Jövőre jön az EU-s ügynökségek Cristiano Ronaldója, Magyarország nem kapkodott érte

Két éven keresztül versenyeztette az EU a tagállamokat, hogy ki szeretne otthont adni az unió új pénzmosásellenes szervezetének, az AMLA-nak (Anti-Money Laundering Authority / Pénzmosás Elleni Hatóság), amely a feladatához tartozó ügymenetek mellett jelentős presztízst is jelent a székhelyet jelentő országnak. Többszáz befolyásos uniós tisztségviselő is érkezik a szervezettel, ők pedig vonzzák azon cégek befektetéseit, akik lobbitevékenységet terveznek folytatni az unióban.

A Politico szerint az EU leginkább az Eurovíziós dalfesztiválra emlékeztető többkörös szavazást használt, hogy eldöntse, melyik ország lesz a szerencsés nyertes. Belgium, Írország, Spanyolország, Franciaország, Lettország, Olaszország, Litvánia és Ausztria is pályáztak az ügynökségért – Magyarország viszont nem. Végül Németország nyert, így Frankfurtban kezdi tevékenységét a szervezet, melynek célja,

hogy hatékonyan lépjen fel az uniós pénzmosás ellen, akár a Brüsszelben, akár a tagállamokban jelenlévő pénzügyi intézményeken keresztül történik az.

Emellett az AMLA intézkedései a köz számára is számonkérhetőbbé tennék a pénzmosó tevékenységeket: európai lista készülne az olyan luxuscikkekről, mint a jachtok, valamint a magángépek. A szervezeten keresztül pedig a nagycégek pénzügyeibe újságírók, civilek, valamint minden részvényesük is betekintést nyerne.

A német kormány külön weboldalt szentelt annak, hogy Frankfurtot népszerűsítse, mint lehetséges központ. A nyitóoldalon egyenesen Christian Linder pénzügyminiszter bűvöli szép, zöld szemeivel a látogatót egy szlogen kíséretében. A többi ország szintén készített hasonló promóciós anyagokat. Lindernek most óriási személyes és szakmai sikere is, hogy neki sikerült tető alá hoznia megállapodást. Az AMLA 2025 januárjában kezdi meg a működését mintegy 400 fős személyzettel.

De pontosan minek is az OLAF és az Európai Ügyészség után még egy korrupcióellenes hatóság, és miért akarta ennyi ország, hogy náluk legyen a központja?

Így lett az AMLA-ból az uniós ügynökségek Cristiano Ronaldója

Az AMLA létrehozásáról szóló dokumentumot még 2021-ben fogadta el az EU: a fő célok között szerepelt, hogy a szervezet ténylegesen ellenőrizhesse és számonkérhesse az unió magánkézben lévő pénzügyi intézményeit, amelyeket korábban pénzügyi csalók használtak arra, hogy tiltott tevékenységeket – köztük a terrorizmust – finanszírozzák.

Korábban több pénzmosási botrány is megmutatta, hogy szükség lehet egy ilyen szervezetre, amely rálátna az olyan ügyekre, amelyek a már létező hatóságok vakfoltjaiban működnek: itt gondolhatunk a FIFA pár éve leleplezett masszív pénzmosodájára, vagy arra a nemrégi esetre, amikor a Danske Bank bűnösnek vallotta magát abban, hogy többszáz milliárd eurónyi orosz pénzt mosott tisztára Tallinban.

Az AMLA így abban különbözik az unió csalás elleni hivatalától (OLAF), hogy nem konkrétan az uniós büdzsével kapcsolatos visszaéléseket vizsgálja, valamint nem az uniós szervezetek és kormányok lehetséges visszaéléseire koncentrál, hanem szinte bármit nagyító alá vehet. Ezeket pedig sokkal széleskörűbben vizsgálja, mint a Magyarországon jelenlévő Integritás Hatóság, amelynek például nincs rálátása pénzügyi intézményekre.

Az tervek szerint az AMLA 12-20 intézményt felügyelhetett volna közvetlenül, ám később még nagyobb hatalmat kapott: így rögtön 40, jelentős tőkével rendelkező pénzügyi intézmény tartozhat alájuk. Ezek olyanok, amelyek legalább hat uniós országban jelen vannak, valamint kriptopénzekkel is foglalkoznak, amely a csalók kedvelt pénzmosási eszköze: főleg, ha az Európai Unión kívüli terrorizmus finanszírozásáról van szó.

Azért, hogy a nagy hatalmat kapó szervezet ne tudjon a tagállamok által ellenőrizetlenül működni, és ne válhasson bármilyen vélt, vagy valós brüsszeli önkény eszközévé, az AMLA munkatársain keresztül a tagállamok tisztviselői is részt fognak venni a szervezet döntéshozatalában.

