Gulyás Gergely szerint Magyarország az elmúlt évben is folytatta a felzárkózást, a baloldali gazdasági szakértők „károgása” és a jegybanki vélemények ellenére.

Biztonsági őrök őrzik a Postapalota kertjében álló 15 tonnás aranyozott csodaszarvas szobrot. Erről a HVG.hu számolt be először. A jegybank azonban nem árulja el, hogy ez pontosan mennyibe kerül. Az MNB annyit közölt a híradóval, hogy a szobrot átmenetileg őrzik. Hogy erre pontosan miért van szükség, az nem derült ki. 

Reformok és egyensúlyi politika kéne a jegybankelnök szerint, mert most egyik sincs.

Új műfaj a szoborőrség, de az MNB nem árulja el, mennyibe kerül. A szobor 199,5 millió forint volt.

Ha valamit megtanultunk a 2008-as válságból, akkor azt, hogy legyünk óvatosak és előrelátók – véli Binder István a Magyar Nemzeti Bank felügyeletiszóvivője. Szerinte a leckét az ügyfelek, a bankok és a szabályozók is tudják. Ennek hatására a lakosság nagy része ma már fix kamatozású hitelre váltott. Szerinte a mostani helyzet össze sem hasonlítható 2008-cal. A magyar bankoknak másfélszer akkora tőketartaléka van, emellett a likviditási mutatóik is sokkal jobbak, nincs devizahiteles ügyfélkör, a nem fizető ügyfelek aránya pedig sokkal kisebb. Binder István arról is beszélt, hogy mibe érdemes fektetünk a megtakarításunkat.

29,5 milliárd forintot utalnak vissza március végéig.

Csak az év második felében csökkenhet érdemben az infláció – a jegybank friss elemzése alapján. A vaj már 15 százalékkal olcsóbb, mint tavaly év végén, a sertéshús viszont 10 százalékkal tovább drágulhat a következő hónapokban Raskó György agrárközgazdász szerint. Orbán Viktor miniszterelnök néhány napja azt mondta, az élelmiszerárstopot csak akkor vezetik ki, ha tartósan és meggyőzően lassul az infláció.

Nincs kivétel.

Ez hasonló nagyságrendű, mint a kért, de a kormány által elutasított tanári bérfelzárkóztatás költsége.

Már a 390-es érték alá is benézett a magyar valuta.

Az ígéretek szerint lesz játszótér, de csak azután, hogy befejeződött a székház felújítása.

Kandrács Csabának például öt további pozíciója is van jegybanki állása mellett.

Milyen lehetőségek után nézzünk, kitől kérjünk segítséget? Kinek éri meg a lakáshitel és milyen állami támogatások vannak? Binder István, az MNB felügyeleti szóvivője lakásvásárláshoz adott tanácsokat a Reggeliben.

A Matolcsy Ádám barátjaként is ismert Száraz István, illetve cége, a Frank Digital Kft. már évek óta befutó a jegybank kommunikációs pályázatain. Indult egy másik cég is, de ajánlatuk egy amatőrnek tűnő hiba miatt érvénytelen lett, és már a startvonalnál elbukott. 

Kimagasló mértékben, egyetlen év alatt átlag 34 százalékkal ugrott meg a magyarországi vállalatok profitja. 

Olcsóbb nem lesz semmi sem, sőt.

Egy hatósági hozzájárulásra várnak. 

Magyarországon a legmagasabb az infláció egész Európában.

Van, amiben egyetért Matolcsy Györggyel.

Egy nappal azután, hogy Matolcsy György szokatlanul élesen kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját, a kormánypárti Világgazdaság arról írt, a jegybankelnök egy személyes sérelem miatt ennyire kritikus. A lap szerint Matolcsy azt szerette volna, hogy élete végéig, vagy legalább három cikluson át vezethesse a Nemzeti Bankot, de ezt a kormánypártok elutasították. A jegybank szerint ez nem igaz, és helyreigazítást kértek. A Fidesz viszont azt írta a Híradónak, valóban felmerült az MNB részéről több javaslat is a mandátum meghosszabbítására, amiket a frakció elvetett. A Portfólió elemzője Matolcsy György szavairól azt mondta, a legmeglepőbb nem annak tartalma, hanem az őszintesége volt.

Az MNB „határozottan cáfolta” a Világgazdaság értesülését, de ugyanazt állítja a Fidesz-frakció sajtóosztálya is.

Azt hangsúlyozzák, hogy a „Magyar Nemzeti Bank az elmúlt években számos alkalommal fogalmazott már meg a mindenkori gazdaságpolitika számára javaslatokat, illetve szükség szerint kritikákat”.

„20 ezer milliárd forintban mérhető a családok pénzügyi megtakarítása Magyarországon. Ebből olyan 8000-8500 milliárd forint van nem látható párnákban, és nem tudom, dobozokban otthon. És 12 ezer milliárd forint van látra szóló betétben a bankoknál. Ezt a 20 ezer milliárd forintot ezt persze most eszi, rágja, harapja az infláció. Ezt föl lehetne használni” – jelentette ki Matolcsy György. 

