, és egy állami programot is leleplezett, amely integrációra szánt uniós milliárdokból szegregált. A TASZ szerda este átadta neki a SZABAD-díjat, amelyet azok kapnak, akik a legtöbbet teszik azért, hogy Magyarország jobb hely legyen.

Holnap lép hatályba az a rendelet, amely kötelezővé teszi, hogy az orvosok az abortuszt fontolgató nőknek mutassák meg a magzati életfunkciókat, például a szívhangot. A Párbeszéd szerint ez alaptörvényellenes, ezért az ombudsmanhoz fordulnak. A Társaság a Szabadságjogokért attól tart, az új gyakorlat alááshatja az orvosok és a betegek közti bizalmat, az Orvosi Kamara etikai tagozata viszont támogatja a változást, mert úgy gondolják, az élet a fogantatással kezdődik.

„A munkabeszüntetés a munka beszüntetése nélkül nem több egy sóhajtásnál: nyomásgyakorlásra nem alkalmas.”

Böszörményi-Nagy Géza szerint az orvosoknak kötelességük a terhesség megtartása mellett érvelni.

Az elmúlt hetekben többször is előfordult.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem magyarázták meg, hogy az hogy lehet, hogy a férfit egészségesen vitték be a rendőrségre és sérülésekkel jött ki onnan.

A rendőrségnek oszlatta fel a kata szabályainak módosítása elleni demonstrációt kedden este, miután a Margit hidat szinte egész nap lezárva tartották a tüntetők. A Társaság A Szabadságjogokért nevű civil szervezet helyszínen tartózkodó jogásza szerint a demonstráció feloszlatása jogellenes volt.

A közmédia azzal érvelt, hogy nekik nem dolguk ellenőrizni a sajtótájékoztatókon elhangzottak valóságtartalmát.

Az NNK azt sérelmezte, hogy a TASZ naponta kért tőlük tájékoztatást, ők pedig azt, hogy a bírósági döntés ellenére sem kapták meg az adatokat.