Fókusz

Nehéz örökség: Hogyan kezdték újra a ma is köztünk élő arisztokraták?

Dörmer CsabaDörmer Csaba

2016. január 9. 18:15

Noblesse oblige, azaz a nemesség kötelez. A mondás a 18. századból származik, egy francia herceg udvari nevelőjétől. Eszerint egy nemesnek példát kell mutatnia a viselkedésével, erre kötelezi neve és származása. De van-e jelentősége a XXI. században annak, hogy valaki arisztokrata származású? Élvez-e bármiféle előnyt? És egyáltalán miért figyelünk a nemesi családok sarjaira? A történelem miatt? Az ősök miatt, vagy csak egyszerűen a nevük miatt?

A magyar nemesség a honfoglalás és államalapítás után a király híveiből, majd később szolgálataik fejében birtokot, címet kapott vitézekből, illetve azok leszármazottaiból alakult ki. Ezek a családok régen várakban, palotákban, kastélyokban, kúriákban éltek. Ma már csak elvétve találunk ilyet. Most van, aki panelban lakik, más pedig albérletben.

Riedel Lóránt, a Magyar Történelmi Családok Egyesületének elnöke, birodalmi és cseh főnemesi família sarja. Ősei 1590-ben kaptak nemesi címet vitézségükért, majd 1700-ban báróságot. A családi fényképek között azt a rokonát mutatja először, aki letelepedett Magyarországon.

Habsburg György nagyapja IV. Károly, az utolsó magyar király és osztrák császár volt. Ferenc József halála után, 1916-ban koronázták meg a Mátyás templomban. Fia, Ottó akkor még csak négyéves volt, de a XXI század című műsornak korábban azt nyilatkozta, tisztán emlékszik apja koronázási ünnepségére. IV. Károlyt 1918-ban megfosztották a trónjától és családjával együtt száműzték. Többször megpróbált visszatérni, de sikertelenül. Végül 1922-ben halt meg Madeira szigetén. Fia, Ottó lett a trónörökös, aki csak azután térhetett vissza Ausztriába, hogy lemondott a trónról.



Fia elmondása szerint Habsburg Ottó az Európai Parlament képviselőjeként sokat tett azért, hogy közép-kelet európai országok, így Magyarország is, be tudjanak lépni az Unióba. György 1989-ben vele tartott, amikor hazajöhetett Magyarországra.

Azt tanácsolja, hogy ne csak a 1848-49-es szabadságharcra és annak leverésére emlékezzünk velük kapcsolatban, hanem például a '67-es kiegyezésre és az azt követő fejlődésre is. Ekkor épült Budapest számos gyönyörű épülete a Parlamenttől az Operaházon keresztül a Halászbástyáig, és ekkor építették például a kontinens első földalattiját is.

Hiába tehát a név, önmagában mit sem jelent. Ők mind azt mondják, tenni is kell érte, hogy viselőjét megbecsüljék, és mindannyian méltók legyenek őseik nevére.
#Fókusz#örökség#nemesek#habsburg#fókusz plusz#rtl

Címlapról ajánljuk