Hogyan ne fázzunk 18 fokos szobában? Ezt mondja a jeges vízben fürdés szerelmese, a belgyógyász és a buddhista tanító

Sokakban eluralkodik a szorongás, ha az előttünk álló téli hónapokra gondolnak. Az amúgy is válságos gazdasági helyzetben, az elszabadult infláció és a gyenge forintárfolyam mellett a rezsicsökkentés részleges eltörlése miatt most jönnek még csak az igazán nehéz idők.  

Az egekbe emelkedő energiaárak hatására spórolási intézkedéseket jelentenek be itthon és Európa-szerte is. Magyarországon a közintézményekben 18 fokra kell letekerni a termosztátokat, az általános iskolákban maximum 20 fokban, a középiskolákban legtöbb 18 fokban kell átvészelniük a diákoknak a telet, szintúgy az egyetemeken, a vasutasok és a tűzoltók pedig tömeges megbetegedéstől tartanak. 

Igaz, a háziorvos szerint a 18-20 fok nem jelent veszélyt még a gyerekek egészségére sem, de azért szerinte érdemes lesz vastagabban felöltözni és főként a középiskolásokat gyakrabban megmozgatni. Az állandó válsághelyzet pszichésen is megviseli az embereket, otthonukban is sokan takarékoskodnak, már akinek van még miből visszavennie. (Spórolási tippeket itt gyűjtöttünk össze.)

A levegő már alaposan kezd lehűlni, ezzel együtt pedig otthonaink, munkahelyeink is, lassan már elkerülhetetlenné válik, hogy bekapcsoljuk a fűtést.

De vajon tehetünk-e valamit azért, hogy alacsonyabb hőmérsékleten is komfortosan érezzük magunkat a bőrünkben, és a megszokottnál lejjebb tekert fűtőtestek mellett se kezdjünk otthon vacogni?

Vannak, akik extrém helyzetekben is képesek testük hőérzetét befolyásolni. A tibeti buddhisták a tudatukkal képesek felmelegíteni a testüket, miközben vékony ruhában, vagy akár egy szál ágyékkötőben meditálnak a Himaláján. Ezt úgynevezett hő-jógával – ami egy speciális légzést és vizualizációs gyakorlatokat foglal magába –, és persze hosszú évek gyakorlatával, elmélyüléssel, egy tanító mellett érik el.

Érzelmi állapotunk is hatással lehet arra, hogy hogyan érezzük magunkat a bőrünkben. A New Yorker cikke szerint például a düh, egy fellángoló szerelem vagy a szégyenérzet is felmelegítheti átmenetelig a testünket. Bizonyos helyzetekben tehát a szervezetünk képes „kályhaként” működni, kérdés, hogy ezt bárki elő tudja-e idézni. 

Elsőként Czettele Győzőt, a Hidegvíz Törzs csoport egyik tagját kérdeztük, aki extrém csobbanásaival hívta fel magára a figyelmet. Fürdött már a Himalája jeges vízében, és átúszta a Balaton mindössze 5 fokos vizét is – fürdőnadrágban, mint nyáron. 

Annak látni a hideget, ami

Elmondása szerint világéletében ő volt a legfázósabb minden társaságban, utálta a hideget, jól meg is fázott évente többször. Ám egyszer minden megváltozott benne. Éppen egy barlangban meditált, hogy legyőzze a félelmét a sötétségtől, amikor rájött arra, hogy ha napsütést, tüzet képzel maga mellé, akkor kevésbé fázik.

Ahogy éreztem egy kis meleget a testemben, minden figyelmemet oda összpontosítottam, nem arra, hogy fázom

– mesélte. Sorsdöntő tapasztalatként élte meg, szerinte akkor valami átkattant benne. Mint mondta, először érezte a hideget olyannak, amilyen, nem pedig mások szűrőjén keresztül, hogy a hideg rossz, kellemetlen és megbetegít.

Hidegvizes fürdéseihez egy intenzív, specifikus légzést sajátított el, amely által szavai szerint több oxigén kerül a szervezetébe, és ezáltal hőt kezd termelni a teste. Odafigyel a gondolataira is, mert ha pánikba esne vagy csak elkezdene aggódni, nem sikerülne, tette hozzá.

„Az ember képes magát felfűteni hideg környezetben is, a hideg fürdőzésben csak emlékeztetjük az emberi szervezetet erre a tulajdonságára. Addig mondogatják gyerekkorban, hogy öltözz fel, mert megfázol, hogy a végén elhisszük, és ha kimegyünk néhány percre, tényleg megbetegszünk, vagy ha kint van a derekunk, felfázunk” – vélekedett Czettele Győző, aki szerint a hidegnek sokkal több gyógyászati hatása van, mint a melegnek. Utóbbi bódít, a hideg meg felélénkít, erőt ad, elkezdi dolgoztatni a szervezetet – sorolja.

Fokozatosan növeljük a hidegtűrésünket

Szerinte a jelenlegi helyzet egy jó lehetőség arra, hogy átgondoljuk, hogyan tudjuk ezt a saját előnyünkre fordítani. 

Arra nincs befolyásunk, hogy drágul a gáz, de arra igen, hogy ezzel mit kezdünk. Például elkezdhetünk edzeni, hiszen egy fitt ember kevésbé fog fázni, mint aki semmilyen testmozgást nem végez.

