Putyin a bosszút hidegen tálalta, de még robbanhat Prigozsin bombája

A legkevésbé valószínű, hogy balesetben halt meg Jevgenyij Prigozsin és a Wagner-csoport vezetői. Egy autoriter rezsim nem engedheti meg magának, hogy valaki államcsínyt próbáljon meg végrehajtani, majd azt túlélje – mondta Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az rtl.hu-nak.

Az orosz milliárdos Embraer Legacy magánrepülőgépe a Moszkvától északra fekvő tveri régióban zuhant le szerda délután. Az orosz hatóságok szerint a balesetet a gépen tartózkodó hét utas és három pilóta közül senki sem élte túl. Prigozsin az orosz légügyi hatóságok szerint rajta volt a gépen. 

Több, a Wagner-csoporthoz köthető Telegram-csatorna szerint a gépet lelőtték, de az utolsó teória szerint egy borosládában elrejtett robbanószer lépett működésbe, és az okozta a katasztrófát. 

Kaiser szerint nagyon nehéz tisztán látni, hogy most akkor Sz-300-as légvédelmi rakéták szedték le a gépet, vagy belső robbanás miatt zuhant le, mert az sem biztos, hogy azok a felvételek, amelyeket nyilvánosságra hoztak, arról a gépről készültek. Annyi biztos, hogy a sajtóban a roncsokról megjelent fotókon nem látszik, hogy repeszek roncsolták volna a gépet, márpedig egy légvédelmi rakéta találata után azok lennének a fő bizonyítékok.

Prigozsin halála – amit még nem erősítettek meg hivatalos forrásból, de minden jel arra utal – egészen pontosan két hónappal azután következett be, hogy a Wagner-csoport fellázadt és elindult Moszkvába. A szakértő szerint azért vártak ennyit, mert a zsoldosvezér portfólióját át kellett venni, és az időbe telik. A legfontosabb kérdés az lehetett, hogy mi legyen a Wagnerrel, amelynek zsoldosai Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Amerikában is az orosz érdekeket védik, illetve Putyinék politikáját segítik elő. Valószínű, hogy az orosz titkosszolgálatok ezt a munkát mostanra elvégezték, ugyanakkor lehetnek majd olyan egységek, amelyeknek felbomlik az összetartó ereje és a tagjai elhagyják a szervezetet.

Ezek a dezertőrök átmehetnek nyugati országokhoz is, és fontos információkért cserébe kegyelmet kérhetnek.

Az Oroszország számára ugyancsak fontos munkát végző Prigozsin-féle trollfarmok átadása is megtörtént valószínűleg a lázadás óta.

Bár ritkán emelik ki, de Kaiser Ferenc szerint az is egy lényeges része volt a szerdai eseményeknek, hogy a hírek szerint Dmitrij Utkin is a gépen volt. Ő amellett, hogy az alapítója volt a Wagnernek (a hívójeléről kapta a nevét a csoport), annak a katonai vezetője is volt, míg Prigozsin a pénzügyeket intézte mellette. A volt hírszerző alezredes minden bizonnyal a júniusi lázadásban ugyanúgy benne volt, mint „Putyin szakácsa”. 

A szakértő egy komoly hibára hívta fel a figyelmet: 

Hogyan lehet az, hogy a teljes Wagner-vezérkar egy gépen utazott?

Ez már a diplomáciában is nonszensz, nem beszélve egy katonai szervezetről – éppen az ilyen esetek miatt kell a magasrangú vezetőknek külön utazniuk. Ahogy szerda este Rácz András Oroszország-szakértő is írta: tulajdonképpen a Wagnert lefejezték.

A júniusi események után a Wagner-csoport katonáinak egy része belépett a reguláris haderőbe, egy másik része leszerelt, illetve több ezret közülük Fehéroroszország fogadott be. Utóbbiak oktatási tevékenység címen működtek, tulajdonképpen az ottani haderőt képezték ki. Ukrán források szerint egyes Wagner-erők az orosz határ felé indultak el teherautókon csütörtök reggel. Kaiser szerint mivel a nehézfegyverzetüket már korábban elvették, így csak kézifegyverekkel rendelkeznek, azzal pedig nem jutnak el Moszkváig, talán a határon sem tudnak átkelni. De mi van abban az esetben, ha a zsoldosok Minszkbe mennek? A jelek szerint erre is számítottak. A Visegrád 24 azt írta, hogy a fehérorosz hatóságok elvágták az internet forgalmat Tale falu régiójában, ahol az országban állomásozó Wagner-harcosok fő tábora van. Ez arra utalhat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és fehérorosz szövetségese, Aljakszandr Lukasenka elnök igyekeznek megakadályozni, hogy a Wagner egymástól elszakított részei kommunikálni tudjanak egymással és gyors együttes reagálásra szánják el magukat.

