Az Alkotmánybíróság megmenti a Balaton partját a túlzott beépítéstől

Az MSZP tavaly augusztusban kért utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságtól azzal kapcsolatban, hogy a Balaton védelméről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény egyes passzusai lehetőséget adtak a part beépítésére. Az Alkotmánybíróság friss határozata helyt adott az MSZP felülvizsgálati kérelmének, írja a Telex.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvény 71. paragrafus 4. és 5. bekezdéseinek, a 76. paragrafusának egyes szövegrészeit, valamint a 75. paragrafusának 3/b pontját. Ezek a passzusok lehetővé tették ugyanis, hogy külön miniszteri rendelettel, kormányrendelettel vagy helyi önkormányzati rendelettel meg lehessen kerülni a part beépítésére vonatkozó törvényi tiltást.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a törvény 71. paragrafusának 4. bekezdése az alábbi szöveggel marad hatályban:

A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül − a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével − épület nem helyezhető el. 

Ezen túlmenően a törvény 76. paragrafusa az alábbi szöveggel marad hatályban:

településrendezési tervben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt építési övezet, övezet területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető.

Az Alkotmánybíróság azzal indokolta a normakontrollt, hogy a törvény kifogásolt passzusai a főszabályok alól úgy teremtettek kivételt, hogy azzal 

gyengítették az egészséges környezethez való alapjog garanciáit.

Molnár Zsolt, az MSZP pártigazgatója a Facebookon örömének adott hangot az Alkotmánybíróság döntése után. Molnár, aki a Balaton partjáról, egy Lada gépkocsi mellett állva jelentkezett be élőben, azt mondta, hogy a döntésnek köszönhetően ezután nem lehet a parti sávokat szabadon beépíteni, kormányrendeletekkel kiskapukat találni, felszámolni a strandokat, nádasokat, kempingeket. 

Nyitókép: Mohai Balázs / MTI