Van, akinek hónap közepére elfogyna a pénze, ha nem lenne másodállása. Más elhagyta a pályát, és burkolónak állt, hogy jobban keressen, és stresszmentesebben éljen. És olyan is van, aki lánya segítsége nélkül nem tudna megélni a tanári béréből. A Házon kívül pedagógusokkal beszélgetett a tanári pálya realitásairól.

Magyarországon sokan nem értik, vagy nem akarják elfogadni, hogy kárpátaljai magyarok katonának álltak, és fegyverrel védik a hazájukat, Ukrajnát. Azt az országot, amelyik sokszor igencsak mostohán bánt velük. Köztük van Fegyír Sándor egyetemi tanár is, aki sokat posztolt a frontról, például azt, ahogy órát tart a lövészárokból. Az ő példája lelkesített fel magyar civileket, hogy ahelyett, hogy kommentekben kritizálnák őket, vagy értetlenkednének, gyűjtésbe kezdjenek. Több tízmillió forintot szedtek már össze, hogy megvehessék azt, amire Fegyíréknek a legnagyobb szüksége van. 

Évek óta le van zárva, mostanáig még megközelíteni sem lehetett a Fertő tavat. Január elsejétől viszont szabad a bejárás, de a partra továbbra sem lehet lemenni, azt biztonsági őrök védik, no meg egy kerítés is. A Fertő tavi gigaberuházásra eddig két év alatt tízmilliárd forintot költött el Mészáros Lőrinc cége, de jött a gazdasági válság, és leállították az építkezést. Arról, ami a helyszínen maradt, a helyiek csak elcsukló hangon tudnak beszélni. Ledózerolták a cölöpökön álló házakat, a növényzetet kiirtották, a földet legyalulták, a pusztítás nyomait látni mindenhol.

Több mint másfél milliárd forint tűnt el a Farkas Flórián által vezetett Roma Önkormányzatnál, de a volt fideszes politikus a rendőrök szerint nem felelős a történtekért. Félmilliárdért rendelt szoftvereket a Klebelsberg Központ, de ezek egy részét senki se látta, és felelőst itt se találtak. A lista a hasonló esetekről nem rövid, olyan ügyekről van szó, ahol minimum megkérdőjelezhető az uniós pénzek felhasználása, de a nyomozások, hogy hogy nem, felelőst nem találtak. A kormány nemrég ígéretet tett az Európai Uniónak arra, hogy átláthatóan költik majd el a beérkező pénzeket. De vajon sikerülni fog? 

Galgóczi Péter, a súlyos fogyatékossággal élő autóversenyző egyik nap arra ébredt, hogy imádott kocsiját valaki vandál módon tönkretette. Az autót éveken át építgette, milliókat költött rá, még a házát is eladta, mert mindene a versenyzés. A pusztítás alapos volt, és Péternek fogalma sincs, ki és miért akarhatott neki rosszat. De szerencsére a történet nem itt ért véget.

Hónapok óta ki nem küldött vagy érthetetlen számlák, több órás sorok, telefonon elérhetetlen ügyfélszolgálatok. Pont akkor a legnehezebb kapcsolatba lépni az MVM-mel, amikor a legtöbb embernek lenne szüksége segítségre. Bosszús és kétségbeesett ügyfelek meséltek a Házon kívülnek, van köztük olyan, akinek a teljes havi bevételét be kellene fizetnie a szolgáltatónak.

Van, aki már csak kézzel mos, és van, akinek fogalma sincs, hogyan fizeti ki az 50 ezres villanyszámláját. Nemcsak a családok vannak gondban a rezsiválság miatt Jákfalván, hanem maga a település is. Az önkormányzat egyszerűen kifogyott a pénzből, támogatást pedig hiába kért a kormánytól.

A 90 éves Aranka néni alig mozdul ki otthonról, a múlt héten azonban bíróságra kellett mennie, mert az állam beperelte. Őt és lakótársait is a kilakoltatás fenyegeti, mindannyian egy pusztuló budai házban élnek, egy gyönyörű, ősfás parkban – a már 15 éve nem működő Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet területén. A lakók sorsáról a Külügyminisztérium dönthetne, de inkább perel.

