Elkezdődik az aláírásgyűjtés az 5 ezer forintos kamarai hozzájárulás eltörlését célzó népszavazáshoz – jelentette be a referendumot kezdeményező jobbikos Lukács László. A 12 éve bevezetett díjat azért szeretné eltörölni, mert szerinte a vállalkozók semmit nem kapnak érte. Az iparkamara elnöke szerint azonban a működésük eredményeit minden vállalkozó érezheti például az adócsökkentések formájában.

Orbán Viktor kedden meghívta tárgyalni a svéd miniszterelnököt, ám a svéd kormány nem lát okot a tárgyalásra. 

A nyugati szövetség annyira erős, amennyit az egymással szembeni kötelezettségekből a felek betartanak – ezt mondta híradónknak David Pressman amerikai nagykövet arra reagálva, hogy a török parlament a magyart megelőzve napirendjére vette Svédország NATO-csatlakozásának kérdését. A magyar kormány korábban többször megígérte, hogy Magyarország nem utolsóként fogja ratifikálni a svédek NATO-tagságát. Az MSZP rendkívüli ülést kezdeményez a svéd csatlakozás jóváhagyásáról, Orbán Viktor pedig meghívta a svéd miniszterelnököt.

Diplomata-útlevelére hivatkozva kért büntetlenséget Romániában történt gyorshajtási ügyében a Csíki Sör tulajdonosa – írta meg a Magyar Hang. A lap birtokába került dokumentumok szerint a magyar-román kettős állampolgársággal rendelkező Lénárd András 160-nál is gyorsabban hajtott luxusautójával. Átszámítva 250 ezer forintos bírságot kapott, és három hónapra bevonták a jogosítványát. A minisztérium nem válaszolt arra a kérdésünkre, miért jár diplomata-útlevél a vállalkozónak.

Ugyanolyan arányban bocsátottak el magyar, mint külföldi dolgozókat a dél-koreai Bumchun salgótarjáni üzeméből, csak a cég ezt nem kommunikálta megfelelően – mondta Gulyás Gergely a kormányinfón. A kancelláriaminiszter arra reagált, hogy az akkumulátoripari vállalatnál azonnali vizsgálatot indított a Nemzetgazdasági Minisztérium, miután a 24.hu megírta: úgy küldtek el kölcsönzött magyar dolgozókat, hogy közben több tucatnyi ázsiai vendégmunkást alkalmaznak.

Élőlánccal tiltakozva, a testükkel védenék meg a kivágásra ítélt fákat civilek és ellenzéki politikusok Újbudán, ahol több éves jogi huzavona után elkezdték a Déli Körvasút nevű projekt kivitelezését. Bár a bíróság korábban kétszer megsemmisítette a vasúti pálya bővítésének környezetvédelmi engedélyét, a kormány katonailag kiemelt beruházássá nyilvánította azt, így harmadjára is engedélyt adtak a munkálatokra. A helyiek a fakivágáson kívül azt sem szeretnék, hogy a vasúti pálya még közelebb kerüljön a házaikhoz.

Évente 62 tonna ragasztó felhasználásával több száz kiló veszélyes hulladék keletkezik majd a Debrecenben épülő kínai akkugyár által üzemeltetett, és amellett épülő csarnokban – ez az új üzem környezeti hatástanulmányából derül ki. De hogy pontosan milyen vegyi anyagokkal dolgoznak majd, azt üzleti titokra hivatkozva nem árulják el a Mikepércsi Anyák civil szervezet szerint. A kínai CATL tájékoztatása szerint a csarnokot raktározásra, illetve akkumulátorok összeszerelésére és bontására fogják használni.

17,6 százalékkal emelkedtek az árak tavaly a KSH friss adatai szerint. Legutóbb 1997-ben volt ennél magasabb az éves infláció Magyarországon. Az élelmiszerek ráadásul jóval az átlag felett, csaknem 26 százalékkel drágultak. A Híradónknak nyilatkozó elemző szerint éppen ezért az alacsonyabb keresetűeket jobban sújtotta az áremelkedés. A decemberi infláció viszont a vártnál alacsonyabb lett, 5,5 százalék az egy évvel korábbihoz képest.

