Oktatni csak ott lehet, ahol rend van, négy emberi jó, euróbevezetés, atom – megkezdődött a leendő miniszterek parlamenti meghallgatása

Megkezdődtek szerdán a leendő miniszterek bizottsági meghallgatásai. 

Nagy Márton

A leendő gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a fenntartható felzárkózás fontosságát hangsúlyozta, ami szerinte az önálló és önellátó gazdaságot jelenti. Célként azt jelölte meg, hogy a hazai kiskereskedelemben is el kellene érni az 50 százalék feletti magyar tulajdonarányt. Szerinte meg kell erősíteni a vállalkozásokat, például a magyar tulajdonú Coopot és CBA-t. 

A multinacionális cégek hatékonysága Nagy szerint csaknem kétszerese a hazai kis- és középvállalkozásoknak. 

A miniszterjelölt idén 9-10, jövőre viszont már csak 3-5 százalékos inflációval számol. A költségvetési hiány az idei 6,8 százalék után jövőre 4,7 százalékos lehet, az államadósság csökkeni fog, 2023-ban a GDP 74 százaléka lesz.

Nagy szerint, ha sikerül 3 százalékos fejlődési többletet felmutatni az EU átlagával szemben, akkor az ország az EU fejlettségi szintjének jelenlegi 76 százalékáról 90-re emelkedhet, 3,5 százalékos fejlődési többlet esetén az EU-átlag száz százalékának elérése sem elképzelhetetlen.

A digitalizációt, az e-kereskedelem fejlesztését támogatni kell, mondta. A demográfiai folyamatok szerinte ígéretesek, mert a termékenységi ráta az EU-ban elérte az 1,57-et. 

A gázembargó 15-18 milliárd euró kárral járna Magyarországnak, „ezt valaki térítse meg” – mondta Nagy.

Az euró bevezetésének esélyeit így kommentálta: „rövid és középtávon sem kérdés, hosszú távon meg ki tudja” – írja a Telex.

Pintér Sándor 

A belügyminiszter a közoktatást is feladatul kapta tárcájához. Pintér szerint a korábbi alapokon folytatják a munkát, a közoktatást érintően is, amiért Maruzsa Zoltán felelne államtitkárként.

Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van

– közölte, példaként a „leszakadó területeken” az iskolákhoz telepített kamerás megfigyelő rendszert hozta fel.

Szerinte népszerű az iskolarendőr intézménye, a rendet az iskolai erőszak visszaszorításával, kábítószerellenes programok szélesítésével kívánja biztosítani

Pintér közölte, hogy megmarad az ingyenes tankönyvek rendszere is – tudósít a Telex. A portál szerint expozéjából  az derült ki, hogy a terület idegen a számára. A pedagógusbérekről azt elmondta: „egyértelmű hogy ezen javítani kell.” Ennek feltételeit az ország javuló gazdasági helyzete teremtheti meg, ennek híján azonban nem tud többletforrásokra szert tenni – mondta.

Csák János

A  leendő innovációs és kulturális miniszter szavaiból nem derült ki, hogy a következő négy évben milyen konkrét intézkedések várhatók a felsőoktatás, a családpolitika, a gyermekjólét, a szakképzés, vagy éppen a tudománypolitika területén – írja a hvg.hu.

Csák kijelentette, bármit is tesz, mindannak az emberi jókhoz kell vezetnie: a kötődéshez, a gondoskodáshoz, az egyensúlyhoz, és a békéhez, valamint a biztonsághoz. A tárcánál lévő funkciók ezt a négy emberi jót fogják támogatni – írja a lap.

„Az ember nem élhet ideálok nélkül, ezeket a családban, iskolákban, egyházban adjuk át. Gondoskodni kell arról, hogy ezek az intézmények generációkon túlnyúló módon képesek legyenek ezt megtenni” – jelentette ki.

A kultúráról is megosztotta vízióját: „A kultúra azt jelenti, amikor együtt énekelünk és táncolunk, a civilizáció pedig azt, amikor mi ülünk, mások pedig énekelnek és táncolnak” – idézi a  miniszterjelöltet a hvg.hu

A felsőoktatásnak, a tudománynak és az innovációnak szerinte az lesz a feladata, hogy megmutassa, hogyan lehet újraértelmezni az emberi jókat a világban.

Szijjártó Péter 

A külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a választási eredmény megerősíti az eddig folytatott gazdaságpolitika helyességét, ezért folytatni kívánják – írja a Külgazdasági és  Külügyminisztérium Sajtó Főosztálya.

A következő időszakban az autóipar forradalma, az ellátási láncok biztosítása, a globális élelmiszerellátási válság és az energiaellátás biztosítása jelentik a legnagyobb kihívást – tette hozzá. 

Az energiaválság miatt szükségesnek nevezte a paksi erőmű-fejlesztés felgyorsítását. 

Úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság megerősödve került ki a világjárvány által okozott gazdasági válságból. Szerinte 2021 a magyar gazdaság legsikeresebb éve volt.

 A miniszter sikeresnek ítélte a keleti nyitást is, mert 2010 óta keleti irányba 45 százalékkal, déli irányba pedig 93 százalékkal nőtt a export volumene. 

A politikus szerint a beruházásösztönzés is sikeres volt, mert az elmúlt évben 96, összesen 1886 milliárd forintnyi beruházásról kötöttek megállapodást, amihez 271 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány. 

Ellenzéki politikusok kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt években sokat tett a magyar energiaellátás diverzifikálása érdekében.  Az ország energiabiztonságát az orosz-ukrán háború miatt nem hajlandóak kockáztatni, vagyis mindent megtesznek azért, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát - szögezte le. 

Kérdésre válaszolva azt mondta: az Európai Unió világossá tette, hogy a nukleáris energia polgári célú felhasználása mentesül a szankciók alól, ezért folytatni kívánják a paksi bővítést. 

Mint mondta: Isztambulban találkozott a Roszatom vezetőivel, akik biztosították arról, hogy képesek a projekt megvalósítására. A cél, hogy a beruházás felgyorsítása nyomán 2030-ban üzembe helyezzék az új blokkokat. 

Arról is szólt, hogy a hazai kőolajfinomítási technológia ma az orosz olaj feldolgozására alkalmas és az átállás négy évet, illetve 550 millió euró beruházását igényelné. 

Nyitókép: MTI/Kovács Attila