Az utóbbi 1-2 hétben minden napra jutott valami látványos megmozdulás, ami az oktatási rendszer hibáira hívta fel a figyelmet. Tiltakoztak gyerekek, szülők és tanárok, iskolákban, a tankerületeknél és a főváros és néhány vidéki város utcáin is. Ők most a hangos kisebbség, akik nem félnek megmutatni magukat. De beszéltünk olyanokkal is, akik kimaradtak a tiltakozásokból, ők a néma többséghez tartoznak.

Mondjuk, ha mennek, abban sem lett volna mindenütt köszönet. Volt, ahol a paneleket sikerült egy fal mögé rakni, máshol meg az északi oldalra, ami pont az ellenkezője annak, amit a szakértők tanácsolni szoktak. A Házon kívül stábja négy olyan iskolát talált a kisvárdai tankerületben, ahol soha, egyetlen percet sem működött az uniós támogatásból telepített napelemes rendszer. Az ide tartozó 15 iskola korszerűsítésére összesen 250 millió forintot költöttek el. Ha mindenhol működött volna a rendszer, akkor milliókat lehetett volna spórolni az áramszámlákon.

A háború kitörése óta rengeteg ukrán gyerek menekült Magyarországra. Vannak közöttük, akik beszélnek magyarul, vannak, akik nem, de mindegyikük nagyon nehéz helyzetben van. Már csak azért is, mert a Házon kívül által megkérdezett tanárok szerint a magyar állam magukra hagyta őket, hogy boldoguljanak valahogy ezzel a problémával.

Az összes felnőtt előadás elmarad az Operaház Eiffel Műhelyházában.

Az Operaház főigazgatója nem akar szabadságharcot vezetni, a megnövekedett médiaérdeklődésben pedig némi katasztrófaturizmust és kárörvendést lát.

Kidobott pénz, szennyezi a környezetet, a kéményt is tönkreteheti, és még tűzveszélyes is, ha idén kivágott fával fűtenek. A kormány ennek ellenére utasította az állami erdőgazdaságokat: folytassák a kitermelést, hogy legyen elég tűzifa.

Illés Zoltán azt mondja, víztározókat kell létrehozni, és visszaépíteni a csatornarendszert, amit a gazdák beszántottak.

A megnövekedett rezsiszámlák rengeteg tankerületet sodorhatnak az eladósodás szélére. Ezért a Pedagógusok Szakszervezeténél attól tartanak, télen plusz tanítási szünet jöhet.

Lemondott a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki megbízott, Orbán Viktor hétvégén elmondott, szerinte náci beszéde miatt. Hegedüs Zsuzsa Híradónknak azt mondta: a miniszterelnök szerinte fajgyűlölő beszéde már vállalhatatlan. És kezdeményezést indít, hogy a gyűlöletkampánynak véget vessenek. A Roma Parlament elnöksége a miniszterelnök beszéde után cigányüldözéstől tart.

A Híradónak adott interjújában azt mondta: jelezte a miniszterelnöknek, hogy szerinte túl rövid az idő szeptemberig, amikortól már sokan nem katázhatnak, de politikai döntés született. Parragh László szerint a több mint 450 ezer vállalkozásból százezernél is kevesebben maradnak majd a kata rendszerében. Elismerte, sokaknak emelkedni fog az adója. De azt mondta, neki a teljes magyar gazdaság érdekeit kell képviselnie.