Komoly nehézséget okoz a magyar futballkluboknak az új idegenrendészeti törvény, amely február végéig megtiltja tartózkodási engedély kiadását az unión kívüli állampolgároknak. Erről a zalaegerszegi klub sportigazgatója nyilatkozott kedden a Sportrádiónak. Megkeresésünkre a Magyar Labdarúgó Szövetség is megerősítette, hogy tudnak a problémáról és egyeztetni fognak a kormánnyal azért, hogy a futballklubok téli átigazolási időszakát ne nehezítse a szabályozás.

Lázár János szerint a Fővárosi Önkormányzat hibája, hogy nem számoltak el, és nem hosszabbították meg a Budapest-bérletekről szóló szerződést, ezért kell új rendszert kialakítani. A főpolgármester azt mondta, hogy nyitottak a közös bérletrendszer kialakítására, de csak a bevételek megosztásával.

Elismerte a minisztérium, hogy nem anyagi okokból számolná fel a Budapest-bérletet – így reagált Karácsony Gergely főpolgármester a közlekedési államtitkár pénteki posztjára. Nagy Bálint arról írt, a vita nem 1-2 milliárd forintról, hanem elvekről szól. Szerinte a jelenlegi rendszer igazságtalan a vidék rovására, ezért kell megváltoztatni. Azt javasolja, hogy márciustól vásároljon vármegye- vagy országbérletet, aki az állami szolgáltatásokat szeretné használni. Csakhogy ezek jelenleg nem érvényesek Budapesten.

Jelentősen, több 100 milliárd forinttal kevesebb jut lakástámogatásokra idén és a következő években a Pénzügyminisztérium prognózisa szerint, mint tavaly vagy 2022-ben. Ezt először a Népszava vette észre. Varga Mihály pénzügyminiszter a Híradónak a csökkenést azzal magyarázta, hogy jelentősen csökkennek a kamatok, így a költségvetésnek is kevesebbet kell majd a meglévő hitelek kamattámogatására fordítani. A Híradónak nyilatkozó elemzők szerint azonban az okok közé tartozik az is, hogy a CSOK Plusz jóval kevesebb igénylőt segíthet, mint az eddigi CSOK.

Határozatlan időre szól a BKK, a Volán és a MÁV december végi megállapodása a Budapest-bérletekről. Az RTL Híradó birtokába került dokumentumban nincs utalás arra, hogy március 1-je után nem lesznek használhatók a BKK bérletei a HÉV-ekre, Volánbuszokra és vonatokra. Ez akkor következne be, ha valamelyik szolgáltató felmondaná a szerződést. Karácsony Gergely szerint a BKK nem mondta fel a frissen megkötött szerződést, az Építési és Közlekedési Minisztérium nem válaszolt a Híradó kérdéseire.

A MÁV szilveszter napján azt közölte, hogy a BKK-val kötött megállapodás csak március 1-ig szól. Ez azt jelenti, hogy vonatokra, Volán-buszokra és HÉV-ekre nem lesznek érvényesek a BKK bérletei. A döntést a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium hozta meg, amely adásunkig nem reagált a megkeresésünkre. A tárca korábban egy 2 milliárd forintos elszámolási vitára hivatkozott, ám Karácsony Gergely főpolgármester az RTL Híradónak hétfőn azt mondta: ennek semmi köze a bérletrendszer ügyéhez.

Nem sikerült bevasalni a fővárosnak járó pénzeket, a kormány az önkormányzat egyetlen támogatási- vagy hitelfelvételi kérelmét sem teljesítette. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes az RTL Híradóval azt közölte: meglévő hiteleik átstrukturálásával tudták biztosítani a főváros működőképességét, ez azonban mintegy 1,5 milliárd forintnyi plusz kamatterhet jelent. A kormány egyik esetben sem indokolta, hogy miért utasították el a támogatásokat, és ezt Híradónk is hiába kérdezte.

Folyószámlahitelből inkasszálta az Államkincstár a szolidaritási hozzájárulás utolsó részletét a Fővárostól – ezt a főpolgármester-helyettes mondta az RTL Híradónak. Így viszont kamatot is kell fizetnie Budapestnek az elvont pénz után. A főváros perben áll a kormánnyal, mert vitatják az adó 25 milliárd forintnyi részét. Bár pénteken azonnali jogvédelmet adott a Fővárosi Törvényszék a befizetés ellen Budapestnek, csaknem 5 milliárd forintot mégis inkasszózott az állam. A kormány szerint mindez jogszerű. A főváros viszont feljelentést tett.

