Komoly bírálatok érték a nepáli kormányt, amiért idén 479 engedélyt adott ki a Mount Everest megmászására. A bevétel rendkívül jól jön nekik, csakhogy a serpák szerint a túl sok engedély túlságosan nagy környezeti nyomást gyakorol a hegyre. Ráadásul az Everest ma már inkább a gazdagok játszóterének számít, hozzák-viszik őket, néha komoly tömeget generálva a csúcs közelében. Arról nem is beszélve, hogy a 4-es tábor apokaliptikus látványt nyújt, annyi szemetet hagytak már ott maguk után a mászók.  

Májusi eső aranyat ér, de mi van akkor, ha az eső csak nem akar elállni? A magyarországi folyók vízszintje jelentősen emelkedett, a Dunán több helyen elsőfokú árvízkészültséget rendeltek el. Horvátországban a tengerparti város, Zadar közelében a rég nem látott áradás miatt rendkívüli állapotot hirdettek. Szakértők szerint annak is a klímaváltozás az oka, hogy ha meleg van, akkor bizony nagyon meleg van, ha meg esik, akkor sok eső esik.

A klímaváltozás hatásai már évek óta érezhetőek és aggasztóak. A szakértők a világ átlaghőmérsékletének másfél fokos emelkedésére számítanak idén, de legkésőbb 2024-re. Ha az elmúlt évek tendenciája idén is folytatódik, 2023-ban ismét megdőlnek majd a melegrekordok.

Európa nyarai jelentősen melegednek, így hosszú távon megfigyelhető, hogy minden évben növekszik az átlaghőmérséklet. Az ezredforduló óta nem volt olyan nyár, ami az előző három évtized átlagánál hűvösebb lett volna – mondta el Ürge-Vorsatz Diána, a CEU fizikus professzora a Reggeliben. Ez azt jelenti, hogy a jövőben még forróbb nyarakra lehet számítani. Ugyanakkor a tavasz szeszélyes időjárására megvan a magyarázat, de az tény, hogy a szélsőségek egyre erősebbek.

Kisebb az esélye drasztikus hőhullámoknak, de átlag feletti hőmérséklet várható ezen a nyáron, erről az RTL meteorológusa, Vaszkó András beszélt a Reggeliben. Jó hír viszont, hogy télen elég csapadék esett ahhoz, hogy a talaj mélyebb rétegei feltöltődjenek, ezért olyan mértékű szárazság nem valószínű, mint amilyet tavaly nyáron tapasztaltunk. 

A következő évtizedekben érdemes lesz becsatolni az öveket, ha repülőgépre szállunk. A közösségi médiában az elmúlt hónapokban számtalan olyan videót osztottak meg, amelyeken a repülők félelmetes légörvényekbe keveredtek, többen pedig megsérültek. Egyes kutatások szerint a klímaváltozás miatt duplájára is nőhet a veszélyes turbulenciák száma 2050-re, de szerencsére eddig kevés halálos áldozatokkal is járó baleset történt.

A meteorológiai előrejelzések közismerten bizonytalansággal terheltek, a beváláson azonban mindenképp javítanunk kell, ugyanis egyre több gazdasági szereplő támaszkodik erre a tudományra, ráadásul a társadalom elvárásai is szüntelenül növekednek. Bár a fejlődés az elmúlt évtizedekben a számítási kapacitás javulása miatt töretlen volt, ez sem képes tartani a tempót az igények gyarapodásával. A manapság slágertémának számító mesterséges intelligencia persze már itt is megvetette a lábát, de hogy egyszer képes lesz-e teljesen kiszorítani az emberi munkaerőt, az még kérdéses.

A Guna Yala törzs ezer tagja mostanáig békében élt a természettel a Panama partjainál található Rák-szigeten. 

Faültetéssel ünnepelték több helyen a Föld Napját. A zöld szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy már 1 millió faj van a kihalás szélén az emberi tevékenység miatt, és egyre nagyobb a kockázata, hogy nem sikerül időben megállítani a klímaváltozást. Ezen a hétvégén különleges programokkal várják a gyerekeket a budapesti állatkertben.

Komoly figyelmeztetést adtak ki a tudósok.

Lekapcsolták a díszkivilágítást a világ több ezer városában, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozás elleni küzdelemre. A Föld Órája akcióból idén kimaradt Oroszország, mert a szervezőket, a világ legnagyobb természetvédelmi civil szervezetét külföldi ügynöknek nyilvánította Moszkva.

Nem lesz nehéz elfelejteni a mögöttünk hagyott három téli hónapot. Történelmi időjárási eseményt szerencsére nem könyvelhetünk el, az átlagok viszont jól illeszkednek a klímaváltozás trendjébe. Van azonban két dolog, aminek örülhetünk – az biztos, hogy nem a jövő heti időjárás az, mert a március hozza a formáját.

Úgy véli, ha vége a háborúnak, végre lehet a klímaváltozásra koncentrálni.

