„Még Budapesten se lenne egyszerű egy ilyen drónos merényletet végrehajtani, nemhogy Moszkvában” – sok a kérdőjel a Kremlt ért „támadás” körül

Egy ilyen nagyságú merénylet megszervezése még Budapesten sem lenne egyszerű, nemhogy Moszkvában, ami jelenleg talán a világ legjobban őrzött fővárosa – mondta Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az rtl.hu-nak a moszkvai dróntámadásról.

Az orosz elnöki hivatal szerdán délután közölte, hogy Ukrajna előző éjjel dróntámadást kísérelt meg a Kreml ellen az orosz elnök meggyilkolása céljából, de a két drónt az orosz védelem semlegesítette. A Kreml kitervelt terrortámadásnak, az elnök elleni merényletkísérletnek minősítette a történteket, és jelezte: fenntartja a jogot a megtorló intézkedésekre, „ott és akkor, ahol és amikor jónak látja”. 

Moszkva kapásból ukrán akciónak minősítette az esetet, majd csütörtökön Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt közölte, Washington áll a dróntámadás mögött, aminek célja Vlagyimir Putyin elnök megölése volt. Péntekre a két változatot már tulajdonképpen egybegyúrták és Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, „világos, hogy a kijevi terroristák nem hajthatták ezt végre a gazdáik tudta nélkül”. Mind az Egyesült Államok, mind Ukrajna cáfolta, hogy közük lenne a támadáshoz.

Kaiser Ferenc szerint is az a legvalószínűbb, hogy az oroszok követték el a támadást a Kreml ellen. Több körülmény is erre utal, ugyanakkor nincs perdöntő bizonyíték mellette. A szakértők szerint quadrokopterekkel követték el a támadást, amelyek Moszkvából, vagy a nagyváros urbanizációjából kellett elindítani, ráadásul vizuális vezérléssel kellett célra vezetni őket, mivel a Vörös tér környékén rengeteg a zavaróberendezés. Az is nagyon szembetűnő, hogy kitűnő felvételek készültek a támadásról, pont jó szögben álltak a kamerák, na meg az egyik videón jól látható, hogy két őr mászik fel a kupolához és nem nagyon rázza meg őket, hogy a légvédelem nem messze tőlük szétlőtt egy drónt, ami ránézésre olyan 4-5 méteres lehetett.

Kaiser szerint arra kicsi az esély, hogy egy másik ország titkosszolgálata meg tudott volna szervezni egy ilyen támadást. Ebben az esetben 10-12 ember munkáját kellett volna összehangolni, azoknak kommunikálniuk kell, a böszme nagy drónokat felcipelni akár darabokban egy háztetőre, kivinni egy zárt udvarra, ahonnan felszállhatnak, ráadásul minimum egy embernek a célravezetést is meg kellett volna oldania egy olyan területen, amit elképesztő módon őriznek. 

Az oroszok arról beszélnek, hogy ez egy Putyin elleni merényletnek készült, de mint kiderült az orosz elnök nem is aludt a Kremlben, a kedvenc dácsájában, Novo-Ogarjovóban múlatta az időt. Mivel az amerikai, kínai, orosz, brit szakszolgálatok folyamatosan próbálják kideríteni elég jó hatásfokkal, hol van a másik ország vezetője, szinte kizárt, hogy ne tudták volna például az amerikaiak, hogy Putyin épp nincs otthon.

A Guardian csütörtökön azt pedzegette, hogy a második drón, amit leszedett az orosz légvédelem, nem quadrokopter volt, hanem egy merevszárnyú. Samuel Bendett, az amerikai Center for Naval Analyses drónszakértőjére hivatkozva azt írták, hogy a drón vagy egy ukrán gyártmányú UJ-22-es, vagy egy kínai Mugin-5-ös volt. A merevszárnyú drónok több száz mérföldet tudnak repülni egy előre beállított pályán, olyan alacsonyan, hogy elkerüljék a radarokat. 

Ugyanakkor több szakértő – Kaiser is – azt hozta fel, hogy 450 kilométert kell úgy megtennie egy drónoknak, hogy ne vegyék észre őket. Valahol át kellett lépniük a frontvonalat, illetve a határt, amit árgus szemekkel figyelnek, mert élet és halál kérdése a repülő eszközök észlelése.

