Inkább „a többség zsarnoksága”? – meddig maradhat meg az EU-s vétójog, amellyel Magyarország kritikusai szerint rendre visszaél?

Ötvenmilliárd euró. Ekkora mennyiségű pénz sorsát tette kérdésessé Magyarország azzal, hogy belengette: megvétózná az Ukrajnának nyújtandó uniós segélyt, valamint az ország EU-s tagsági kérvényét is. Ez már a sokadik alkalom, hogy egyetlen uniós kormány – elég sokszor Magyarország – döntésétől függenek olyan intézkedések, amelyek az egész kontinensre, sőt akár az egész világra kihathatnak.

Az elmúlt hat évben Magyarország adta le az uniós külpolitikai vétók hatvan százalékát, míg a többi 26 tagállam osztozik a maradék negyven százalékon.

A vétójog roppant erős kártya az EU tagállamainak kezében, éppen ezért rendre hallani érveket az eltörlése és a megtartása mellett is. A vétójogot ellenzők szerint az túl nagy hatalmat ad renegát kormányok kezébe, és folyamatosan zsarolható állapotban tartja az uniót és állampolgárait, valamint az uniós döntéshozatal is sikeresen lassíthat vagy éppen megakasztható vele. A vétójog támogatói szerint viszont egy egy rendkívül fontos jogról van szó, ami képes megakadályozni, hogy az Unió túl autoriter irányba induljon el, és megvédeni az egyes tagállamok szuverenitását.

Cikkünkben összefoglaljuk a vétójog melletti és elleni érveket, valamint megpróbálunk rájönni, hogy mikor jöhet változás a jogszabályban.

Hol tart most a vétójog ügye? Mi szól ellene?

A legutóbbi, Ukrajnával kapcsolatos vétó ügye is mutatja, hogy milyen erőteljes jogkörről van szó: az Európai Tanács elnöke, Charles Michel személyesen utazott Magyarországra november végén, hogy megpróbája megnyugtatni Orbánék aggodalmait. Erre nemcsak az 50 milliárdos ukrán segély ad számára okot, hanem egy másik, húszmilliárd eurós hadügyi hozzájárulás, illetve egy harmadik EU-s forrás félmilliárd eurója. A találkozóról a Híradó is beszámolt, a riportot az alábbi videóban tudja megnézni.

Közben az Európai Parlamentben november 22-én terítékre került egy óriási reformtervezet, amely az uniós döntéshozatalt hivatott megkönnyíteni. A reform része az is, hogy „kibővítse azoknak a döntéseknek a sorát, amelyeket minősített többséggel is meg lehet hozni” ahelyett, hogy teljes támogatottságot kellene élvezniük. Magyarul ez azt jelenti, hogy több területet is „megvédenek” attól, hogy hónapokat, vagy akár éveket késsenek a hozott döntések egy-egy ország kifogásai miatt.

A trükkös rész az, hogy magát a vétójog meggyengítését minden EU-s országnak jóvá kellene hagynia, ami azt jelenti, hogy a kormányoknak saját maguknak kellene hozzájárulniuk jogkörük csökkentéséhez. 

Ha belemennek, ezentúl egy-egy állam nem állhatna az EU-s költségvetés, vagy az EU-s szerződések módosításának útjába. Az Európai Parlamentben egyelőre 291 képviselő támogatta a változtatást, 274 ellene szavazott, 44 pedig tartózkodott.

A határozatról decemberben születik döntés, támogatói pedig azt várják, hogy ezzel egyidőben új löketet kaphat az EU bővítése: Ukrajna csatlakozása és a nyugat-balkáni bővítés után pedig egy sokkal hatékonyabb, nagyobb erővel bíró unió szerepelhet a világpolitika porondján. Ez hosszú távon az összes európai ország pozícióját erősítheti, azonban a várakozások szerint egyelőre nem fog átmenni: Magyarország mellett Lengyelország és Szlovákia is ellene mehet az új szabályoknak.