Folyamatosan csökken a hó mennyisége Magyarországon, Budapesten csak negyedannyi hó esik évente, mint a múlt század elején – állítják adatelemzők az elmúlt 120 év csapadékadatai alapján. A Híradónak nyilatkozó kutató szerint a hegyvidékeken harmadára csökkent a hótakaró 60 év alatt, és ha nem csökkentjük a szén-dioxid kibocsátásokat, a jövőben egyáltalán nem lesz hótakaró Magyarországon.

Hova költözzön a magyar? Ha patrióták vagyunk, akkor erre az a válasz, hogy sehova, legfeljebb határainkon belül. A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy számos honfitársunk választ magának másik országot lakhelyül, és ki tudja, ha a klímaváltozás elfajul – márpedig nem sokat teszünk ellene –, akkor erre a mostaninál jóval többen kényszerülhetnek. 

Azt gondolná az ember, mindenféle politikai nézet fölött álló közérdek olyan várost építeni, ahol jó a tömegközlekedés, minden egy karnyújtásnyira van, sok a zöld terület, és cserébe még dugók sincsenek. Egyes szélsőséges csoportok és véleményvezérek azonban minden klímairányú törekvést az elnyomás eszközeként értelmeznek és mutatnak be. Szép gondolat, hogy az egész város sétálva intézi az ügyeit, de az idióta zsarnok bürokraták csak ne szóljanak bele, hogy ő hol vezetheti az autóját – írta például Jordan Peterson.

Ma már maximum csak szomorúan csóváljuk a fejünket, amikor azt halljuk, hogy egyre ramatyabbak a téli szezonok, ráadásul nemcsak nálunk, hanem az Alpokban is. És ha azt mondanánk, hogy ez a mélyrepülés példátlan az elmúlt legalább 600 évben? Arra talán már a klímaszkeptikusok is felkapják a fejüket. Hogy mer valaki ilyet állítani, és mit jelent ez egyáltalán a jövőre nézve?

Hatalmas megkönnyebbülés lenne a nyitott társadalmaknak, ha a háború elvesztését követően felbomlana az „orosz birodalom” – értékelt az üzletember.

Érdekes logika.

A műholdaknak hála nem csak az időjárás előrejelzések válnak pontosabbá, de arról is tisztább képet kapunk, milyen mértékben változtatjuk meg magunk körül a világot. A NASA friss tanulmányából kiderül, befolyásunkat nem szabad lebecsülni, hiszen hamarosan akár az amazonasi esőerdőket is kiszáríthatjuk, aminek katasztrofális következményei lehetnek.

A tavalyi rekordmeleg és aszályos év után, más sem hiányzott, mint egy szokatlanul enyhe tél. Pedig ez a helyzet, és bár csapadékból azért jut bőven, a fagyok hiányának nagyon komoly következményei lehetnek. Túl azon, hogy olyan fák rügyeznek, amelyeknek nem nagyon kéne még, könnyebben telelnek át a kórokozók és a mezőgazdaság által kártevőként azonosított fajok. Vagyis hiába lesz bőségesebb a termés, ha így is elpusztítják. A rossz hír, hogy erről mi, emberek tehetünk, a még rosszabb pedig, hogy azonnal cselekedni kéne, hogy legalább a mostani, enyhe teleket okozó helyzet ne romoljon tovább.

Már csak évei lehetnek hátra az itthon termelt málnának.

Erdőbénye határában videózta le az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság címerállatát Serfőző József természetőr.

Egy immár közel 90 éves történetet elevenítettek fel amerikai kutatók, akik egy eddig csak részben ismert jelenség lelkivilágát tárták most elénk. A múlt század harmincas éveiben az ökológiai ismeretek hiánya és az aszály együtt olyan körülményeket hoztak létre, aminek hatását még a Távol-Keleten is nyögték. Meteorológiai oknyomozó időutazás következik.

Az éves globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti szintet a tavalyi évben, és meg is volt ennek a böjtje. Vízhiány lépett fel, az apadó folyókra épült vízerőművek és hűtővíz híján az atomerőművek nem tudták kielégíteni a megnövekedett energiaigényt. Rekordok dőltek, Európa negyede tűzveszélyes volt.

Az elmúlt két hétben hat vihar csapott le Kaliforniára, ezek összesen annyi csapadékot hoztak, mint amennyi általában egy év alatt hullik. 

Nincsenek jó helyzetben a rozmárok. Thor érkezésének szomorú háttere lehet. 

Kovács Erik klímakutató szerint a klímaváltozás hatásait csak akkor mérsékelhetjük, ha csökkentjük a károsanyag-kibocsátást.

A bolygó csaknem harmadát borító óceán már hosszú idő óta ugyanabban az állapotban nyugszik, azonban semmi sem tart örökké. A mérések és az előrejelzések is nagyléptékű átalakulásokat sejtetnek, amelynek hatását már 2023-ban is érezhetjük – de vajon mit jelent ez hazánkra nézve? 

