A keddi forduló sem hozott fordulatot.

Az elmúlt három hónapban ez már a tizenkettedik óriási tüntetés.

Rejtély, hogy ilyesmit ki találhat viccesnek.

Nem, nem A nagy pénzrablásra utaltak ezzel.

A tanárok munkáját technikai eszközökkel figyelhetné meg, és akár a saját tulajdonú számítógépén tárolt adatokba is belenézhetne a munkáltató, vagyis az állam – ezt is tartalmazza a köznevelési jogszabálytervezet.  A Híradó érdeklődésére a Belügyminisztérium nem indokolta a megfigyelés szükségességét. A szakszervezet szerint a polgári engedetlenségi akcióktól szeretnék elriasztani a tanárokat.

Az ápolók nagyjából 60 százaléka jelezte, hajlandó lenne akár sztrájkolni is az alacsony bérek miatt.

Csatlakozni fognak mindenkihez, aki elégedetlen – ígéri Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki az rtl.hu-nak arról is beszélt: a „közigazgatási elit” ma ellenérdekelt abban, hogy a területi dolgozók tisztességes bért kapjanak. Ők azonban már túl vannak a tűréshatáron.

Az érvényben lévő bruttó 275 ezer forintos alapbér 16,4 százalékkal bruttó 320 ezer forintra emelkedik. 

Ezen felül az idei évre vonatkozó bérmegállapodás alapján 17+7 százalékkal emelik a fizetéseket. 

Vannak olyan zsákfalvak, ahol nincs mindig tömegközlekedés, így csak korlátozottan tudnak orvoshoz fordulni.

Megállapodás született a szakszervezet két követeléséről.

Január végére pedig meghirdették a szolidaritás napját.

Viszont ez nem feltétlenül alapbéremelést jelent.

Andre Balazs csatát vesztett a szakszervezettel szemben.

Az Eurostat most megjelent adatai szerint Magyarország utolsó előtti az uniós átlagbérek tavalyi rangsorában. A Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint lehetne emelni, ha nem az alacsony bérekkel akarna a politika versenyelőnyt elérni. Az MSZP szerint a minimálbér adómentessé tétele is segítség lenne. A kormányt hiába kerestük a témában.

A jövőben a saját személyautós költségtérítés kilométerenként 18 forinttal nő, Lázár János egyeztetett.

Petíciót adott át csütörtökön a bölcsődei dolgozók szakszervezete a helyettes államtitkárnak.

A Mérce megkeresésére a cégvezetés tagadott, pedig a munkavállalók erről kaptak levelet.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés közleményben állt ki a pedagógusok mellett.

Hende István, a PSZ tagja már a kilencvenes évek óta aktív a tanárokat érintő érdekvédelmi ügyekben. A jáki Nagy Márton Általános Iskola pedagógusa nemrég Vas megyéből utazott Budapestre, hogy felszólaljon a parlament előtt az oktatás helyzete miatt. Hendét a szakszervezetekről, a szolidaritásról, és a vidéki tanárok elégedetlenségéről is kérdeztük, de szóba került az is, mennyire érdemes belevinni a politikát a tiltakozásokba.

Rendőrőrsöket, körzeti megbízotti irodákat, kollégiumokat zárt be az energiatakarékosság miatt a múlt héten az Országos Rendőrfőkapitányság: csaknem 130 épületet. Többségüket csak átmenetileg. Az eddig itt dolgozók más intézményekben folytatják a munkát. De takarékoskodni mindenhol kell. A Zsaruellátó Egyesületnek rendőrök arról számoltak be, hogy például tilos telefont tölteni, vagy vízmelegítőt használni. A független rendőrszakszervezet főtitkára szerint pedig gond lehet abból, hogy több település is rendőrőrs nélkül marad.

A szakszervezet szerint az MVM Csoport dolgozói évről-évre reálbércsökkenést szenvednek el.

Egy szakmai vélemény szerint erősen hiányos a Munka törvénykönyvének a tervek szerint módosított változata, ami ellen a Parlament előtt fognak tiltakozni hétfő este.

A szakszervezeti vezető szerint egyes helyi vezetők egymást licitálták felül hülyeségben.