Előbb meg kellene egyezni a rákosrendezői terület fejlesztésről és utána keresni hozzá befektetőt, nem pedig fordítva – így reagált Karácsony Gergely főpolgármester a miniszterelnök szavaira, amely szerint már nem állnak messze egy államközi szerződés megkötésétől a mini-Dubajként elhíresült projektről. Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján azt ígérte, hogy kikérik majd arról a budapestiek véleményét.

Magyar futballista évtizedek óta nem jutott olyan magasra, mint idén Szoboszlai Dominik, akit magyar rekordösszegnek számító 70 millió euróért vásárolt meg a legendás angol Liverpool. A magyar játékos a nyári átigazolása óta alapember a világ egyik legjobb csapatában. Távozása előtt a Lipcsével még megnyerte a német kupát, a döntőben gólt is szerzett, a magyar válogatott pedig vezérletével veretlenül nyerte meg csoportját és biztosította részvételét a jövő évi németországi Európa-bajnokságon.

Palkovics László lehet a legjobban fizetett állami felsővezető – a 24.hu adatai szerint nagyjából 10 millió forintos havi bérrel. A volt miniszter több állami vagy alapítványi céget is vezet vagy azokban vezető tisztséget tölt be. A lap a kormánytól kapott adatok alapján azt írja, hogy még legalább hét állami cég vezetője is a maximálisan adható 5 millió forintos bért kapja. 

Tisztességtelennek nevezte Orbán Viktor uniós költségvetést érintő vétóját a francia elnök. Emmanuel Macron az uniós csúcs után azt mondta, nem Ukrajnát, hanem az egész közösséget hozta nehéz helyzetbe a magyar miniszterelnök. A kormányfő szóvivője szerint Macron rosszul emlékszik, mert például a migrációra vonatkozó többletforrást Orbán Viktor támogatta. Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy fogalmazott: a magyar vétó miatt jövő év elején újra randevút kell tartaniuk az EU vezetőinek.

Emelkedni fognak jövőre a vízdíjak a nem lakossági felhasználóknak – erről adott ki rendeletet az energiaügyi miniszter. Egyúttal a jelenlegi, országszerte csaknem 50-szeres díjkülönbségeket is kiegyenlítik, a veszteséges vízműcégeket pedig a nyereségesek befizetéseiből kompenzálják. A legnagyobb befizető a főváros lesz, amely két cégén keresztül csaknem 4 milliárddal kell, hogy hozzájáruljon a többi cég költségeihez. A díjemelést a kormány szerint a főváros kényszerítette ki.

A Fidesz a Budapesten neki kinéző vereséget igyekszik mérsékelni a fővárosi választási szabályok megváltoztatásával – így reagált Karácsony Gergely a kedd este elfogadott új törvényre. 2014 után visszaáll Budapesten a listás választási rendszer, miután a Fidesz és a KDNP képviselői megszavazták a Mi Hazánk erre vonatkozó javaslatát. A Híradónknak nyilatkozó politikai elemző szerint az újra bevezetett listás rendszerben Karácsony Gergelynek nehezebb lehet majd összehoznia a stabil közgyűlési többséget. 

Dél-Amerikáig kellett utaznia Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy néhány szót válthasson Orbán Viktorral. A két politikus az argentin elnök beiktatásán találkozott, ahol – egy Twitter videó tanúsága szerint – hevesen magyaráztak egymásnak. Az ukrán elnök többször jelezte már, szívesen találkozna Orbán Viktorral, hogy Ukrajna uniós tagságáról tárgyaljanak, de a magyar kormányfő ezt eddig nem érezte időszerűnek.

Kiderültek az új napelemes pályázat részletei. A költségek kétharmadát, legfeljebb 5 millió forintot fizet az állam, a többit a családoknak kell fedezniük. Ezúttal tehetősebbek is jelentkezhetnek, miközben feleannyi háztartásnak adnának pénzt napelemre, mint az előző pályázatnál, két éve. A beruházásokhoz akkumulátort is kötelező telepíteni.

