Két éve még egészen mást mondott a kormány a katáról, és élesen bírálták az ellenzéket, amikor sávos adózást javasolt

A tüntetéshullámot kiváltó kataszigorítást Gulyás Gergely azzal indokolta a múlt heti Kormányinfón, hogy 2012-es bevezetése után teljesen elburjánzott az adónem alkalmazása, a Pénzügyminisztérium adataira hivatkozva a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állította, hogy 

a katában lévők kétharmada munkaviszonyt vált ki, azaz lényegében egyetlen cégnek számláz.

Azzal, hogy hétfőn este Novák Katalin köztársasági elnök aláírta a katatörvényt, a taxisok kivételével szeptember elsejétől minden katás számára megszűnik annak lehetősége, hogy cégnek vagy intézménynek számlázzon. Ez a Gulyás Gergely által emlegetett bújtatott foglalkoztatás lehetőségét kétségkívül megszünteti, de lehetetlen helyzetbe hoz olyan kisvállalkozókat is, akik esetében teljesen életszerű, hogy nem csak magánszemélyeknek számláznak: ha például egy villanyszerelő megjavítja a lépcsőházi világítást, és számlát állít ki a társasháznak, rögtön kikerül a katás adózók köréből. Két lehetősége marad: vagy elesik az ilyen megrendelésektől és csak magánszemélyeknek dolgozik, vagy vállalja a magasabb adóterhet, amit egyebek közt az árai megemelésével tud kigazdálkodni. 

Két éve még néhány tízezer érintettről beszéltek

Arról, hogy a bújtatott foglalkoztatás ennyire kiterjedt probléma lenne, még nem volt szó két évvel ezelőtt, amikor Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vetette fel, hogy fizettessenek többletadót azzal a céggel, amelynek ugyanaz a katás vállalkozó egy évben hárommillió forintnál nagyobb összeget számláz. Azzal érvelt, hogy a munkaadóknak így már nem érné meg munkaviszony helyett színlelt szerződéssel alkalmazni a dolgozóikat. A kamarai elnök felvetette a kata sávossá alakítását is, akár úgy, hogy akinek hatmillió forintnál nagyobb az éves árbevétele, az 50 ezer helyett 65 ezer forintot adózzon havonta. 

Parragh László akkori javaslatainak egy részét a kormány maradéktalanul megfogadta: egy 2020 nyarán benyújtott módosítóval negyvenszázalékos büntetőadót vetettek ki a katás vállalkozók egyetlen ügyféltől származó hárommillió forint feletti éves bevételére. Ezt akkor úgy kommunikálták, hogy nem a katás vállalkozókat, hanem az őket bújtatottan foglalkoztató cégeket szankcionálják, ezért a büntetőadót az utóbbiakkal fizettették meg. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szerint ezt végül tízezernél is kevesebb katás vállalkozás esetében alkalmazták.

A mostani kataszigorítás költségvetési hatásairól hiába kérdezték Gulyás Gergelyt, azt mondta, nem látható előre, hogy ez mennyi pluszbevételt hoz az államháztartásnak, mert az érintett katás vállalkozók a munkavállalóvá válás mellett más adónemekre is áttérhetnek. Két évvel ezelőtt még tisztábban látott a kormány: Varga Mihály pénzügyminiszter szerint negyvenmilliárd forintos pluszbevételt vártak az akkori intézkedéstől. 

Ennél is fontosabb azonban, hogy míg most kétharmadnyi katásról beszél Gulyás Gergely, akik munkaviszonyt váltanak ki a kedvező adónemmel, addig két évvel ezelőtt azt hangoztatták, hogy a kisadózók jelentős többsége, több mint háromszázezer kisvállalkozó semmiféle változást nem fog tapasztalni. Ezt mondta a törvénymódosítást államfőként aláírásával szentesítő Áder János, valamint a Pénzügyminisztérium államtitkára, Izer Norbert is. Utóbbi azt állította: legfeljebb néhány tízezer vállalkozást érinthet a hárommilliós, bújtatott foglalkoztatásra vonatkozó szabály.