Az is komoly kérdés, hogy Priogozsin hagyott-e maga után „bombákat”, ami komoly problémákat okozhatna az orosz rezsimnek. 

Ezek lehetnek akár ügyvédi letétben, svájci bankban, bárhol hagyott kompromittáló dokumentumok, amelyek a halála esetén élesednek be. A nyugati sajtó minden bizonnyal lehozná a szaftos sztorikat, Kaiser szerint emiatt is bízhatott abban az oligarcha, hogy megússza az egészet. 

Na meg azért, mert elaltatták Prigozsin éberségét azzal, hogy nemrég Afrikában tárgyalt a Wagnerrel kapcsolatban, és azzal biztathatták, hogy megússza a lázadását. Ebbe az irányba mutat az is, hogy a Meduza szerint a korábban az iskolák és a hadsereg élelmezésében komoly szerepet betöltő milliárdos nem sokkal a baleset előtt, délután találkozott a moszkvai régió közigazgatásának és a moszkvai polgármesteri hivatalnak a képviselőivel. Közétkeztetésben felmerülő kérdésekről tárgyaltak, vagyis azzal kecsegtették, hogy benne marad ebben a zsíros bizniszben.

Alexander Baunov politológus a Meduzának azt mondta, hogy 

a diktatúrákban a megtorlás egyik módszere, hogy az ellenséget vagy az árulót közelebb hozza, mielőtt elpusztítja, vagy legalábbis békét köt, és úgy tesz, mintha megbocsátana. Aztán lecsapnak rá.

Nem egyből, hirtelen felindulásból cselekednek, hanem megfontoltan. Azt Putyin is tudja, hogy a bosszú hidegen tálalva a legjobb.

Több szimbolikus pontja is van a szerdai eseményeknek. Egyrészt, ahogy már említettük: napra pontosan két hónapja indultak el a zsoldosok Moszkva felé. Másrészt azzal, hogy egy zuhanó repülőn vesztették az életüket a wagneresek, a Kreml utalhatott arra, hogy így járnak azok, akik lelövik a gépeiket – ahogy azt tették a zsoldosok a lázadásuk idején az orosz légierő repülőgépével és helikoptereivel. Egy harmadik pont pedig Szergej Szurovikin tábornok eltávolítása, akiről úgy tartják, hogy nyakig benne volt a zsoldoslázadásban.

A kíméletlenségéről csak Armageddon tábornoknak nevezett katonai vezetőt szintén szerdán váltották le a légierő éléről, és azt is közölték, ki lesz az utódja. A New York Times azt írja, hogy a tábornok előre tudhatott Prigozsin terveiről, ezért büntetik. Ezen az sem változtat, hogy a lázadás kezdete utáni órákban az orosz hatóságok közzétettek egy videót, amelyen Szurovikin azt követelte a Wagner-harcosoktól, hogy álljanak le.

Orosz katonai bloggerek között olyan pletykák keringtek, hogy Szurovikin tábornok a sikertelen lázadás óta házi őrizetben volt. 

Egyes hírek szerint már megjárta a hírhedt moszkvai lefortovói börtönt is, ahol már a cári időkben is a hatalom ellenségeit kínozták és vallatták, és ez azóta sem változott semmit.

Pedig Putyinék Szurovikinnek sokat köszönhetnek. Ő volt az, aki az elnököt rábeszélte arra, hogy az orosz erőket ki kell vonni Herszonból, mert tarthatatlanok az ottani állásaik és csak felmorzsolnák őket az ukránok, a kivonulást pedig profi módon megszervezte. Ezzel több ezer katonát mentett meg a pusztulástól. Szintén ő volt az, aki felülvizsgálta az addigi támadásra épülő stratégiát és kiépítette Dél- és Kelet-Ukrajnában azt a védelmi vonalat, ami – legalább is eddig – megakasztotta az ukrán ellentámadás lendületét.

Mindenesetre a Wagner-puccs után Szurovikinről azt közölte az orosz védelmi tárca, hogy pihen, szerdán pedig azt, hogy amíg elfoglalja új helyét, addig vakáción van. Ez az oroszoknál bármit jelenthet.

Nyitókép: 2022. december 24-én készült kép Jevgenyij Prigozsin orosz üzletemberről, a Wagner katonai magánvállalat alapítójáról az egyik bajtársuk, Dmitrij Mensikov temetésén Szentpéterváron. Fotó: MTI/AP.