Ismerik a gázszámlák körüli problémákat, ám 2025 előtt nem valószínű, hogy meg tudják oldani azokat – ezt mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter az RTL Híradónak. Korábban többször is beszámoltunk arról, hogy sokan rendszeresen jóval magasabb számlákat kapnak, mint korábban, hasonló fogyasztásuk után. Ezt elsősorban az állami MVM bonyolult, az időjárástól is függő számítási módszere okozza.

Karsai Dániel az ALS nevű gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségben szenved. A jogász két hónappal ezelőtt egy közösségi médiás poszttal számolt be a saját helyzetéről a nyilvánosságnak, előtte csak a családja és a szűk baráti köre tudta a diagnózist. Nekik is meg kellett tanulni együtt élni Karsai Dániel betegségével, erről hosszan beszéltek az RTL-nek.  

Karsai Dániel szívszorító beszédet mondott felszólalásában Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán folyó perének tárgyalásán. Az ALS nevű halálos és gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségben szenvedő alkotmányjogász két hónappal ezelőtt állt a nyilvánosság elé azzal, hogy az életvégi döntés jogáért pert indít a magyar állam ellen.

Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett, és nem is kívánják legalizálni. Így reagált az Igazságügyi Minisztérium az RTL-nek a méltó halálért küzdő Karsai Dániel strasbourgi perére. A tárgyaláson a kormány mellett felszólaló kórházigazgató azt mondta, a kezeléseket bárki megtagadhatja most is. A koronavírus-járvány óta nőtt az igény az önrendelkezésre, ami újabb fázist jelenthet az európai jogalkotásban.

Megrázó személyességgel osztotta meg gondolatait Karsai Dániel az Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi tárgyalásán Strasbourgban. A gyógyíthatatlan beteg alkotmányjogász azért fordult a testülethez, hogy maga dönthessen halála módjáról és időpontjáról. A magyar kormány képviselői Karsai Dániel kezdeményezésének elvetése mellett érveltek. A tárgyalás után az alkotmányjogász azt mondta: úgy érzi, mindent megtettek, hogy a bíróság számukra kedvező döntést hozzon. A tárgyalást a helyszínen követte kollégánk, Tárkányi Zsolt. Karsai Dánielt a Strasbourgban töltött napjairól is kérdezte és megtudta: a halálos beteg alkotmányjogász egyik vágya, hogy végre eljusson a kedvenc kocsmájába.

„Én csak azon az ajtón kopogtatok, amelyen egyedül nem vagyok képes belépni, kérem a bíróságot, segítsenek ebben” – mondta a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász, aki azt akarja elérni, hogy változtatnia kelljen az eutanáziát tiltó és büntető jogszabályokon az ettől teljesen elzárkózó magyar kormánynak. A kormány képviselője az Emberi Jogok Európai Bíróságán azt mondta, szerintük nem sért emberi jogokat az eutanázia tilalma hazánkban. Az RTL stábja a helyszínen követte a pert.

Megkezdődött az Emberi Jogok Európai Bíróságán a halálos betegségben szenvedő alkotmányjogász ügye. Karsai Dániel azért fordult a strasbourgi székhelyű szervezethez, hogy amikor az állapota már számára elfogadhatatlan, dönthessen az élete végéről. Ha neki adnak igazat, a magyar kormánynak törvényt kell hoznia az eutanáziáról. Karsai Dánielt családtagok, barátok és jogászcsapat kísérte a kétnapos perre. Az RTL Híradó stábja Tárkányi Zsolt és Rákosi Attila a helyszínről követik az eseményeket.

Újabb három beadvánnyal fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához magyar magánszemélyek az eutanázia lehetőségének megteremtéséért. Karsai Dániel és a hozzá hasonló betegséggel küzdők mellett László Róbert politikai elemző is a bírósághoz fordult, azt mondta, azért, mert bárki kerülhet olyan helyzetbe, amikor már csak egy kérése van: ne hagyják szenvedni. A halálos és gyógyíthatatlan ALS nevű idegrendszeri betegségben szenvedő jogász, Karsai Dániel pere hétfőn kezdődik Strasbourgban. 

Akár minden osztrák érdekeltséget kivásárolna a GYSEV-ből a magyar állam és tettek is ajánlatot a legkisebb tulajdonos Strabagnak. Ezt is Lázár János építési és közlekedési miniszter mondta. Arról kérdezték, hogy miért menesztette a magyar-osztrák vasúttársaság egyik osztrák vezetőjét a múlt héten. Lázár János azt is mondta: tíz év alatt 6 ezer 500 milliárd forintot kér a kormánytól vasútfejlesztésre. Az ellenzék szerint nem látni a nagyívű tervek fedezetét.

