Lilu: „Bevallom, néha megrogytunk a látottak súlya alatt”

A doku-reality második évada egyszerűen olyan emberi történeteket mutat be, melyeket nem lehet könnyek nélkül végignézni. A látottak alapján állíthatjuk, a műsor sajnos nagyon valóságos kórképet ad a mai magyar társadalomról, úgymint az alkoholizmusról vagy a családon belüli erőszakról.

A Keresem a családom műsorvezetője nem hiába állítja azt, hogy ilyen jellegű műsorral eddig még ő sem találkozott.

„Majdnem húsz éve televíziózom, de ilyen mélységű érzelmeket, újra és újra, még soha nem láttam képernyőn. Gondoljon bele: gyakran sok évtizedes fájdalmakról, családi titkokról esik szó, kamerák előtt.” 
 

 

A történet itt még nem állt meg, ugyanis bele se merünk gondolni, mekkora munka állhat a stáb mögött, hogy mennyi utaztak, mennyit forgattak és mennyit kutattak egy-egy családtag után.

„Mintegy 100 ezer kilométert tettünk meg levegőben és 30 ezret szárazföldön, csak idén. Például Laoszban, még az első évadban, a nyelvi nehézségeken túl azt az akadályt is le kellett gyűrnünk a kapcsolatfelvételkor, hogy annak a személynek, akit kerestünk, nem volt se telefonja, se internet-hozzáférése, és csak lao nyelven beszélt; ilyenkor találni kell egy helyi segítőt, közvetítőt.”

 

A számtalan történet közül például Lilut Szabó Éva esete hatotta meg leginkább. A fiatalasszonynak szörnyű gyerekkora volt, ugyanis édesapja egyfolytában bántalmazta a saját családját. Ép ésszel fel nem fogható körülmények között élt a kicsi Éva és testvérei, amikor is édesanyjuk, Ágnes elmenekült, hogy megvédje életét, de ezzel hátra hagyta gyermekeit. Azóta már Évának is van családja, de szerette volna megtudni az igazságot, így a Keresem a családom készítőihez fordult segítségért.

„Ebben a műsorban mindent egyszer veszünk fel, a jelenetek és a reakciók nem előre megírtak, vagyis a szemünk láttára, a kamerák előtt „élőben” játszódnak le ezek az érzelmi katarzisok. A csöndek is rendkívül beszédesek.” 
 

 

A műsor sok fontos dologra hívja fel a nézők figyelmét, de ami a legfontosabb, az embernek egy családja van, ezért fontos odafigyelnünk egymásra, és merjünk megbocsátani, mert annál nincs is magasztosabb dolog a világon.

„Egyesek talán elgondolkodnak a saját vélt-valós családi sérelmeiken, hogy megéri-e haragot tartani, míg mások remélhetőleg még inkább megbecsülik a jövőben is azt a kincset, ami egy szerető családdal nekik megadatott. Mert akkor megérte.”

Nézd meg, hogy készült a Keresem a családom második évada! Kattints a videóra! 

forrás/képek: Szabadfold.hu/ Facebook