Parragh László nem gondolkozott azon, hogy lemondjon a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara éléről. Az RTL Híradónak adott interjújában azt mondta: jelezte a miniszterelnöknek, hogy a katatörvény módosítása felháborodáshoz vezethet, és azzal, hogy az ő januári javaslatuk helyett már szeptemberben életbe lép, sok vállalkozó nehéz helyzetbe kerül. De elfogadja a kormány döntését, amiről szerinte kiderülhet, hogy ez volt a jó döntés. Az őt ért bírálatokkal kapcsolatban azt mondta: neki a munkavállalók 86 százalékát is képviselnie kell, akik rendesen adóznak és járulékot fizetnek. A hoppon maradó katásoknak elsősorban azt javasolja, hogy próbáljanak visszatérni a munkaerőpiacra, de szerinte „számtalan olyan technika van, ami ezt megoldja”.

 A költségvetésnek pedig akár százmilliárdos többletbevétele is lehet.

Hernádi Zsolt azt mondta: már rég túl vagyunk azon a ponton, ameddig tartani lehetett volna a 480 forintos hatósági üzemanyagárat.

A Fertő tavat évekkel ezelőtt lezárták, kivágták a nádast, és 45 milliárdért szállodát, focipályát, és apartmanházakat terveztek oda.

Sokan inkább a külföldi utakat választják a hazai nyaralás helyett. Horvátországba például kétszer annyian foglalnak szállást ezen a nyáron, mint tavaly.

A kormány szerint az adófizetőket nem érinti majd, hogy bizonyos cégek számára véget ér a rezsicsökkentés, és az extraprofitadó hatásait sem fogja érezni a lakosság. Másképp látják ezt azonban a gazdasági szereplők. A Házon kívül riportjában megszólaló vállalkozók arról beszéltek, ahhoz, hogy életben maradjanak, biztosan árat kell emelniük.

Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrég egy interjúban a keveset kereső tanárokról és tűzoltókról beszélt, az érintettek szerint nem sok empátiával. Tette mindezt úgy, hogy a csuklóján egy körülbelül 11 milliós óra volt. Hogy tényleg ennyit ér-e, vagy hamisítványt viselt, nem derült ki, az viszont tény, hogy az óra, mint státuszszimbólum, sokat elárulhat a politikusokról és a politikaközeli szereplőkről.

A kormány szerint az adófizetőket nem érint sem az, hogy bizonyos cégek számára véget ér a rezsicsökkentés, sem az úgynevezett extraprofitadó. Ezek a hivatalos kommunikáció szerint nem okozhatnak drágulást. De a gazdasági szereplők nem így gondolják: ahhoz, hogy életben maradjanak, valamin biztos emelniük kell. Ez így történt már 2010-ben is, amikor különadókat vezettek be, és minden bizonnyal most is így fog.

Megdöbbentő adat, hogy minden hónapban történik egy, az aszódihoz hasonló eset.

Sokat nem tehetnek a kétharmad ellen, de folyamatosan mondják majd, amit mondaniuk kell.

A börtönben elhunyt miskolci történelemtanárról pár hete olvashattunk. A börtönkórházban halt meg anélkül, hogy elítélték volna, és a rokonai találkozhattak volna vele. M. Richárdról is azt állítja ügyvédje és élettársa, hogy nem kapott megfelelő ellátást. A börtönben ülőkkel kevesen szolidárisak, de léteznek szabályok.

Arról is beszélt, hogy sokszor milyen megalázóan bántak vele a büntetőeljárás alatt.

A múlt héten a csatatér körzetként is ismert választókerületben forgatott Boros Krisztina.

Tapolca környékén egy igazi fideszes nagyágyú csap majd össze a jól ismert jobbikos összellenzéki jelölttel, Eger környékén pedig egy volt múzeumigazgató a fideszes jelölt kihívója. 

 A gyanú szerint megvesztegetett egy államtitkárt, megpróbált korrumpálni egy hivatalnokot, egyetemi vizsgákat intézett, de ez még nem minden. 

 A csendesnek tűnő, Orbán Viktor által is nagyra becsült Völner Pál az ügyészek gyanúja szerint összesen 83 millió forintnyi kenőpénzt vett át.