Több olyan kérdés szerepel a Nemzeti Konzultációban, amely ügyekben a magyar kormánynak vétójoga van az Európai Tanácsban. Több kérdésben pedig uniós ajánlásokat tálalnak uniós döntésként, más sérelmezett ügyekben a kormány saját hatáskörben dönthet. Orbán Viktor az unió vezetése elleni akciósorozat első lépésének nevezte a konzultációt. A DK szerint a miniszterelnök minden olyan döntést megszavaz a tanácsban, amely ellen itthon kampányt folytat.

Nem jutott el Vidnyánszky Attilához a Nemzeti Színház színészeitől olyan aggodalom, hogy veszélyes lenne az a díszlet, amelyről pénteken két színész előadás közben lezuhant – az igazgató ezt a kormánypárti Magyar Nemzetnek adott interjúban mondta. Azt is közölte: a díszlet újraépítésével fogják modellezni, hogyan történhetett a baleset. A főigazgató hétfői lemondása óta kiállt mellette számos állami kulturális intézmény vezetője: mások mellett Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója, Káel Csaba, a Nemzeti Filmintézet vezetője, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Kálomista Gábor filmproducer, színházigazgató és Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is. Többen is felelős döntésnek nevezték a lemondását, ám igyekeztek maradásra bírni.

Nem zárkóznak el a Magyarországon működő áruházláncok attól, hogy a Lidl-höz hasonlóan zárva tartsanak december 24-én, ám ennek feltétele az, hogy senki ne nyisson ki – ezt a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke nyilatkozta híradónknak. Közben a Jobbik ebben a ciklusban immár ötödször nyújtotta be javaslatát, hogy szenteste napján legyen munkaszünet. Ezt a kormánypárti képviselők ma sem támogatták arra hivatkozva, hogy az GDP-kiesést okozna.

Elnézést kért Budakeszi fideszes polgármestere azután, hogy közösségi oldalán azt írta: kisgyerekeket próbáltak meg magukkal vinni idegen férfiak budakeszi óvodák környékéről. A rendőrség szerint ebből semmi nem igaz. A polgármester viszont éppen azzal védekezik, hogy a rendőrségtől kapta az információt. Győri Ottilia polgármester ennek ellenére azt ígéri, bekamerázzák az óvodákat. A DK helyi képviselője szerint a polgármester bejegyzése után valósággal felrobbant a település nyugalma. A rendőrség nem nyomoz rémhírterjesztés miatt.

Lázár János megígérte, hogy a kormány jövőre belekezd a legfontosabb vasúti hálózatok újjáépítésébe, illetve a járműpark megújításába. Hozzátette: még a legsürgetőbb munkák elvégzéséhez is évekre lesz szükség. A miniszter azt is megígérte, hogy a teljes budapesti HÉV-hálózatot is felújítják a következő években.

A kormány jövőre belekezd a legfontosabb vasúti hálózatok újjáépítésébe, illetve a járműpark felújítását is megindítja – ezt Lázár János építési és közlekedési miniszter mondta az RTL Híradónak. Hozzátette: még a legsürgetőbb újjáépítések elvégzéséhez is évekre lesz szükség. A fenti videóban a miniszter azt is megígérte, hogy a teljes budapesti HÉV-hálózatot is felújítják a következő években. 

Egyre nehezebb erősnek maradnia – mondta a Híradónknak az Izraelből elrabolt magyar származású gyermekek édesanyja. Egy hónapja semmit nem tud a lányairól. Az anya vasárnap találkozott Novák Katalin köztársasági elnökkel Jeruzsálemben. Szijjártó Péter külügyminiszter a Híradónknak azt mondta: izraeli és katari segítséggel dolgoznak azon, hogy a Hamasz terrorszervezet által elrabolt öt magyart kiszabadítsák.

Váratlanul Izraelbe utazott vasárnap Novák Katalin köztársasági elnök. Hivatala szerint szolidaritási látogatásra. Az államfő találkozott Jichák Hercog izraeli elnökkel és a Hamasz által elrabolt magyar túszok rokonaival is. Az RTL Híradó úgy értesült: Novák Katalin találkozott azzal az édesanyával is, akinek 8 és 15 éves lányait elrabolta a Hamász az október 7-i támadáskor.

