Híradó

Egy magyar beteg külföldön sem kérhet kegyes halált, társadalmi párbeszéd kell az eutanáziáról

Major EszterMajor EszterHorváth NándorHorváth NándorBlaschek KárolyBlaschek Károly

2023. szeptember 29. 18:20

Ideje, hogy társadalmi párbeszéd induljon az eutanáziáról és a méltóságos halál fogalmáról – erről beszélt a híradónak nyilatkozó intenzíves orvos Karsai Dániel alkotmányjogász esete kapcsán. Ahogy tegnap elmondtuk, az emberi jogi ügyvéd gyógyíthatatlan beteg, azért fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, hogy Magyarországon ő és a hozzá hasonló betegek dönthessenek az életük méltó befejezéséről. A magyar jog kizárólag az úgynevezett passzív eutanáziát engedi. Ide tartozik például a kezelés visszautasítása – de a Híradónak nyilatkozó orvos szerint a gyakorlatban ez nehézkesen működik.

Karsai Dániel betegségét 2022-ben fedezték fel az orvosok. Kiderült, hogy gyógyíthatatlan kórban szenved, ami idővel teljesen lebénítja, előbb a mozgását majd a légzését is. Közben tudata mindvégig ép marad.

Erről az alkotmányjogász csütörtökön beszélt Híradónknak.

Most, ahogy fogalmazott, élete legnagyobb ügyén dolgozik. A strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, hogy elérje: saját maga dönthessen halálának időpontjáról.

„Ahol már a betegség annyira uralja az életemet, hogy nincs, vagy gyakorlatilag nincs benne semmi, csak szenvedés és küzdelem. Minden más értelmes tevékenység kizárható. Ott meghozhassak egy ilyen döntést.”

Vagyis legyen joga kérni az aktív eutanáziát. Azt szeretné ha erre más halálos betegnek is lenne lehetősége.

A magyar jog kizárólag az úgynevezett passzív eutanáziát engedélyezi, és azt is csak szigorú feltételek mellett. Ide tartozik például, hogy az orvosok az agyhalál kimondása után lekapcsolhatják a gépről a beteget vagy, hogy egy gyógyíthatatlan beteg dönthet arról, hogy visszautasítja az orvosi kezelést.

„A betegnek joga van írásban, közokiratban visszautasítani az ellátást, ezt egy bizottság megvizsgálja aminek pszichiáter is tagja. Tehát figyelemmel vannak arra is, hogy cselekvőképes állapotban tette-e meg nyilatkozatát” – magyarázta a Híradónak Dr. Martin Zoltán orvosi perekkel is foglalkozó ügyvéd.

A Híradónak nyilatkozó intenzíves orvos szerint ugyanakkor a passzív eutanázia is komoly dilemmát okoz a szakmájában. A helyzetet rontja, hogy az orvosok félnek a jogi következményektől, a betegek pedig sokszor nincsenek jól tájékoztatva.

Sajnos tapasztalom Magyarországon, hogy a végstádiumú betegségben szenvedő emberek sokszor nem akarnak kórházba menni, mert félnek attól, hogy akaratuk ellenére olyan fájdalmas beavatkozásokat tesznek, amit nem szeretnének csak ők ezt nem tudják visszautasítani. És sajnos látjuk és tapasztaljuk, hogy sok, jelentős fájdalommal élő beteg, aki végstádiumú gyógyíthatatlan betegségben szenved, igen gyakran öngyilkos lesz

– mondta Martin Dénes intenzíves orvos, a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégium alelnöke.

Nem az eutanázia mellett érvel – hangsúlyozza Martin Dénes –, hanem amellett, hogy induljon egy társadalmi párbeszéd a méltóságos halál fogalmáról, ami sokszor még családon belül is tabunak számít.

„Nézzük újra és frissítsük fel ennek az etikai, jogi szabályozását, hogy a gyakorlatba is beépíthető életvégi döntéseket is tudjanak a szakemberek hozni. Illetve nagyon fontos lenne a betegek tájékoztatása arról, hogy ők döntsenek az életvégükről, hogy tudjanak dönteni a halálról” – mondta az orvos.

A magyar szabályok még azt is tiltják, hogy a haldokló külföldön választhassa a kegyes halált.

Ilyenre például Belgiumban, Spanyolországban, és Hollandiában, illetve a szomszédos Ausztriában van lehetőség.

Karsai Dániel ügye novemberben kerül a strasbourgi bíróság elé, leghamarabb januárban születhet döntés. Ha neki adnak igazat, Magyarországon változtatni kell a szabályozáson.

Ezzel kapcsolatban kerestük a miniszterelnökség és az igazságügyi minisztériumot, de nem válaszoltak.

A Karsai Dániellel készült interjú:

#Híradó#Videó#Belföld#eutanázia#karsai dániel#párbeszéd#ma

Címlapról ajánljuk