Berkes Béla, a köztévé volt bűnügyi riportere éveken át lakásokat bérelt szerte az országban, amelyeket napi 12-15 ezer forintért adott tovább prostituáltaknak. A Házon kívülnek azt mondta, nem gondolja, hogy kihasználta volna a lányok helyzetét, sőt, ők kifejezetten előnyt kovácsoltak a vele való együttműködésből – hiszen miért lenne jobb „fagyban, az út szélén, bokorban” végezniük a munkájukat, vetette fel. A stábunknak nyilatkozó prostituált szerint viszont, ha szabályozva lenne a helyzetük, a napi bérlésre kiadott pénz akár maradhatna náluk is. A szexmunkások érdekvédelmével foglalkozó szakember szerint is rossz a törvény, amit a jó összeköttetéssel rendelkező emberek kihasználnak.

Dr. Lénárd Rita szerint rosszabb ma a betegeknek Magyarországon, mint nyolc évvel ezelőtt, az orvosok elvándorlása a külföld és a magánegészségügy felé pedig fokozódott. Orbán Viktor 2020-ban megállapodást kötött a kamara vezetésével az alapbérről, utána azonban egészen más számokkal jött ki a törvény. Manapság pedig már úton van a közlöny a nyomdába, mire meghallgatják az orvosok javaslatait. 

A Balatontól délre van egy szép fekvésű terület, ahol egy pár hatalmas állatmenhelyet üzemeltet: az állam által elkobzott állatokat gondozzák itt, lovak, kecskék, bikák legelésznek. Czinkóczky Csaba és Gabriella megszállottan dolgozik, Nemrég azonban kiderült, hogy egyik napról a másikra szinte mindent elveszíthetnek, mert a földet más szerezheti meg. Moskovics Judit riportja. 

Múlt pénteken tartották az első tárgyalást a Schadl-Völner ügyben a Fővárosi Törvényszéken. A Bírósági Végrehajtói Kar elnökét símaszkos kommandósok kísérték a rendkívüli biztonsági intézkedések mellett kezdődő tárgyalásra, a volt igazságügyi államtitkár pedig ügyvédeivel, rezzenéstelen arccal érkezett, újságírói kérdésekre csak egy „nem”-et válaszolt. A nyomozók által lehallgatott telefonbeszélgetések részletei az elmúlt hetekben láttak napvilágot a sajtóban. Milyen viszony rajzolódik ki ezekből Schadl és Völner között? Miért tűnik Schadl eszesebbnek és Völner kimértebbnek? A Házon kívülnek az 1700 oldalas nyomozati anyagot feldolgozó Miklósi Gábor és Horváth Csaba újságírók értékeltek.

Több országgyűlési képviselőnek is Budapest egyik legdrágább kerületében bérelnek lakást. Nem szűkmarkú az Országgyűlés Hivatala: 460 ezer forintot is hajlandó kifizetni érte havonta az adófizetők pénzéből. Ez még annak is jár, aki amúgy fél órányi autóútra lakik a fővárostól. Emellett bérelhetnek még irodákat, akár hármat is, és a benzint is állja az állam. A Házon kívül arra kért több képviselőt, mutassa meg, hol húzza meg magát, ha Pesten jár. Nem sokan vállalták.

A helyzet valahogy az ársapkákra emlékeztet: adott egy termék, amit a kereskedőnek olcsóbban kell adnia, mint amennyiért beszerzi. Az élelmiszerboltoknak ennek ellenére muszáj mindent tartaniuk, ami fix áras, a patikákat viszont nem kötelezték erre, ezért náluk egyszerűen már nem lehet kapni a sérült vagy idős emberek számára készült, korábban népszerű és jó minőségű, eddig ingyenes pelenkából. Az amúgy is sok gonddal küszködő, így általában nehéz anyagi helyzetű családok most vagy rengeteget fizetnek, vagy beérik a rossz minőségű termékekkel.