Űrbéli napelemfarm oldaná meg az energiaválságot. Az elv pofonegyszerű: a műholdakon elhelyezett napelempanelek begyűjtenék a szűretlen napsugárzást, energiáját pedig a Föld felé továbbítanák. A grandiózus megoldásnak azonban számos akadálya van: a vele járó szennyezés, a pénz, és hogy fogytán vannak a szükséges alapanyagok.

A Gaia-elmélet szerint a Föld egy önfenntartó és önszabályozó rendszer, a kutatók pedig most még közelebb kerültek ennek bizonyításához. Kiderült ugyanis, hogy földtörténeti léptékben mérve nincsenek nagy kilengések a hőmársékletben, és a légkörbe kerülő széndioxidra megkötésére is van tuti módszere a bolygónak. Nem csoda, hogy a tudósok ezt megpróbálják lemásolni, egyelőre kevés sikerrel. Így viszont nem marad más, mint „Földanya”, de arra kár várni, hogy majd megment minket a klímaváltozástól és a természeti katasztrófáktól.

A fiatalok szerint nem tesznek eleget a klímakatasztrófa elkerüléséért.

Százhúsz év alatt az egész országban csökkent a téli fűtési igény, leginkább a január és a február lett melegebb.

A klímaválságot csak úgy lehet megoldani, ha komoly változtatásokat eszközölünk a mindennapjainkban. A 2022-es klímastratégia szerint az nem elég, ha a kormányok és szervezetek ölnek rengeteg pénzt a fenntartható megoldásokba: a mindennapi életünket is át kell alakítanunk a Föld védelme érdekében.

Finoman szólva is felemás sikerrel zajlik eddig a COP 27, az idei klímacsúcs. A küldöttek között olyan orosz oligarchák is vannak, akik az EU szankciós listáján is szerepelnek. Az már világosan látszik, hogy hiba lenne a politikusokra várni, átlagemberként viszont többet tehetünk a klímakatasztrófa elkerüléséért, mint azt esetleg gondolnánk. De mi közük van ehhez az időjárás-jelentőknek?

Forrtak az indulatok. 

Kína kivételesen visszavett, az USA kivételesen nem.

Az ENSZ klíma-csúcstalálkozói nélkül még ott sem tartana az emberiség az éghajlat-változás megfékezésében, mint ma – a COP-ra tehát szükség van. Az eddigi klímavállalások azonban nem elegendőek, és a helyzeten nem sokat segít, hogy az idei esemény főszponzora a Coca-Cola. Mire számíthatunk az idei konferencián?

„Kit érdekel majd az üvegházhatás egy lehetséges nukleáris katasztrófa után?” – tette fel a kérdést az ukrán elnök.

A klímaaktivista szerint azoknak kell megszólalniuk, akiket közvetlenül érint a klímaválság.

Egyre több akciót szerveznek a klímaváltozás megakadályozása miatt. A klímaváltozásról tanácskoznak politikusok és tudósok az ENSZ egyiptomi klímacsúcsán is. Szakemberek azonban nem sok eredményt várnak a kéthetes konferenciától.

Beteljesült a rémálmuk. A nyári cserebogár inváziónak még nincs vége a szegedi Tasi család kertjében. Nyáron a bogarak a sárgabarackfájukat rágták meg, most pedig azok bábjai a fű gyökereit ették meg. A zöld pázsit több helyen már hiányzik az udvaron és sárga foltok mutatják, hol pusztult el a növény. A szakemberek azt mondják, ha továbbra is enyhe telünk lesz, egyre több kárt okoznak majd a rovarok.

Az igazságügyi miniszter szerint foglyul ejtették az EU-t a civil szervezetek.

Idén még egy ilyen hosszú és meleg időszak már nem lesz. Ám ha erre a szezonra el is kell csomagolnunk a nyári ruhákat, a hosszú távú trendek azt mutatják, hogy évtizedről évtizedre egyre hosszabb a vénasszonyok nyara, a klímaváltozás pedig még melegebbé teheti a jövő őszeit.

A klímaaktivista nem tervez politikai karriert. 

A csapadékos szeptember ellenére is mindannyiunkban elevenen él az idei nyári aszály emléke, amely során sárgává változott a táj, elszáradtak a fák és odalett a termés jó része. Nem csak Magyarországot érintette a csapadékhiány és a forróság, az északi féltekén sokfelé, Észak-Amerikától Kínáig szenvedték ennek hatásait. Kutatók most megtalálták az egyik „tettest”, hiszen kimutatták az éghajlatváltozás „ujjlenyomatát”.

Új könyve kapcsán beszél erről, aminek bevételeit jótékony célokra fordítja, pedig elmondása szerint neki is jól jönne a pénz.

Egyes tanulmányok szerint Magyarország a klímaváltozás szempontjából Európa egyik legsérülékenyebb országa.

Manapság a nagyvállalatok is sokat beszélnek arról, hogy jelentős tennivalójuk van a fenntarthatóság érdekében. 

Az egyik legfontosabb élelmiszerünk is eltűnhet.