Ukrán győzelem? Elhúzódó háború? Nagy orosz támadás? Mindezt hozhatja 2023

A harcokat most leginkább a patthelyzet jellemzi, mivel sem Ukrajna, sem Oroszország nem tud jelentős előrelépést elérni – közölte az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kijrilo Budanov a BBC-vel. Több mint 10 hónappal a háború kezdete után tehát úgy fordultunk át 2023-ba, hogy a frontok beálltak. Kérdés, hogyan tovább. 

Abban több szakértő egyetért, hogy az év elején, vagy tavasszal egy újabb orosz offenzíva indulhat. Ukrán tisztviselők arra figyelmeztettek, hogy 2023 első felében Moszkva újabb szárazföldi támadást indíthat Fehéroroszországból, ezzel másodszor is kísérletet tennének a főváros elfoglalására. Azt is pedzegették már Kijevben, hogy akár Fehéroroszország is beszállhat a háborúba, de Budanov ezt nem tartja valószínűnek. Szerinte a csapatmozgásokkal mindössze annyit akarnak elérni, hogy az ukránok erőket irányítsanak át a déli és a keleti harcterekről az északi határ mellé.

Rácz András Oroszország szakértő december közepén a Karinthy Szalonban is hasonló módon nyilatkozott, arról beszélt, hogy a belarusz erők nem alkalmasak támadó hadműveletre, az oroszok pedig egyszerűen azért vannak ott, hogy a mozgósított csapataikat kiképezzék, mivel erre otthon nincs kapacitásuk. Ráadásul a Kijevtől északra eső terület nem is igazán alkalmas támadó hadviselésre, nagyon nehéz a terep.

Az ukrán kémfőnök a jövőre nézve azt mondta, folytatódni fognak a kritikus infrastruktúra elleni támadások, milliókat hagyva áram, fűtés és víz nélkül. Budanov szerint ugyanakkor Oroszország nem lesz képes fenntartani a támadások mértékét, mert fogynak a rakétáik, az iparuk pedig nem képes olyan ütemben pótolni a kieső eszközöket, amilyen intenzitással lőnek. Kérdéses, hogy Irán besegít-e nekik, mivel az ország eddig nem szállított olyan ballisztikus rakétákat Putyinnak, amilyeneket kértek, mert tartanak a Nyugat reakciójától.

A saját terveikről – nem meglepő módon – nem beszélt Budanov, de nem maradunk válaszok nélkül, a BBC öt nyugati szakértőt kérdezett meg, hogy mit várnak 2023-tól Ukrajnában. Michael Clarke, a Strategic Studies Institute igazgatóhelyettese arról beszélt, hogy az ukránok Kreminna és Szvatove környékén törhetik át a frontot, amivel eljutnának arra a pontra a Donbaszban, ahonnan az oroszok elindították az offenzívájukat. Orosz részről egy nagy tavaszi offenzívát vár a szakértő.

Andrei Piontkovsky washingtoni elemző arról beszélt, hogy biztos az ukrán győzelemben, aminek pontos időpontját az határozza meg, hogy a NATO milyen gyorsan szállítja le a fegyvereket (tankok, nagy hatótávolságú rakéták stb.). 

A szakértő Melitopolnál vár egy nagy ukrán támadást, amivel elvághatják a Krímet Oroszországtól. Kaiser Ferenc is felvázolt az rtl.hu-nak egy ilyen lehetőséget, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ezzel az iránnyal az oroszok is tisztában lehetnek.

Még korai lenne győzelmi parádét tervezni Kijevben, de Ukrajna lendületben van, és nincs kétségem afelől, hogy meg fogják nyerni ezt a háborút 2023-ban

– erről már Ben Hodges tábornok, az amerikai haderő volt európai parancsnoka beszélt.

Úgy véli, januárban Ukrajna olyan helyzetbe kerülhet, hogy megkezdheti a hadjárat egyik utolsó szakaszát, azaz a Krím felszabadítását. „A történelem azt mutatja, a háború az akarat és a logisztika próbája. Az ukrán nép és katonák elszántságát és Ukrajna gyorsan javuló logisztikai helyzetét látva nem látok más eredményt, mint orosz vereséget” – mondta.

Barbara Zanchetta, a londoni King's College szakértője azonban már nem ennyire optimista. Ő elhúzódó harcokra számít és úgy véli, nem a harctéren fog eldőlni a háború, hanem Moszkvában: belpolitikai fordulat ágyazhat meg egy fegyverszünetnek. Ez azonban hosszú ideig tarthat, 2023 végéig bőven eltarthat a konfliktus, és mindenképpen szükséges, hogy a Nyugat kitartson Ukrajna mellett – mondta.

David Gendelman izraeli katonai szakértő szerint az oroszok taktikája ugyanaz lesz, mint eddig: lassú felőrlésen alapuló előrenyomulást vár Bahmut és Avdiivka térségében, vagyis a Donbaszban. Az ukránok részéről egy melitopoli előrenyomulást vár, vagy egy svatovei offenzívát, amivel az orosz északi front összeomlását idézhetnék elő. Hozzátette: azért nehéz bármit is jósolni, mert nem tudni, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka, Valerij Zaluzsnyij tábornok milyen erőkkel rendelkezik, és lehetnek bőven meglepetések. Mindenesetre ha megszilárdul a sár Ukrajnában, akkor szerinte megtudjuk.

A nyugati szakértők ugyanakkor egyvalamiről nem beszéltek, arra Rácz András hívta fel a figyelmet a már idézett beszélgetésben. Van egy technikai-logisztikai küszöb, amit az oroszok 2023 nyarán érhetnek el, ekkor egyszerűen kifogyhatnak sokféle fegyverből, lőszerből, harckocsiból, csatahelikopterből. Úgy fogalmazott, ez egy deeszkalációs pont lehet. Azt is megjegyezte, 2024-ben elnökválasztás lesz Oroszországban, és nagyon valószínűtlen, hogy bele akarnának menni egy nem túl sikeres, véres háborúval.

Rácz arról is beszélt, hogy a háború intenzitása akkor csökkenhetne, ha a Kreml élén „egy nem tervezett változás” következne be. Ez lehet egy puccs, egy haláleset, betegség, agyvérzés, bármi. Az orosz alkotmány szerint ha az elnök alkalmatlanná válik a feladata ellátására, akkor a miniszterelnök veszi át a feladatait három hónapra, az új választásig. Az orosz kormányfő pedig jelenleg Mihail Misusztyin, aki erősen háborúellenes, az ő regnálása a deeszkaláció irányába mutathatna.

Nyitókép: Ukrán katonák orosz állásokat lőnek egy francia gyártmányú tarackkal Donyeck megyei Avgyijivka térségében. MTI/AP/Libkos.