Részben leállítja, részben felülvizsgálja a kormány a Modern Városok Programot. A megyei jogú városok fejlesztésére 2015-ben csaknem 4 ezer milliárd forintot szántak, aminek alig több mint a fele valósult meg. Érd ellenzéki polgármestere Híradónknak azt mondta, hogy váratlanul érte őket a döntés és minden fillérért megharcolnak a kormánnyal. Az Építési és Közlekedési Minisztérium azt ígéri, hogy torzók nem maradnak, az elkezdett projekteket befejezik.

A Magyar Nemzeti Múzeum személyzete nem rendészeti szerv, nem igazoltathatnak, így nem is tudják jogszerűen végrehajtani a kulturális és innovációs miniszter felszólítását, amellyel kizárnák a 18 éven aluli látogatókat a World Press Photo kiállításról. Erről az AFP francia hírügynökség írt elsőként. Csütörtökön stábunk is azt tapasztalta, hogy 18 éven aluliak is gond nélkül bejutottak a kiállításra, amelyre egész nap hosszú sorokban várakoztak belépésre a látogatók. 

Minden téglagyár leállt Magyarországon, az építőanyag-gyártó szektorban akár 30 százalékos is lehet a létszámleépítés az egyik szakszervezet szerint. Az építőanyag-kereskedelem  20-30 százalékkal esett vissza, miközben a vas ára a felére zuhant. Lázár János korábban azt mondta, 2024 még rossszabb lehet, minisztériuma ugyanakkor kedden azt írta, jövőre már jelentősebb beruházások lehetnek, és a CSOK Plusz is új lendületet adhat az építőiparnak.

A magyar cégek energiaszámlái a legmagasabbak között voltak Európában az év első felében – derült ki az Eurostat friss adataiból, amit elsőként a Portfolio idézett. A kormány több szektorban is ársapkákat vezetett be júliustól, ami az Energiaügyi Minisztérium vasárnapi közlése szerint 5 ezer vállalkozás terheit csökkenti. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő azonban úgy látja, hogy a magas árakat részben a kormányzati különadók okozták.

Négy magyar állampolgár van a Hamász fogságában Gázában – ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be. Azt már korábban tudni lehetett, hogy egy izraeli-magyar kettős állampolgárságú testvérpárt, két lányt elraboltak a terroristák egy kibucból. A HVG információi szerint két magyar állampolgárságú férfit is Gázában tartanak fogva, egyiküket családjával rabolhatták el.

Hétfőn kora este több ezren vonultak a Hősök teréről az Oktogonra, ahol '56-ra emlékeztek és az oktatásért demonstráltak. A tanárok, a diákok és különböző civil szervezetek képviselői mellett felszólalt Karácsony Gergely is. A főpolgármester azt mondta, Magyarország ma köztársaság helyett részvénytársaság, de Budapest köztársaság marad. A felszólalók kiálltak Iványi Gábor mellett is, aki elcsukló hangon köszöntötte a tömeget, a demonstrálókat pedig a pesti srácok örököseinek nevezte. 

A nemzeti ünnepen is a debreceni akkumulátorgyár ellen tüntettek helyi és mikepércsi civilek. Szerintük éppen az '56-os forradalmárok egyik legfőbb követelésétől, a szabad önrendelkezéstől fosztották meg őket azzal, hogy a megkérdezésük nélkül döntöttek vegyi üzemek telepítéséről a közvetlen lakókörnyezetükbe.

Az átlagember akkor érti meg, mi az a háború, amikor három kisgyermekkel óvóhelyen vészel át egy bombázást – ilyen történeteket meséltek Izraelből hazaérkező magyarok a Fókusz stábjának a budapesti repülőtéren. A hazajutott magyarok azt mondják, hogy mindenki a szerettei életét félti.

Julia Gross, Németország budapesti nagykövete szerint több német cég is célzott adókivetésen és a hatósági eljárásokon keresztül kifejtett nyomásgyakorlást érez Magyarországon. A Külgazdasági és Külügyminisztérium úgy reagált: a német beruházói bizalom stabil Magyarország iránt, azt politikai alapon nem tudták megingatni.