Emellett a légzésre is bárki odafigyelhet, a nagyobb, mély levegővételektől is javulhat a hőérzetünk. „De egy átlagember, aki még sosem meditált, nem végzett légzőgyakorlatokat, úgy is növelni tudja a hidegtűrését, hogy miután meleg vízzel lezuhanyozott, szépen lassan átcsavar hidegre, előbb csak néhány másodpercre, majd idővel egy percre is akár” – tanácsolta Czettele Győző, hozzátéve, hogy az első alkalmak biztosan nem lesznek kellemesek annak, aki nem szereti a hideget, de a fokozatosság elvét betartva érdemes kipróbálni, a hideg vizes zuhany ugyanis számos kedvező egészségügyi hatása mellett idővel azt is eredményezheti, hogy egy 18 fokos szobában is komfortosan érezhetjük magunkat.

Nincs mese: öltözzünk melegebben

A hideg hónapokban arra kell odafigyelnünk, hogy ne betegedjünk meg, de a fázás megelőzésére orvosi szempontból minimális lehetőségeink vannak – vallja Ádám Ágnes háziorvos-belgyógyász. Szerinte egyetlen megoldás van: öltözzünk melegebben és rétegesen, hogy ha mégsem fázunk annyira, legyen, amit le tudunk venni magunkról. Otthon burkolódzunk plédekbe – ha a munkahelyi körülmények lehetővé teszik, ott is –, üljünk egy kád meleg vízbe, vegyünk egy forró zuhanyt vagy lábfürdőt.

Azoknak, akik ülőmunkát végeznek, nagyon kell figyelniük arra, hogy alulról se fázzanak meg. A nők ilyenkor könnyen hólyaghurutot kapnak, ha lehűl az altestük, a baktériumok könnyebben szaporodnak. Mozgásszervi betegségek is kialakulhatnak, hiszen az izomzat is meg tud fázni

– magyarázta.

Bár nem gondolja, hogy lennének tudományos vizsgálatok a hidegtűrés ilyen módú fejlesztésére, de természetesen ki lehet próbálni, hogy kinek mi válik be. El lehet menni nap elején futni, és próbáljunk odafigyelni arra, hogy egészségesen éljünk, de mindez szerinte nem lesz hatással arra, hogy mennyire fázunk. A háziorvos-belgyógyász hozzátette: télen jobban tartalékol a szervezet, így a plusz kilók is jobban felszaladnak bárkire.

A tél sem tart örökké

A jelenlegi helyzet egy nagyon jó alkalom arra, hogy átgondoljuk a valódi szükségleteinket – erről már Földiné Irtl Melinda, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanítója beszélt az rtl.hu-nak. Szerinte ha lenne bennünk mértéktartás, elhagynánk a féktelen fogyasztást, nem fordulna elő, hogy spórolási intézkedéseken kell gondolkodni. „De akkor is csak egy külső tényező, hogy 18 vagy 20 fokra fűthetjük föl a lakást, ami egy kiegyensúlyozott, békés életet élő embert nem zökkenthet ki.

Ha az ember tisztában van azzal, hogy minden változik és minden múlandó, akkor nem ijedünk meg attól, hogy néha pillanatnyi dolgokat tapasztalunk. Hiába bízunk abban titkon, hogy a létünk állandó, mert nem az. A nyár sem állandó, és ilyen tekintetben lehetünk optimisták, mert a tél sem tart örökké

– magyarázta a buddhista tanító.

Minek szenvedni előre a gondolattól, hogy fázni fogunk?

„Természetesen történnek váratlan események, balesetek is az életben, de a szenvedésünk legnagyobb százalékát mi gyártjuk saját magunknak, beleértve most például azt is, hogy előre szenvedünk a gondolattól, hogy fázni fogunk. Eldönthetjük, hogy valami számunkra kellemes vagy kellemetlen, és ha valamiről kellemetlen ítéletet alkotunk, az a szenvedés egy hosszú láncolatát fogja magával hozni” – folytatta.

Semmilyen titok, misztikus válasz nincs szerinte, hiszen ha harmóniában vagyunk önmagunkkal, tudni fogjuk, mire van szükségünk. Ha fázunk, öltözzünk föl, ha két órája ugyanabban a testhelyzetben ülünk, mozgassuk meg merev végtagjainkat, ha elönt a frusztráció, teremtsünk békét a tudatunkban, végezzünk légzőgyakorlatokat, télen pedig fogyasszunk olyan ételeket, amelyeknek melegítő hatásuk van a szervezetre.

„Üljünk le és gondoljuk át, hogyan tudnánk a megelégedettséget kifejleszteni az életünkben, hogy ne állandóan a harag, a düh, a féltékenység vagy a vágyakozás hajtson, hanem megnyugodjunk. A félelem is nagyon sokszor fázással társul, úgy is szoktunk fogalmazni, hogy remeg a félelemtől, vagy lefagy. Ehhez képest a boldogsághoz, örömhöz teljesen más dolgok társulnak” – összegzett Földiné Irtl Melinda, megjegyezve: 

az állatok folyamatos kiszolgáltatottságnak vannak kitéve a természetben, ehhez képest az ember lassan már semmihez nem tud alkalmazkodni.

Nyitókép: Czettele Győző személyes archívuma