Az Ukrinform által megkérdezett Olekszandr Juszupov, a Columbia Egyetem munkatársa arról beszélt: „Úgy tűnik, hogy Magyarország kormányának meg kell változnia, hogy meg lehessen hozni ezt a történelmi döntést. Általánosságban véve is sok a veszély. Továbbá a vétójog és Magyarország makacssága néha a nagy országok malmára hajtja a vizet. Például miért leplezzék le Franciaország, Hollandia, Ausztria, Olaszország és egyéb, az EU bővítésével szemben szkeptikus országok vezetői, hogy valójában ellenzik Ukrajna és más országok gyors csatlakoztatását, ha itt van Orbán és a vétója, amely megoldja ezt helyettük?”

Szerinte, ha meg is történhet a változás, az odavezető út „bonyolult és hosszas” lesz. Ezzel egyetért Hoffman Tamás, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi intézetének docense is. „Rövid távon nem látok semmi változást” – mondta a szakértő az rtl.hu-nak. Azt is hozzátette: Magyarországnak most „elemi érdeke”, hogy a jelenlegi helyzet fennálljon.

Viszont azt is elmondta: a vétójog helyzete „hosszú távon folyamatosan változik”. Eddig az európai integrációs szervezeteknél eredetileg az egyhangúság volt az alapszabály, most viszont már azt látjuk, hogy inkább a minősített többséget használják gyakrabban – tette hozzá a szakértő. Ez azt jelenti, hogy egyre több döntés meghozatalához elég az, ha csak az uniós államok túlnyomó többsége támogatja őket. 

Példának azt hozta fel: a magyar kormánynak már manapság is egyre nehezebb megállítani olyan – számára – kulcsdöntések meghozatalát, mint a menekültügyi és elosztási szabályozás: ez korábban egy konszenzusos kérdés volt, most viszont már a döntő többség elve alapján kezelik.

Hoffman azt várja, hogy az uniós politika egyre több frontján lesz az alapvetés a minősített többség. Szép lassan akár ki is szorulhatnak a vétózható döntések az EU szabályzásából, ez azonban semmiképp sem egyik pillanatról a másikra fog történni. Jelenleg ugyanis még akadnak olyan kérdések – ilyen például a hétéves költségvetésről szóló döntés – amelyekről kötelezően egyhangúsággal kell dönteni.

Mi szól a vétójog mellett?

Az Orbán-kormány mindig is a nemzeti szuverenitás védelmével indokolta a vétójog fontosságát, a jelenlegi belföldi jogalkotási narratívájukban pedig mostanában különösen sokat szerepel ez a szó. Európában azonban a magyar kormány sajátos hozzáállásán túl is akadnak fontos érvek a vétó mellett. Hoffman szerint

az elméleti előnye egyértelműen az, hogy lehetetlenné teszi, hogy az erősebb országok, és a nagyobb befolyással rendelkező országok – Németország, Franciaország, esetleg Olaszország, Spanyolország – rákényszerítsék az akaratukat a kisebb államokra.

Szerinte a vétójog garancia arra, hogy a „többség zsarnoksága” által ne sérüljenek egy-egy kisebb ország nemzeti érdekei. Kérdés, hogy ez fontosabb-e annál, minthogy az EU képes legyen gyorsan reagálni a 21. század világpolitikai viharaiban. 

Ha pedig tovább bővül az EU, a jelenlegi helyzetben azt jelentené, hogy egyre több kevésbé kiismert, „új srácnak” számító országra kell majd rábízni a vétójogot. Ha például Ukrajna vétójoggal rendelkező tag lenne, az valószínűleg legalább évtizedekre determinálná az oroszokkal szembeni külpolitikát. Hiszen bármilyen ide tartozó döntést csak úgy lehetne meghozni, ha Ukrajna is helyesli, nem vétózik.

És akkor még nem is beszéltünk a tervezett nyugat-balkáni bővítésről, amelyet a vétójog megléte szintén meg tudna bolygatni.

Nyitókép: Getty Images