A Világgazdaság információi szerint a kormánypárti frakció nem támogatta a jegybankelnök tervét, és ezt személyes sértésnek vette.

Fürjes Balázs szerint ma van a nemzeti bank függetlenségének napja.

Szokatlanul éles kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával szemben Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén. A jegybankelnök szerint „a hibát belül követtük el”, és a lakossági megtakarításokat kell bevonni a válságkezelésbe. Azt mondta: a nemzeti bank kéri, követeli, hogy a kormány térjen vissza az egyensúlyok helyreállításának útjára. 

Gond volt a bejelentéssel.

Az MNB szakemberei a kereslet folyamatos csökkenésére számítanak.

Ez akár bruttó egymillió forintos pluszbevételt is jelenthet az Magyar Nemzeti Bank elnökének.

Irreális hozamokat ígértek a befektetőknek.

Matolcsy György jegybankelnök szerint az emelésre az infláción kívül a költségvetés rossz helyzete miatt is szükség volt. További emelés azonban már nem lesz, pedig a jegybank szerint még jövőre is akár 14 százalékos lehet az éves pénzromlás.

A jegybankelnök szerint a jövő év első felében tetőzik az inflációs ütem, és utána indul csak lassú csökkenésnek. A mostani, 125 bázispontos kamatemelés azonban egy ideig az utolsó volt.

13 százalék lett az alapkamat.

Az MNB több területen is hiányosságokat talált az átfogó vizsgálata során.

Matolcsy György fiának a barátja nyerte el a Magyar Nemzeti Bank napelemes közbeszerzését. Somlai Bálint cége volt az, amelyik a jegybank tulajdonában lévő Postapalotát és az MNB székházát is felújította. A vállalkozás tavaly meghétszerezte a nyereségét. Hadházy Ákos szerint épp az ilyen közbeszerzések bizonyítják, hogy nem csökken a korrupció Magyarországon.

Nem finomkodott az MNB az iparkamara elnökével.

A Magyar Közlönyben jelent meg, hogy az MNB is kivétel. A jegybank ez megerősítette, és közölte, van saját takarékossági programja.

A lakáskasszának 11,5 millió forintot kell fizetnie egyebek mellett hitelkockázati és betétbiztosítási hiányosságok miatt.

Év végére kerül ki a budapesti egykori Postapalota székháza mellé az ugró arany Csodaszarvas, Szőke Gábor Miklós legújabb szobra. A szobrász szerint idézem: az aranyszőr lemezekből készülő szobor éjszaka az éggel egybefonódva csillagképként fog ragyogni. A Kétfarkú Kutyapártnak viszont egészen más jutott róla eszébe. 

Ha „a magyarok lélekvezető állata” nem védi meg a forintot az inflációtól, akkor semmi.

Modellek képeivel illusztrálta a hallgatók véleményét a Magyar Nemzeti Bank egy online képzésének oldalán. A hvg.hu vette észre, hogy a magyar keresztnevek és foglalkozások mellé olyan fotókat raktak, amelyeket online képgyűjteményekből bárki megvásárolhat és használhat. A jegybank csütörtökön törölte a neveket, a képeket és a foglálkozásokat is az oldalról, az RTL Híradó kérdésére pedig elismerték a hibát és elnézést kértek miatta. A Momentum szerint ez egy újabb kicsinyes hazugság az MNB részéről.

A hvg.hu cikkének megjelenése után eltávolították a fényképeket a Beconomist hallgatói véleményeket bemutató oldaláról. 

Virág Barnabás szerint az év végéig biztosan folytatódik az általános drágulás, amit az aszály és a rezsiemelés is fokoz.

A képződmény egy medencére hasonlít, mellette már nyugágyak sorakoznak. A Katasztrófavédelem engedélyezte a kivitelezést.

Megszületett a Monetáris Tanács döntése.

Az újabb alapkamat-emelés csak egy kicsit javított a forint/euró árfolyamon. Kiderült, hogy az MNB szerint meddig durvulhat az infláció.

Elég sokat javult az árfolyam, de azért hullámzik, nap végére viszont szépen alakul. Legalábbis az elmúlt napokhoz képest.

Egyre mélyebben jegyzik a magyar fizetőeszközt. A svájci frankkal és a dollárral szemben is a kritikus szint alá bukott.

20 százalék fölé gyorsulhat az élelmiszerek drágulása a következő hónapokban – ezt mondta a Nemzeti Bank igazgatója Híradónknak. A jegybank az alacsonyabb termelékenységgel magyarázza, hogy Magyarországon jobban emelkednek az élelmiszerárak, mint a legtöbb uniós tagállamban.

Az RTL Híradó arról kérdezte az MNB elemzőit, miért nőnek nálunk jobban az élelmiszerárak. Ők az alacsonyabb termelékenységről beszéltek. Vagyis, hogy ugyanannyi üzemben, ugyanannyi idő alatt kevesebb terméket képesek előállítani Magyarországon, mint máshol a régióban.