Izer Norbert 2020-ban azt is hangoztatta, hogy körbeszámlázással sem lehet megkerülni a negyvenszázalékos büntetőadót, mert 2021-től minden számlaadat beérkezik a kockázatelemzőkhöz. De már akkor is felmerült, hogy a katát csak úgy lehet „megtisztítani a jogszerűtlen használóktól”, ha a kisadózók csak magánszemélynek értékesíthetnek. Az Országgyűlésben ugyancsak az államtitkár mondta azt, hogy a katások mintegy háromnegyedét, 340 ezer kisvállalkozót nem érinti a hárommilliós határ, a túlnyomó többségük nem állított ki ennél az összegnél többről számlát egyetlen partner felé. 2021 elején Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a katások 80 százalékát emlegette, mint akiket nem is érint a szigorítás. 

Sürgető méltányosság

A hétfőn aláírt katatörvény szükségességét Gulyás Gergely azzal is indokolta, hogy nem igazságos, hogy egy katás vállalkozó adóterhe ötvenezer forint, miközben egy tanár vagy ápoló 184 ezer forintot adózik. Két éve a kormánypárti Magyar Nemzet még élesen támadta a Momentum közpolitikai igazgatóját, Iker Áront, aki egy Facebook-bejegyzésben azt vetette fel, hogy a negyvenszázalékos büntetőadó helyett sávos katázást vezessenek be: ötmillió forint éves bevétel felett 75 ezerre, 8,5 millió forint éves bevétel felett százezer forintra növeljék a fizetendő adót. Tállai András akkor a Magyar Nemzetnek azt mondta erre, hogy „a balliberálisok legfontosabb gazdaságpolitikai elképzelése” az adóemelés és a megszorítás, 

a javaslatot pedig úgy értékelte, hogy „durva és azonnali adóemelést jelentene, ami mind a 430 ezer katást fenyegetné”. 

A választási kampányban a kormány még annyira odafigyelt a katásokra, hogy a családi adóvisszatérítésbe is bevonta őket: a tavaly befizetett adójuk negyedét kaphatták vissza. Izer Norbert még idén májusban is méltatta a katások kedvező és egyszerű adózását. Két héttel később Parragh László egy emlékezetes interjúban beszélt arról, hogy a katát annak a falusi fodrásznak találták ki, aki az egész falu haját vágja, nem ügyvédeknek, brókereknek, IT szakembereknek, akik lehetnének normál foglalkoztatottak – de megemlítette a taxisokat és az újságírókat is. 

Júniusban már Varga Mihály pénzügyminiszter osztott meg egy Parragh Lászlóval közös fényképet a Facebook oldalán, amihez azt írta, hogy a kamara kéri a kormánytól, hogy számolják fel a katával kapcsolatos visszaéléseket. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ekkor arról írt közleményében, hogy a 450 ezer katásból 100-150 ezren lehetnek, akik „az ügyletei valós gazdasági tartalmának megfelelő jóval magasabb közteher kikerülésére” használják a katát. A június 17-i Kormányinfón Gulyás Gergely azt közölte, hogy január elsejétől lesz érvényben a katára vonatkozó új szabályozás. 

Ehhez képest múlt héten 24 óra leforgása alatt ment át a parlamenten a katatörvény, amit a Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal indokolt: gyorsan el kellett fogadni a jogszabályt, hogy szeptember elsején hatályba léphessen.

Miért ilyen sürgős, ekkora a baj a költségvetésben?

– kérdezték a Kormányinfón a minisztert, mire ő azt mondta, hogy ez nem költségvetési intézkedés.

Nyitókép: Varga Mihály pénzügyminiszter és Parragh László, az MKIK elnöke – Fotó: Facebook / Varga Mihály