Mi vár a pénztárcánkra 2023-ban? Itt a lista a változásokról

16 százalékkal emelkedik a minimálbér, 14 százalékkal a garantált bérminimum

2023 januárjától a bruttó minimálbér 232 000, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra nő, ami 16, illetve 14 százalékos emelkedést jelent a 2022-eshez képest. Az emelések közel egymillió dolgozót érintenek közvetlenül, közvetve pedig még több embert, hiszen a minimálbérhez kötött járadékok, juttatások is emelkednek. Ez alapján januártól szintén magasabb lesz többek között a gyed, a gyod, a diplomás gyed, az álláskeresési járadék és a táppénz összege is.

Velünk marad a magas infláció

Mindezeknek a jövedelem-emelkedéseknek a valódi értékét az infláció határozza meg. Az éves átlagos pénzromlás 2022-ben 14-15 százalék lehetett, és 2023-ban legjobb esetben is 15 százalékkal számol a kormány, ugyanekkora az MNB optimista prognózisa, a pesszimista szerint azonban 19,5 százalék is lehet az átlagos infláció. Éven belül a 26-27 százalékra jósolt tetőzés után a második félévben kezdhet el lendületesebben csökkenni az infláció. Az élelmiszer-ársapkákat április végéig meghosszabbították, akkor derülhet ki majd, hogy jön az újabb hosszabbítás, vagy ezek is a üzemanyag-árstop sorsára jutnak.

Májusig nem változnak a lakossági rezsiárak

A decemberben meghirdetett tarifák szerint április végéig nem változik a lakossági áram és földgáz ára. Marad a kedvezményes árú mennyiség és annak az ára is. A nemzetközi tőzsdei gázár már a háború előtti szinten van, és ha ez így marad, akkor akár árcsökkentés is indokolt lehetne az átlagfogyasztás feletti piaci tarifáknál. A kormány ugyanis a háború kitörése után, de még a választások előtt a rezsicsökkentést fenntarthatónak ítélte, csak júliusban jelentette be annak részleges eltörlését. 

Az import energia árát egy tényező teszi továbbra is magasabbá, mint egy évvel korábban, ez pedig a forint gyengülése.

Az autósok rezsije azonban alaposan megnő januártól. Az üzemanyag-ársapka eltörlése után hozzászokhatnak a piaci benzin- és dízelárakhoz, és rögtön az év elején kapnak egy pofont a sztrádamatricákban is. A D1-es 10 napos matrica 3820 forint helyett 5500 forintba kerül (44 százalékos drágulás), a havi matrica ára pedig 5210 forint helyett 8900 forint január 1-jétől (plusz 71 százalék). Érdemes lesz ezért éves országos vagy megyei matricát venni, mert azok sokkal kisebb mértékben drágulnak: 46 850-ről 49 190 forintra és 5450-ről 5720 forintra.

Tovább drágulhatnak a hitelek, emelkedik a lakossági kölcsönök a maximális költsége

Január elsejétől 37 százalékra emelkedik a személyi kölcsönöknél a maximum teljes hiteldíjmutató (thm), a hitelkártyák esetén pedig 52 százalékot is elérheti ez a mutató. Ezek az értékek a jegybanki alapkamathoz vannak kötve és fél évig, 2023. június 30-ig lesznek érvényesek.

Legalább fél évig, június 30-ig megmarad a kamatstop, ami a meglévő, változó kamatozású jelzáloghitelek törlesztőrészleteinek drágulását akadályozza meg. A tavaly januárban bevezetett intézkedés a változó kamatozású, referenciakamathoz kötött lakossági jelzáloghitelekre vonatkozik, 2022. november óta pedig a 3, 4, és 5 éves kamatperiódusú, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is kiterjesztették.

Egyelőre június 30-ig él a kis- és középvállalkozások számára meghirdetett kamatstop, valamint január elsejétől a szabad felhasználású diákhitelnél is hatályba lép fél évre az új kamatstop-rendelkezés, 4,99 százalékos sapkát húzva ezekre a kölcsönökre.

Változnak az állami támogatások – van, ami megy és van, ami marad

A tavalyi év utolsó napjaiban tette közzé a kormány az állami családtámogatásokkal kapcsolatos döntéseket. Eszerint a babaváró hitel és a falusi csok még két évig maradnak, egészen 2024. december 31-ig, egyelőre a feltételek módosítása nélkül. A babaváró hitel így továbbra is legalább egy gyermek vállalása esetén 10 millió forint kamatmentes kölcsönt jelent, több gyermek vállalásával pedig a felvett egy részét vagy akár a teljeset is átvállalja az állam, tehát a hiteltartozás támogatássá válik.

A falusi csokkal továbbra is a meghatározott kistelepüléseken lehet legfeljebb 10 millió forint állami támogatáshoz jutni ingatlanvásárlás és ingatlanbővítés, -korszerűsítés esetén. A települések listája 2022-hoz képest valamelyest rövidebb lett, 2023-ban 2631 faluban lehet igénybe venni a támogatást.

A nagycsaládos autóvásárlási kedvezmény és az otthonfelújítási támogatás viszont év végén véget ér. Utóbbinál néhány engedményt tett a kormány, ami azt jelenti, hogy 

speciális esetekben lehetővé teszi a támogatás igénylését 2023. március 31-ig méltányossági okokból, illetve a napkollektor vagy napelemes rendszert telepítők számára meghatározott feltételek esetén.

A nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményénél annyi az engedmény, hogy aki igényelte a támogatást 2022. december 31-ig, és meg is kapja ezt, az 2023 végéig vehet vagy lízingelhet autót ennek felhasználásával – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu.  

Megéri korán szülni? Jön a 30 év alatti anyák szja-mentessége, megy a diákhitel tartozás

2023-tól tovább bővül azoknak a köre, akiknek nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. A 25 év alattiak és a négy vagy több gyermekes anyák után azok a 30 év alatti nők is megkapják ezt a kedvezményt, akik gyermeket vállalnak. Saját és örökbefogadott gyermekre egyaránt érvényesíthető a kedvezmény.

Tovább bővítették a diákhitel tartozás elengedésre jogosultak körét is 2023-tól. A 30 év alatti nőknek már akkor is elengedik a teljes fennálló tartozását, ha egy gyermeket szülnek legkésőbb a diploma megszerzése után két évvel. Eddig a diákhitel teljes elengedéséhez több gyermeket kellett vállalni. Ha valaki mégsem tervezi a szülést az iskolapadból kikerülve két éven belül, továbbra is élhet a többi diákhitelre vonatkozó kedvezménnyel:

• gyermek születése esetén kérhető a törlesztési kötelezettség szüneteltetése,
• két gyermek esetén a fennálló tartozás felét engedik el,
• három gyermek után pedig az egészet (ha több szerződés is van, csak az egyiknél).

Vége a moratóriumnak, 2023-tól mindenkinek törleszteni kell

2023. január 1-től megszüntette a kormány a 2020. márciusban bevezetett törlesztési moratóriumot, vagyis januártól azoknak a vállalkozásoknak és magánszemélyeknek is újra el kell kezdeniük a törlesztést, akik eddig igénybe vették a felfüggesztést. A hitelmoratórium miatt ugyan nem nőhet a korábbi törlesztőrészlet, azonban az adósoknak kalkulálniuk kell azzal, hogy az időközben bekövetkezett kamatemelkedések megjelenhetnek a részleteikben, ha időközben volt kamatfordulójuk. Ennek azonban június végéig gátat szab a kamatstop, tehát csak a 2021. október végi kamatszintig drágulhatnak a jelzáloghitelek törlesztőrészletei.

Az általános törlesztési moratórium 2021. október végéig tartott, 2021. novembertől pedig már csak a nyugdíjasok, a gyermeket váró és nevelő adósok, a közfoglalkoztatottak, illetve azok kérhették a törlesztés felfüggesztését, akiknek a járvány hatására igazolhatóan csökkent a jövedelmük. (Továbbra is él azonban egészen 2023. december 31-ig az aszálykárosult agrártermelők számára ősszel meghirdetett hitelmoratórium.)

Nyitókép: MTVA / Bizományosi: Faludi Imre