Hat nap, 180 kilométer Miskolctól Budapestig, gyalog. Azok, akik eddig az oktatás helyzete miatt tiltakoztak, új formáját választották a figyelemfelhívásnak. Fáradt és begyulladt lábak, vízhólyagok, ezekkel is járt a menet, de közben olyan kis falvakba és városokba jutottak el, és olyanokkal találkoztak, akiket az eddig leginkább csak nagyvárosokban lezajlott tüntetések szele nemigen érinthetett meg. A csapatot Moskovics Judit kísérte el egy darabon.

Ez a tél egyelőre enyhének mondható, de fűteni ettől még kell, még ha kevesebbet is. Sokak számára azonban nem a magasabb gáz- és villanyárak jelentik a problémát, hanem az, hogy minél olcsóbban jussanak bármilyen tüzelőhöz. Sokszor olyanhoz, ami nagyon szennyezi a környezetet, amiért viszont büntetés jár. Kerepesen például egy teljes utcát bírságoltak végig, olyanokat, akik amúgy is fillérekből élnek. Nekik 75 ezer forintos büntetést kell fizetniük. Más pedig a temetőbe jár tüzelőért, bármennyire is szégyelli.

Galgóczi Péter, a súlyos fogyatékossággal élő autóversenyző egyik nap arra ébredt, hogy imádott kocsiját valaki vandál módon tönkretette. Az autót éveken át építgette, milliókat költött rá, még a házát is eladta, mert mindene a versenyzés. A pusztítás alapos volt, és Péternek fogalma sincs, ki és miért akarhatott neki rosszat. De szerencsére a történet nem itt ért véget.

Hónapok óta ki nem küldött vagy érthetetlen számlák, több órás sorok, telefonon elérhetetlen ügyfélszolgálatok. Pont akkor a legnehezebb kapcsolatba lépni az MVM-mel, amikor a legtöbb embernek lenne szüksége segítségre. Bosszús és kétségbeesett ügyfelek meséltek a Házon kívülnek, van köztük olyan, akinek a teljes havi bevételét be kellene fizetnie a szolgáltatónak.

A tankerületek a nagyközönség szemével nézve szépen csendben működtek az utóbbi 12 évben, különösen nem figyelt rájuk senki. Most azonban egyre több a tiltakozás az oktatási rendszer problémái miatt: tanárok, szülők és gyerekek dühe zúdul rájuk. Radó Péter oktatáskutató szerint a tankerületek az állam meghosszabbított karjai az oktatás irányításában. A 2012-es iskolaállamosítás óta szinte folyamatos az elégedetlenség, ami most érte el azt az ingerküszöböt, hogy már tízezrek mennek ki miatta az utcára tiltakozni.

Nagy bajban van a rezsiemelés miatt egy miskolci alapítvány, ami körülbelül 500 családnak segít már 20 éve. Jól menő farmot, lakóotthonokat és segítő hálózatot üzemeltetnek. 330 embernek adnak munkát: a többségük megváltozott munkaképességű vagy fogyatékkal élő. A Házon kívül a túlélésért folytatott küzdelemről készített riportot.

Egy szülő szerint csak a gondviselésnek köszönhető, hogy nem történt valamilyen komoly baleset vagy tragédia a gödöllői iskolában. Vizes, poros épület várta nap mint nap a diákokat és tanárokat, órák közben bontották az azbesztes tetőt, de ez sem volt elég, hogy elrendeljék a digitális oktatást. Ma már külső helyszíneken zajlik a tanítás. A Házon kívül riportja.

Átmenetileg Gödöllő három különböző oktatási intézményébe helyezik el a Török Ignác Gimnázium diákjait. Ezt az iskola igazgatója közölte híradónkkal csütörtök délután. Abban állapodtak meg a Dunakeszi Tankerületi Központ vezetőjével, hogy az épületben nem marad senki. Mindezt azután, hogy a gimnázium diákjai nem akartak tovább penészes, beázó osztálytermekben ülni, ezért kivonultak az iskolából és hazamentek. Gödöllői gimnazisták nem akartak tovább penészes, beázó osztálytermekben ülni, ezért kivonultak az iskolából és hazamentek. A Török Ignácz Gimnázium igazgatója hiába kérte a digitális oktatás elrendelését, azt mondja, még csak hivatalos választ sem kapott. A problémák miatt a szülők délután fórumot tartottak, de az iskolát fenntartó Dunakeszi Tankerületi Központ vezetője lemondta a részvételt, a gimnázium vezetőségét pedig információnk szerint berendelték a központba.