Szinte lehetetlen ilyen nagyságú drónokkal ekkora távolságot megtenni észrevétlenül.

Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy kinek állhatott érdekében a támadás. Az ukránoknak semmiképp, hiszen ahogy Kaiser Ferenc fogalmazott:

katonai haszna nincs egy ilyen akciónak, politikailag inkább káros. Az oroszok bejelenthetnek bármit, erre hivatkozva, Kijev egy ilyen buta, nyílt provokációt nem követne el.

Az amerikaiakra sem jellemző egy ekkora baklövés. A drónokon a szakértők szerint maximum 2-3 kilogramm robbanóanyag lehetett, ami az alaposan megerősített Kremlben nem okoz szinte semmilyen kárt. Komolytalan gondolat, hogy Putyin ennyi robbanószerrel meg lehetne ölni. Maximum akkor tudták volna likvidálni az orosz elnököt, ha nekivezetik a drónokat.

Ha továbbmegyünk a sorban, akkor Kína következik, Peking viszont lényegében Moszkva szövetségese. Kínára abszolút nem vallana egy ilyen akció, ők nem az eszkalációban, hanem abban érdekeltek, hogy a háborúnak minél hamarabb vége legyen. Amíg ugyanis ez a konfliktus tart, addig a Nyugat fegyverkezik és a döntéshozóik arról beszélnek, hogy Kína ugyanezt fogja tenni Tajvannal, ráadásul a háború az üzletet is rontja az EU-val és az USA-val egyaránt.

Maradnak az oroszok a lehetséges elkövetők sorában, akik több szakértő szerint is a dróntámadással egy „hamis zászlós” műveletet hajtottak végre. (Az ilyen típusú akciókból a leghíresebb a németek gleiwitzi támadása volt 1939-ben, amikor az SD (az SS titkosszolgálata) ügynökei lengyel egyenruhában megtámadtak egy német adótornyot – majd a dachaui koncentrációs tábor lengyel egyenruhába öltöztetett és kivégzett foglyainak holttesteit hátrahagyva – elmenekültek a helyszínről és ezzel ürügyet szolgáltattak a hadüzenetre, azaz a második világháború kirobbantására.) Az NKE docense szerint 

egy ilyen eset után az oroszok bejelenthetnek szinte bármit, újabb mozgósítást, bővíthetik a bevetett katonai eszközeik sorát, illetve olyan ukrán célpontok ellen is támadásokat intézhetnek, amelyeket eddig megkíméltek és még lehetne sorolni.

Ennek ellentmondana, hogy elég nagy blama lenne, ha az ukránok be tudnak vezetni Oroszország belsejébe több száz kilométeres távolságra egy drónt, amit csak a Kremlnél tudnak leszedni, 

de Kaiser szerint az oroszok számára már az hatalmas presztízsveszteség, hogy 15 hónapja nem bírnak Ukrajnával, sőt épp most várják azt az ukrán támadást, amivel Zelenszkijék vissza akarják foglalni az elcsatolt területeket. 

A dróntámadás ráadásul elég jó ürügy arra, hogy lemondják a győzelem napi katonai felvonulásokat országszerte, amit több régió vezetője már meg is tett. Most pedig megtiltották a polgári drónok repülését Moszkva felett, így a nagy dísszemlén már sokkal nehezebb lesz zavart kelteni. A felvonulásokat sok helyen már így sem tartják meg, ami jól jön az orosz kormánynak: nem kell megmutatni a lakosságnak, hogy alig maradt mozdítható harceszköz, amit nem kellett kivinni a frontra.

Bármi is az igazság, valószínű, hogy nem fog kiderülni a közeljövőben, mi történt, ahogy például az Északi Áramlat elleni támadás esetében sem. Az oroszok meg tudnák mondani, milyen drónt lőttek le, semmisült meg a Kreml felett és egyáltalán mi történt, de a kijelentéseiket nem szabad készpénznek venni, gyakran nem mondanak igazat. Ráadásul ha ők voltak, akkor pláne nem fognak semmit mondani.

Nyitókép: Vlagyimir Putyin Fotó: AP/Sputnik/Gavriil Grigorov.