Ön odaadná néhány évre a lakása tulajdonjogát az önkormányzatnak, cserébe egy teljes felújításért? Hogy ez alatt az idő alatt nagyon kevés pénzért bérelje vissza? Ezt is tartalmazta egy uniós program, ami a leghátrányosabb helyzetű romákon próbál így segíteni. De a jelek szerint hiába ment több száz millió erre a célra, van, aki azt érzi, hogy átverték. A Baranya megyei Kisvaszarra látogattunk, ahol Hadházy Ákos nézett utána, mire mentek el a közpénzek.

Riportunkban olyan nőket mutatunk be, akiket a főnökük vagy felettesük kezdett el zaklatni. Meséltek fenyegetésről, zsarolásról, bántalmazásról – és az is közös bennük természetesen, hogy végül, ha nehezen is, de mertek lépni, és most mindhárom ügyben vizsgálat folyik.

Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy egy csomó minden hétről hétre vagy hónapról hónapra egyre csak drágul. És hiába van bér- vagy nyugdíjemelés, sokan érezhetik, hogy a pénzük egyáltalán nem ér többet, sőt. Egy család és egy egyedül élő nyugdíjas asszony mindennapjait néztük meg: hogyan sakkoznak egyre nehezebben a pénzükkel, miről mondanak le, mit jelent számukra a brutális infláció, ami miatt egyre jobban fáj egy kisebb bevásárlás is.

Furcsa azt hallani, hogy egy parlamenti képviselő valamit kifelejt a vagyonnyilatkozatából. Főleg, ha nem is apróságról, hanem mondjuk egy vendégházról van szó. Ráadásul egy olyan vendégházról, ami nem éppen tárt kapukkal fogadja a látogatókat, nem lehet csak úgy lefoglalni, és nem is könnyű odajutni. De nem csak a fideszes Varga Gábor történetére voltunk kíváncsiak, hanem arra is, hogyan építhetett az V. kerület kormánypárti polgármesterének földjére valaki egy másik vendégházat.

Csak úgy repkednek a 10 és 100 milliók, vagy akár a milliárdok a semmire. Romok, félkész épületek és látványosságok, nem működő üzemek, értelmetlen kilátók, vizet nem adó kutak – csak pár példa azokból a beruházásokból, amiket Molnár Fruzsinával és Boros Krisztával néztünk végig az elmúlt hetekben az ország különböző pontjain. Józan ésszel felfoghatatlan, hogy lehet így elkölteni uniós pénzeket, és az is, hogy a különféle beruházásokat ki és hogyan hagyhatja jóvá. Lopás vagy bénázás? Vagy mindkettő?

A képviselői előválasztás és a miniszterelnök-jelöltek versenye rég nem látott izgalmat hozott a politikába. Az RTL Klubon közvetített vita nagy nézettséget ért el, és a több mint 600 ezer ember, aki részt vett az előválasztáson, szintén azt jelzi, hogy fél évvel a választások előtt nagy az érdeklődés a jelöltek és a terveik iránt.

Az építkezés vagy a felújítás mindig is költséges mulatság volt, túl persze a rengeteg macerán, de talán még soha ennyire, mint az utóbbi időszakban. Az árak elképesztő módon elszálltak, úgy az építőanyagoké, mint a szakmunkáé, így sokan szorult helyzetbe kerültek. A drágulás miatt sok kompromisszumot kellett kötni, sőt olyannal is találkoztam, aki az áremelkedések miatt tett le a családalapítási terveiről, amihez otthon kellett volna. Nézze vissza a teljes adást az RTL Moston.

Mit jelent a családok számára az építőipari drágulás? Erről láthatnak riportot ma este a Házon kívülben. A műsornak nyilatkozó építkezők között volt, aki arról beszélt, hogy emiatt akár az állami támogatásokat is elbukhatják, más pedig szerződést bontott, és várja vissza a pénzét, annyival drágább lett volna a házuk felépítése.