Bár a törvény tiltja ezt, ma is tömegesen kerülnek gyerekek a nélkülözés miatt állami gondozásba. A Házon kívül stábja érintett családoknál forgatott: egy részüknél gyakorlatilag kizárt, hogy segítség nélkül valaha is megfelelő körülményeket tudjanak biztosítani – vagyis vezetékes vizet, megfelelő bútorokat, meleget és élelmet.

Van, akinek az eddigi összeg hat-hétszeresét kell befizetnie az államnak havonta, miután a kormány megváltoztatta a kata szabályait. Van, aki külföldre költözik, a futár viszont, aki hiába tárgyalt Palkovics miniszterrel, továbbra is a szüleivel él majd Magyarországon. A Házon kívül annak járt utána, ki, hogyan boldogul az új korszakban.

Biciklis mentőegységeket hozna létre a mentőszolgálat, azt mondják, ez már máshol is bevált. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége szerint viszont addig, amíg a mentősök kevesen vannak, túlterheltek és rosszul keresnek, nem azon kellene gondolkodni, hogy milyen új mentőeszközt vessenek be.

20 éve nem volt olyan magas a nyugdíjasokat érintő infláció, mint az elmúlt hónapban: 13,8 százalék a KSH legfrissebb adatai szerint. A nyugdíjszakértő azt javasolja, hogy a kormány ne várjon novemberig, már szeptemberben korrigálja a nyugdíjakat. Erről majd ősszel, az infláció ismeretében döntenek – írták a Híradónak a kormány részéről.

Kizárólag a kormányhivatal alatt dolgozó hatósági állatorvosok ellenőrizhetik, hogy egy állat útlevelében valódi adatok szerepelnek-e, a Magyar Állatorvosi Kamara nem. Ezt a szervezet elnöke mondta az RTL Híradónak, miután a Telex megtudta, hogy a kamara cégének legnagyobb bevételi forrását a kisállatútlevelek jelentik. Csak tavaly 109 ezret állítottak ki.

Túl szép volt, hogy igaz legyen – ezt mondták a híradónknak azok az újpesti családok, amelyek 3 éve várják, hogy beköltözhessenek az uniós pénzből épített 29 lakásos vadonatúj szociális bérlakásházba. A tavaly még mintaként bemutatott épületbe csak 2 család költözhet szociális alapon. Az önkormányzat az uniós pályázatot felügyelő minisztériumra hivatkozik, ahonnan egyelőre nem reagáltak megkeresésünkre.

Alföldi Róbert kérte fel egy egyszeri felolvasószínházi előadásra.

Adományokból tovább működhet a halmozottan sérült, és beszédképtelen gyerekek számára létrehozott Bliss alapítványi iskola. Tavasszal derült ki, hogy az állam szeptembertől már nem ad támogatást, inkább tankerületi iskolákban helyezné el a gyerekeket. A szülők szerint ez nem megoldás. 4 hónap alatt 28 millió forint gyűlt össze, így a gyerekek a megszokottak szerint kezdhetik a tanévet. 

A gyermekvédelminek nevezett népszavazás sikertelensége bizonyítja, hogy erős a szabadság pártján állók közössége - ezt mondta az Amnesty International Magyarország igazgatója a Budapest Pride-on. 

Idén új útvonalon mentek, mert a Mi Hazánk Mozgalom lefoglalt több budapesti területet, rendezvényt azonban nem tartottak.