Konkrétan minden kormány képviselői azon intézmények felügyeletébe szólhatnak majd bele, amelyek az ő országukban is jelen vannak. Máskülönben az AMLA ugyanazon minta alapján fogja ellátni a bankok felügyeletét, ahogy az Európai Központi Bank teszi a tagállamok jegybankjaival.

A fogadó ország, vagyis Németország, és az ott jelenlévő nagycégek azonban várhatóan komolyabb befolyással rendelkeznek majd az új szervezetben, amelynek köszönhetően közvetett beleszólást kaphatnak az unió pénzügyi magánszférájának szervezésében. A helyi politika és üzleti élet ugyanis várhatóan nem elhanyagolható lobbierőt szerez majd az AMLA-nál, amely ha a szervezet egyes döntéseit nem is, a jövőbeli irányvonalát és prioritásait befolyásolhatja, Németországba pedig komoly befektetéseket hozhat olyan cégek részéről, amelyek szeretnék, ha az AMLA meghallaná a szavukat.

Mit adhat az AMLA az uniónak?

Az új hatóságtól azt várják a törvényhozók, hogy javítsa az EU nemzetközi megítélését, amelyet – ahogy fentebb említettük – a közelmúltban számtalan botrány tépázott meg. Az AMLA-ról szóló javaslat benyújtásakor, 2021-ben valószínűleg még többet aggódtak a döntéshozók különböző iszlamista terrorszervezetek – köztük az ISIS – unión keresztül történő pénzmosó tevékenységein, de ahogy a Danske Bank esete is megmutatta, az azóta komolyan szankcionált orosz ágazatok piszkos trükkjeinek is elejét veheti az AMLA. De feltehetően az „orosz kémbank” sem jöhetett volna az Európai Unió, esetünkben Magyarország területére, ha az AMLA létezett volna 2022-ben.

A nemzetközi terrorizmus elleni fellépés hosszú távon pedig az EU új migrációs csomagjával is összekapcsolódik, amelynek egyik szerzőjével korábban interjút is készítettünk. Az unió migrációs politikájában is több lehet ugyanis a mozgástér, ha a külföldi terrorizmus – amely erősíti a menekültválságokat – elleni küzdelemben egy ilyen erős szervezet lesz a döntéshozók szövetségese. 

Nehezebben tevékenykedhetnek így például az EU-ban olyan elemek, mint a tavaly ősszel Máltában lekapcsolt, „A Bankárként” ismert szíriai bűnöző, aki mindössze két év alatt 2,5 millió eurónyi terroristapénzt mosott tisztára összesen 13 országban.

A pénzmosás elleni küzdelem viszont az emberi jogok tekintetében visszafelé sülhet el.  Az AA.com tavaly arról számolt be, hogy a terrorizmus és a pénzmosás elleni harc Hollandiában ahhoz vezetett, hogy a muszlimokat rendszerszinten diszkriminálták az itteni bankok, mert tartottak tőlük és a vélt terroristakapcsolataiktól. 

Kérdés még az is, hogy az AMLA működése mennyiben fogja befolyásolni az EU külpolitikáját. Az EP terve szerint ugyanis a hatóságnak hatalma lesz feketelistára tenni EU-n kívüli országok bankjait, pénzügyi intézményeit, vagy akár magukat az országokat is. Ezzel szükségszerűen politikai szereplővé válik, a náluk lobbizó cégeknek pedig a pénzügyi szabályzás mellett a politikai állásfoglalásokra is hatásuk lehet. A német kormány számára ezért hosszú távon nemcsak haszon, hanem politikai felelősség is lehet az AMLA, amelynek vélt, vagy valós visszásságaiért őket is számon lehet majd kérni.

Az új szabályzásnak köszönhetően olyan ügyek is nehezebben történhetnek meg, mint hazánkban a letelepedésikötvény-botrány. Az AMLA hatáskörébe tartozik az is, hogy EU-n kívüli személyek – például orosz oligarchák, vagy vagyonos háborús bűnösök – ne tudjanak zöld kártyákat, letelepedési engedélyeket, ne adj’ isten állampolgárságokat szerezni pénzzel. Az AMLA emellett listát fog majd vezetni olyan luxuscikkekről – például jachtokról, kúriákról, magángépekről – amelyekbe a vagyonosok előszeretettel fektetik mosott pénzüket.

A felügyelt cégekkel kapcsolatban pedig teljes átláthatóságot ígérnek újságírók, civil szervezetek, valamint minden egyes részvényesük számára.

Korábban az RTL Híradó arról tudósított: a magyar kormánynak köszönhetően akár 20 évre szóló letelepedési engedélyt kaphat az a külföldi, aki legalább 90 millió forintot költ el Magyarországon. Kósa Lajos, a rendészeti bizottság elnöke a híradónak úgy reagált: a régi letelepedési kötvényprogram és ez a mostani csak annyira hasonlít egymásra, mint a kisegér meg az elefánt. Emlős, emlős, de nem ugyanazok.

Nyitókép: Getty Images