Borulhat az EU-ban Orbán Viktor terve, ha elbuknak pár mandátumot a választáson

Amikor március végén-április elején mérték a pártok támogatottságát, illetve az EP-listák állását, már akkor azt lehetett látni, hogy a kegyelmi botrány hatására a Fidesz várhatóan kevesebb mandátumot fog szerezni az európai parlamenti választáson június 9-én, mint öt évvel korábban. Akkor a Nézőpont és a Republikon mért eredményei alapján egy uniós mandátumbecslés is készült. Ez azt mutatta, hogy a Fidesz az 5 évvel ezelőtti 12 helyett most 10, a KDNP pedig 1 mandátumot szerezne. 

Azóta a Závecz Research azt mérte, hogy a biztos választók körében a Fidesz már csak 34 százalékon áll, ami még a fentinél is kevesebb helyet jelenthet az EP-ben. A Medián ennél jóval nagyobb támogatottságot mért, náluk a biztos szavazók 45 százalék támogatja a Fidesz-KDNP-t. Ugyanakkor mindkét adat alacsonyabb, mint a valaha volt legrosszabb EP-választási eredménye a kormánypártnak, ami 47 százalék volt, még 2004-ben.

Ahogy Török Gábor felhívta rá a figyelmet, 2009 óta EP-választáson a Fidesz egyszer sem ért el 50 százalék alatti eredményt (56, 51, 53). 2002 óta (22 éve!) a Fidesz sem parlamenti, sem EP-választáson nem került 40 százalék alá. Most akár ez is előfordulhat.

1-2 mandátumon múlhat, hogy európai tényező lesz-e a Fidesz

De mi történik akkor, ha a Fidesz elbukik 3-4, vagy akár több mandátumot? Feledy Botond szerint ez elsősorban az európai parlamenten belüli frakciókeresést tudja befolyásolni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minél több képviselője van egy pártnak, annál nagyobb a politikai súlya és ezáltal a mozgástere. Például, ha a Fidesz történetesen az Orbán Viktor szövetségesének számító szélsőjobboldali olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni nevével fémjelzett Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportba szeretne bekerülni, akkor tudja-e a kormánypárt az általa jelentett politikai kockázatot ellensúlyozni. Az ECR ugyanis erősen Oroszország-kritikus, valamint atlantista és Amerika-barát formáció.

Az ECR esetében a képletet bonyolítja, hogy némi mozgás ott is várható, leginkább amiatt, hogy Meloni mennyire viszi középre a frakciót, és erről mi lesz a véleménye a szintén Orbán-szövetséges egykori lengyel kormánypártnak, a Jog és Igazságoságnak (PiS). Feledy Botond szerint hiába a jó személyes kémia Meloni és Orbán között, ez nem jár automatikusan szoros EP-s együttműködéssel, nem véletlen, hogy eddig se történt meg a belépés azóta, hogy a Fidesz otthagyta a Néppártot.

A Fidesznek viszont még ott lehet egy másik szélsőjobboldali frakció, az Identitás és Demokrácia (ID). Ez azonban várhatóan akkor sem lesz európai tényező, ha várhatóan nő majd a létszáma. Ursula von der Leyen a hétfői maastrichti csúcsjelölti vitán ugyanis elhintette, hogy az ECR-rel lehetséges az együttműködés, az ID-vel viszont nem. Von der Leyen ezzel két legyet üthet egy csapásra: megerősítheti saját pozícióját és pacifikálhat egy jelentős EU-szkeptikus erőt. Feledy szerint a bizottsági elnök lépése azt jelenti, hogy a vörös vonal a két frakció között fog húzódni: ezért is számít sokat, hogy Orbán végül melyikbe lép be, mert az ECR európai szereplő lesz, az ID pedig várhatóan nem. 

Brüsszelt valószínűleg nem foglalja el senki

A szakértő szerint a világpolitikai szereplők felé is üzenetértékű lenne, ha 14 év után a magyar kormánypárt gyengébben szerepelne önmagához képest a választáson, de ez még nem járna közvetlen negatív hatással. Az ellenzék ugyanakkor profitálhat, az ország külföldi partnerei ugyanis, ha elhiszik, hogy másfajta kormányzás is jöhet Magyarországon, szorosabbra fűzhetik velük a kapcsolatot, hogy kormányváltás esetén meglegyen a folytonosság – mondta a szakértő.

Persze felmerül a kérdés, hogy Orbán Viktor meg tudja-e tartani az ígéretét, elfoglalja-e Brüsszelt. A parlamenten kívül az Európai Tanács – az állam- és kormányfők ülése – a fő szabadságharcos felület, hiszen itt kell néha konszenzussal döntést hozni, és ahogy korábban is volt vétófenyegetés, ez aligha fog eltűnni a magyar Európa-politika készletéből – mondta a szakértő.

Arra sem kell számítani, hogy a radikális, populista körök elfoglalnák Brüsszelt. Feledy úgy látja, hogy a Néppártól jobbra álló nemzeti vezetők is rendkívül különböző vonalak mentén radikálisak. Néhány látványpolitikai elem tekintetében nagy az összhang, de a háttérben sok egyet nem értés van. Például Geert Wildersszel szemben is, aki egy nettó befizető tagállamot, Hollandiát máshogy pozícionál sok költségvetési vitában, mint a nettó haszonélvező közép-európai kormányfők, mint Orbán vagy Fico a saját országukat.

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán