Végképp luxuscikk lett a dió, egy invazív faj véget vetett a háztáji termesztésnek

Egy év alatt 420-500 forinttal nőtt a dióbél fogyasztói ára Budapesten az Agrárközgazdasági Kutatóintézet (AKI) Piac Árinformációs rendszere szerint. Tavaly ilyenkor, az 50. héten egy kiló pucolt dióért átlagosan 3980 forintot kértek, idén ugyanebben az időszakban az átlagár már 4400 forint volt a Fehérvári úti Vásárcsarnokban. A debreceni piacon tavaly 3500, idén már 4000 forintot kérnek leggyakrabban egy kiló dióbélért. Szegeden a tavalyi, kiugróan magas 4600 forintos kilónkénti ár idénre 4800 forintra szaladt fel. Hogy a dió meddig drágulhat még, abban a termelők sincsenek egy állásponton.

Hatszáz olyan fám van, amin idén csak selejt termés lett

Fodor Ádám 2011-ben ültette el diófáit, a Borsod megyei Hangácson fekvő, héthektáros – közepes méretű – ültetvénye még fiatal, tavaly volt az első olyan év, amikor már termés is volt. Idén három tonna héjas dióval számolnak. „A dió drágulásának több oka van, például a facsemeték drágulása. Amikor az első oltványokat megvettem, darabjáért kétezer forintot fizettem, a tavalyi pótláskor viszont már 3500-at. Megdrágultak a vegyszerek is, pedig csak az országba behurcolt dióburok-fúrólégy elleni védekezés plusz négy permetezést jelent júniustól szeptemberig” – mondja Fodor, aki szerint a legnagyobb kihívást az aszály jelenti, az utóbbi három évben minden nyáron szárazsággal kellett szembenézniük. 

A 34 milliméternél nagyobb átmérőjű dió számít jónak, ha a növény nem kap elég vizet, kisebb lesz a termés. Hatszáz olyan fám van, amin idén csak selejt termésem lett a szárazság miatt. Ezeket a nagyjából ötforintos méretű diókat is megtörjük, és apródióként adjuk el. Viszont csak a nagyobbakat lehet héjasan vagy pucolva a klasszikus módon értékesíteni.

A kisebb piaci szereplők jellemzően héjasan értékesítik a diót, mivel a kézi töretés sokba kerül, a korszerű technológia beszerzése pedig drága. Fodor Ádám szerint általános probléma, hogy nincs, akivel megtörethetnék a diót. „Egyszerűen nem éri meg felfogadni a törésre embereket, annyira felmentek az óradíjak, 1000-1500 forintos óradíj alatt senki nem vállalja. Akik – jellemzően exportra – felvásárolják a héjas diót, már géppel válogatják, törik meg. Ahhoz is kell emberi kéz, de sokkal kevesebb és sokkal hatékonyabb a munka.”

Fodor Ádám nagy cégeknek még nem értékesít, azok a magánemberek viszont, akikkel kapcsolatban áll, szinte könyörögnek, hogy vásárolhassanak tőle. „De nem tudok adni, mert nekem sincs. Ami most nálunk van, annak mindnek van már gazdája. Úgy, hogy 4000 forint alatt nem adom, a kiemelkedő minőségű kilós ára pedig ötezer forint. Tegnap kaptam egy képet egy vidéki nagyáruházból, 6500 forintért adták a közepes, félbarna dió kilóját."

Ukrán, román és chilei konkurencia

„A dió egy kicsit mindig luxuscikk volt, ahhoz túl drága, hogy egyszerre tíz kilót megvegyünk és elropogtassuk, a dió azonban Magyarországon nem drága” – mondja Engelhardt Ádám, aki Magyarország egyik legkorszerűbb, ötvenhektáros dióbirtokát vezeti Fejér megyében. A magyar dió piaci helyzete minősége mellett azért is kedvező, mert viszonylag korán érik, így Magyarországon és Nyugat-Európában is korábban eladható. Novemberben azonban ezeken a piacokon már megjelenik a jóval olcsóbb ukrán és román dió, ezek árleszorító hatása miatt Engelhardt Ádám nem számít további áremelkedésre az ünnepi időszakban sem. Úgy látja: szakmailag nem indokolt a dió drágulása, az esetleges áremelkedés okait inkább a kereskedelem logikája magyarázhatja.

„A magyar dió volumen tekintetében nem meghatározó Európában, viszont jó minőségű termékként jegyzik, így a piaci pozícióink továbbra is jók” 

– mondja Kelemen Péter, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke. Jelenleg körülbelül 8000 hektáron termesztenek diót Magyarországon, 2017-2018-as adatok alapján 7,5-10 ezer tonna terméssel. Ebből 1500-2700 tonna héjas diót exportálnak a termelők, a fő célországok Németország, Ausztria, Svájc és az Egyesült Királyság.

A magyar dió kedvező piaci helyzetét ugyanakkor befolyásolja, hogy Chile rendkívül jelentős termelővé vált az elmúlt tíz évben, és már Európába is exportál héjas diót. A déli félteke betakarítási időszaka miatt a chilei dió korábban jelenik meg a piacon, ezért az Európai Unióban a héjas dió ára csökkent. A Fruitveb alelnöke szerint a dió ára Magyarországon sem egységes, az ültetvényekkel is jobban ellátott, jellemzően korlátozottabb anyagi lehetőséggel rendelkező keleti országrészben több száz forinttal olcsóbb, mint Nyugat-Magyarországon.

Olcsó netes dió kétséges eredettel

Az AKI adatainál jóval olcsóbban, akár kilónként 2000-2500 forintos áron is kínálnak dióbelet az internetes piactereken. Az általunk megkeresett eladók egyike állítása szerint magyar diót értékesít, akár nagyobb, 50 kilós tételben is, a másik hirdető a származási országot firtató kérdésünkre mindössze annyit írt: európai. Ami akár igaz is lehet, de megkérdezett szakemberek szerint ez jó eséllyel nem uniós országot jelent, hanem Ukrajnát.

„A kockázat abban áll, hogy Ukrajnában nem biztos, hogy betartják azt a permetezési metódust, amit nekünk uniós tagországként be kell. Ilyen például az egészségügyi várakozási idő. Én szeptember 10-e után nem permetezek a diófúró légy ellen, ha tudom, hogy október 10-e körül már hullás van. A magyar diónál az ilyen előírások betartásában a vásárló biztos lehet, az ukrán dió esetében viszont ez ellenőrizhetetlen” – mondja Fodor Ádám, hozzátéve: a nagybani piacokon olcsón, 3000-3500 forintos áron kínált dió is Ukrajnából vagy Romániából érkezik, ezek minősége azonban össze sem mérhető a magyar termésekével.

Ukrajna fontos diótermesztő, elképzelhető, hogy valóban olcsóbban lehet beszerezni onnan, de hozzánk nem jutottak el olyan jelzések, hogy tömeges jelenségről lenne szó

 – mondja Kelemen Péter az internetes diórendelésekről. Sőt az online rendelt dió minősége nem is biztos, hogy rossz, ezt csak vizsgálattal lehetne megállapítani. „Az sem biztos, hogy például a gyenge növényvédelem miatt olcsóbb a dióbél. Ukrajnában nagyon sok diót telepítettek az utóbbi 10 évben, elképzelhető, hogy egyes termelők ilyen csatornákon tudnak piacra kerülni.” Kelemen Péter szerint ugyanakkor érdemes a helyi termelőket vagy a magyar eredetű termékeket előnyben részesíteni, amelyek minősége, származása nyomon követhető.

A diót egyébként – mint a legtöbb élelmiszert – jelenleg 27 százalékos áfa terheli Magyarországon, tehát a kilónként 4500 forintos átlagárból majdnem ezer forint az államkasszába kerül. Egyebek mellett ez is magyarázat lehet az olcsó internetes dióra: ezek a kereskedők általában nem adnak számlát, így nettó áron adják a terméket.

Aki diófát akar otthonra, inkább csak az árnyékára számíthat

Az Engelhardt Dióbirtok az egyik legkorszerűbb diófeldolgozó Magyarországon: a fákról gépek rázzák le a termést, amit gépek szednek fel. A termést is gépek törik, a dióbél és a héj szétválasztását optikai válogatók végzik, utóbbiból a családi vállalkozás kettőt szerzett be, százmilliós befektetéssel. Ültetvényükön fel tudják venni a harcot a dió legnagyobb ellenségével, a dióburok-fúróléggyel, az otthonukban azonban nem.

„A fúrólégy mindenkinek probléma, nekünk is védekeznünk kell, de saját tapasztalataink és kísérleteink alapján a legnagyobb bajban a háztáji fák vannak. Amíg az ültetvényeinket 100 százalékosan meg tudjuk védeni a légytől, az egyedülálló fáknál nincs olyan körmönfont módszer, ami hatásos lenne. Hiába irtja ki valaki a rajzó legyeket a saját fájáról, ha a szomszédban vagy az út mellett van olyan diófa, amin elszaporodnak. Ezekről a fertőzött fákról a nőstények elrepülnek, hogy a petéiket lerakják a burokba, azt pedig már nem lehet kiirtani. Csak szisztematikusan, a területet védve lehet védekezni, ez pedig kiskertekben nem megoldható” – mondja Engelhardt Ádám, aki már a saját kertjébe is csak a fák szépsége, árnyat adó lombja miatt ültetett diófákat. Mint mondja: akinek diófája van, jobb, ha szereti az árnyékát, mert a termésre nem nagyon lehet számítani.

Úgy látja, az idei év talán kedvezőbb volt, mint a korábbiak: környékükön van valamennyi háztáji és szórványtermés. A hideg tavasz nem tett jót a légypopulációnak, mire augusztus végére, szeptember elejére kikeltek, addigra a dió csonthéja a burkon belül nagyrészt megkeményedett, így a kifejlődött kukacok nem tudták átrágni magukat a csonthéjon. Hosszú távon azonban arra kell számítani, hogy vége az utak mellett összeszedett vagy a kertben termő dió időszakának. 

Azokon a területeken, ahonnan ez az invazív faj megérkezett Magyarországra, nincsen háztáji és szórványdió. Erre kell készülni nálunk is.

 

Nyitókép: Diós-csokoládés bejgli készül a nyíregyházi Vela Pékségben 2020. december 7-én – Fotó: Balázs Attila / MTI