Szerintük súlyosan sérti a változtatás a munkavállalók jogait.

„Azt kérdezik a kollégák, hogy akkor mostantól ne fizessünk adót? És mit fog akkor csinálni ezentúl az állam? Stadiont épít, meg uniós pénzeket költ hol jól, hol rosszul, de a szociális gondoskodásból egy laza mozdulattal kiszáll?” – mondta Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke.

Folytatják, mert nem félnek – november 18-ra újabb országos sztrájkot hirdettek a pedagógus szakszervezetek. Az oktatási államtitkár közben egyeztetésre hívta a pedagógusok sztrájkbizottságát. Egy budapesti tanárnő bejelentette, hogy mindaddig nem veszi fel a munkát, amíg nem történnek érdemi lépések az oktatáspolitikában. Egy vidéki pedagógus pedig arról beszélt az RTL-nek, hogy az iskolájukban nagyon feszült a hangulat.

Tisztelettel adóznak a pedagógusok küzdelmének. 

A társaság szerint a többi szakszervezet nem csatlakozott a munkabeszüntetéshez.

A két legnagyobb szakszervezet szerint törvényellenes, hogy a kormány nem egyeztet velük.

Meg kell tartani a minimálbéren élők életszínvonalát – a szakszervezetek szerint ez a legfontosabb célja a nemrég indult bértárgyalásoknak. Úgy gondolják, legalább az infláció mértékével kell emelni a fizetéseket januártól. A munkaadói oldal szerint szűk a mozgásterük, mert az elszálló energiaárak sokkolták a vállalkozásokat. Ők azt várják, hogy a kormány csökkentse a munkáltatók terheit.

Azzal vádolják a kormányt, hogy nem tesz eleget a klímaváltozás ellen.

Nem lesz csendes nap Budapesten.

 „Vezetjük mi az autóbuszt, csak nem adunk jegyet” – hangzott el.

Szerdán sok helyen meghosszabbították 20 perccel az ebédidőt, és a képernyő-pihenőidőből elvett idő alatt tornáztak. Azt tervezik, hogy folytatják a tiltakozásnak ezt a formáját.

Csak úgy lesz látható a holnapi tanársztrájk, ha a szülők nem küldik iskolába vagy óvodába a gyerekeiket a PDSZ szerint. Egy budaörsi óvodába 140 gyerekből csak 6 megy be holnap. Egy Pest környéki iskola tanára arról beszélt híradónknak, az iskola vezetése ellehetetleníti a holnapi sztrájkjukat. Szerdán országszerte több megmozdulással, például hídfoglalással, koncerttel és élőlánccal állnak ki a tanárokért.

Ők is követelik, hogy vegyék vissza a kirúgott tanárokat.

A két pedagógusszakszervezetnek így is lesz közös akciója.

A szakszervezet szerint ez veszélyes.

Az elmúlt években több munkahelyi baleset is volt az üzemekben, de munkajogi segítséget is nyújtanak a munkavállalóknak.

A szakszervezetek szerint inkább a home office-t kéne támogatni.

Két okból is nehezen indul az idei tanév. Egyrészt nagyon sok pedagógus hiányzik a rendszerből, másrészt pedig a tárgyi feltételek sem teljesen adottak – ezt mondta szeptember első napján a Reggeliben Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja.

A cégvezetés szerint a szakszervezettel kötött megállapodás minden egyes pontját betartották.

Már augusztusban a 9 százalékkal emelt bért fizetik a dolgozóknak.

Arról viszont sikerült megállapodni, hogy az év végére tervezett juttatás egy részét előrehozzák.

Szerintük ezzel lehetne enyhíteni a munkaerőhiányon.

A munkáltatók viszont nem akarnak automatikus emelést a bizonytalan piaci helyzet miatt.

A köztársasági elnök korábbi levelüket válasz nélkül hagyta, így adott szabad utat a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek. Strasbourgig is elmennek, ha kell.

A szakszervezetek alkotmányjogi panaszt tesznek, de akár az Európai Bíróságig is elviszik az ügyet.

Arról egyelőre nem döntöttek, hogy mikor folytatódnak az egyeztetések.