A fővárosi lóversenypálya mostani és egykori dolgozói a Lovi mellett élnek egy házban, sokan már évtizedek óta bérelnek itt lakást, kedvezményesen. Ám a tulajdonos, a Kincsem Nemzeti Kft. nemrég eladta az épületet, a bérlőkkel együtt, akik számára a hidegzuhany az volt, hogy az új tulaj sokszorosára emelte a bérleti díjat.

Újra kormány elé vinné a Velencei-tó vízpótlásáról is szóló javaslatot a miniszterelnöki megbízott. 40 milliárd forintra lenne szükség. De a kormány a múlt héten nem adott rá pénzt. Pedig a Velencei-tó száradásnak indult, a víztömeg 44 százaléka eltűnt. A helyiek nem értik, miért nem ad a kormány a Velencei-tóra pénzt, amikor majd kétszer ennyit költ például a vadászati kiállításra. Kovács Zoltán államtitkár híradónknak azt mondta: a problémát nem lehet hirtelen felindulásból egyszerre megoldani.

Nem érzi túlzónak a Fidesz európai parlamenti képviselője, hogy a nácikhoz hasonlította posztjában azt, hogy Sebastian Vettel Forma 1-es pilóta szivárványmintás cipőben jelent meg a Hungaroringen. Deutsch Tamás híradónknak azt mondta: a magyar törvény a gyerekeket védi, ebbe Forma 1-es celebek ne szóljanak bele. Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint amit a kormány csinál az uszítás, más országokban a saját pártjuk mondatta volna le ezeket a képviselőket.

Nem érhet hátrányos megkülönböztetés a munkahelyén senkit azért, mert meleg. A megkérdezettek kétharmada így gondolja a Závecz research felmérése szerint, amit az RTL Magyarország megbízásából készítettek. Korábban minden negyedik érintett nyilatkozta azt, hogy érte hátrány a mássága miatt. Márpedig ha a cégek kirekesztik, vagy nem fogadják el az LMBTQ munkavállalókat, azzal az Open for Business kutatása szerint évente akár száz milliárd forintot is veszíthet a gazdaság.

A többség elfogadó a melegekkel szemben. Ez derül ki az RTL Magyarország megbízásából készített közvéleménykutatásból. A Závecz Research reprezentatív felmérése szerint az emberek túlnyomó többségének nem változna meg a viszonya közeli hozzátartozójával vagy a gyermekével, ha kiderülne róla, hogy homoszexuális. A megkérdezettek 80 százaléka válaszolt így. A magukat Fidesz szavazóknak vallók több mint fele szerint a kormány a meleg párok örökbefogadását akarta megakadályozni a szabályok megváltoztatásával.

Keresik a megoldást, hogyan lehetne a turizmusból elment dolgozókat visszacsábítani – ezt mondta az RTL híradó kérdésére a Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Guller Zoltán elismerte: a járvány alatti hosszú bezárás miatt sokan máshol helyezkedtek el. Mint arról korábban beszámoltunk, a fővárosi szállodákból a dolgozók 20-30 százaléka hiányzik. A Szállodaszövetség szerint nagyon sok pénzbe kerülne a szakembereket visszacsábítani.

Nagyon kevés, jó, ha évente 40-50 iskolában kérik, hogy érzékenyítő foglalkozásokat tartsanak, ezt mondja az egyik legrégebb óta működő program a Melegség és elfogadás trénere. A nemrég elfogadott úgynevezett pedofiltörvény szerint ezentúl csak nyilvántartásba vett szervezetek tarthatnának ilyen foglalkozásokat az iskolákban.

Több fővárosi szálloda ki sem nyitott, annyira kevés a vendég. A budapesti Körszállót ráadásul kollégiummá alakítják. A legjobban keresett hotelekben is legfeljebb a szobák 30 százaléka foglalt. A szállodaszövetség szerint a legtöbb hotel még mindig csak a veszteséget termeli. Vidéken, különösen a Balatonnál jobb a helyzet. Mióta nem kell védettségi igazolvány, már akár teltház is előfordul a szállodákban. De az már most, július elején is látszik, hogy az idei szezon messze elmarad majd a két évvel ezelőttitől.