100 milliós, de inkább milliárdos adminisztratív költsége van a vármegye és főispán elnevezések bevezetésének – ezt a Momentum szóvivője nyilatkozta az RTL Híradónak saját becsléseik alapján. Az országgyűlés kormánypárti többsége tegnap fogadta el az ezekről szóló törvényjavaslatot. A kormányt is kérdeztük az átnevezésekkel járó költségekről, de érdemben nem válaszoltak.

A strasbourgi bírósághoz fordult. 

Az omikron két új variánsa egyre több megbetegedést okoz Európában.

Miután felvették a mozgáskorlátozott fiút, a tanulmányi osztályon azzal nyugtatgatták, hogy csak néhány lépcsővel kell majd megküzdenie, de ez nem így történt.

Mesélt tudományos karrierjéről, családjáról és arról is, hogyan éli meg, hogy világhírű lett.

A nyugati lapok azt találgatják, mennyire lehetett szándékos az ültetés.

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Pesti srácok egyik videójában arról beszélt, hogy a jövőben „destruktív utcai anarchistákat, mint noÁr, nem fog támogatni a minisztérium”.

A DK képviselői részletes indoklást várnak Kövér Lászlótól.

Megdöbbentő adat, hogy minden hónapban történik egy, az aszódihoz hasonló eset.

Van egy iskola, amely a szülők szerint az egyetlen olyan intézmény Magyarországon, ahol megfelelően tudják fejleszteni sérült gyermekeiket. Ez az iskola azonban a jelek szerint idén már nem kap állami támogatást, így veszélybe került a működése. A magyar államnak ugyan 1200 férőhelyet kellett volna létrehozni fejlesztő-nevelő oktatásban, de csak 24 valósult meg.

A Blissbe járó gyerekek szülei attól tartanak, hogy ha gyermekük iskolája megszűnik, akkor jövő tanévtől nem jutnak megfelelő ellátáshoz.

A választások előtt ömlött a pénz: nőttek a bérek, emelkedett a nyugdíj, sőt nyugdíjprémium is volt, és persze a gyerekesek megkapták az adó-visszatérítést. Ezzel párhuzamosan viszont szinte sosem látott mértékben nőttek az árak. Kinek, mit jelentett ez? Három élethelyzet, három történet.

Hamar elköltötték, amit kaptak.

Bangóné lekvárokkal kísérletezik, Rig Lajos mentőzni fog, és Hohn Krisztinának sem kell többé elviselnie, hogy kommentekben lezsírdisznózzák a családját. A parlamenttől évek után elszakadó exképviselők a Házon kívülben.

Többeknek kell új foglalkozás után nézniük, miután felhagytak a politikusi karrierrel.

Az alkohol rendkívüli módon jelen van az életünkben, egyáltalán nem ciki a nagyivás, sőt, sokan közösségi programnak tekintik.

Ezeknek a falvaknak a polgármesterei nem titkoltan ellenzéki érzelműek, és szerintük nem kérdés, hogy ezért maradnak ki a pályázatokból.

Egy kis faluban élő romáknak segített volna az unió egy kétszer 200 millió forintos támogatással. A pénz valahova elment, de akikre szánták, azok többségének az életkörülményei semmit sem javultak.

Sokan minden különbözőség ellenére kifejezetten pozitív érzésekkel távoztak.

Országosan ismert politikusok küzdelmének utolsó napjai.

A magyar-ukrán viszony régóta feszültséggel teli, aminek csak egyik oka a nyelvtörvény. 

Az önkéntesek szerepe az utóbbi hetekben nélkülözhetetlen volt: időt és fáradtságot nem kímélve segítették a háború elől menekülőket

Már több mint 100 ezer Ukrajnából menekülő ember lépte át a magyar határt.

A Budapesten élő, világhírű ukrán teniszező, aki itt hagyva a luxust és a családot, Ukrajnába ment, hogy segítsen a honfitársain.  

Jutka és Magdi számára hosszú évek óta gyakorlatilag nincs pihenőidő, az egész életük az otthonápolásról szól, pedig néha szusszannának.

Bár a magyar állam 15 éve vállalta, hogy úgynevezett támogatott lakhatást biztosít számukra, ez a mai napig nem történt meg.