Tagdíjak: egy dolgot kértek a kormánytól a szakszervezetek, de csak azért is szigorúbb lett a végső javaslat

Augusztusban óriási felháborodást okozott a szakszervezeti körökben a Miniszterelnöki Kabinetiroda törvénytervezete, amelyből kiderült: nehezebb lesz az érdekképviseleti tagdíjak beszedése, azaz tovább gyengülnének a dolgozókat segítő szervezetek:

A kormány azonban nem törődött a társadalmi vitára bocsátott szöveg keltette felzúdulással, és 

végül egy még szigorúbb javaslatot nyújtott be a parlamentnek.

Az új törvényjavaslat az állami szféra dolgozóira vonatkozik, tehát az alábbi területeken érinti az alkalmazottak érdekképviseletét:

• közalkalmazottak,
• kormánytisztviselők,
• köztisztviselők,
• honvédelmi alkalmazottak,
• állami fenntartású egészségügyi szolgáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló dolgozók,
• köznevelésben foglalkoztatottak.

A rendszer megértéséhez tudni kell, hogy eddig az állami szférában a szakszervezeti tagsággal rendelkező dolgozók kérésére a munkáltató köteles volt levonni az érdekképviseleti tagdíjat, és ezt az összeget minden hónapban át kellett utalnia a szakszervezetnek. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda augusztusi tervezete szerint viszont bizonyos állami területeken ez nem lenne kötelező, és a munkáltatónak a döntésén múlna, hogy erre hajlandó vagy sem. 

A szakszervezetek tiltakoztak, és abban bíztak, hogy a társadalmi egyeztetésen lévő szöveg még változik, mielőtt benyújtják a parlamentnek. A végső javaslatot azonban úgy írták át, hogy 

még akkor sem vonhatják le és utalhatják el a dolgozó béréből a tagdíjat, ha a munkáltató ebbe beleegyezik, ezt ugyanis a törvény megtiltja. 

„A munkáltató a közalkalmazottak munkabéréből szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat nem vonhat le, és nem utalhat tovább” – áll a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott javaslatban.

Elsorvasztják a szakszervezeteket

A szakszervezetek azért tiltakoztak a tervezet ellen, mert ez a döntés akár 30-40 százalékos létszámcsökkenéssel is járhat. Ha nem automatikus a díjak levonása, akkor sok szakszervezeti tag lemorzsolódhat, voltak olyan területek, ahol 30-40 százalékkal esett vissza a létszám. „Miután az érdekképviseletünknek nincs állami támogatása, ez anyagilag is megterhelő volt” – mondta korábban az rtl.hu-nak Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.

A szakszervezetek ráadásul óriási pluszmunkára is számíthatnak: egyesével kell újra felvenniük a kapcsolatot a dolgozókkal.

A tervezet azért is furmányos, mert a várható létszámcsökkenés duplán is sújthatja a szakszervezeteket: a kormány ugyanis azokkal a szakszervezetekkel köteles tárgyalni, amelyeknek a létszáma eléri a 10 százalékot. Az érdekképviseletek szerint tehát a kormány célja egyértelmű:

különböző eszközökkel elsorvasztják a szakszervezeteket, majd arra hivatkozva, hogy nincs tagságuk, a tárgyalásoknál sem veszik őket komolyan.

A változtatás hatásairól itt olvashat bővebben. 

10 százalékos minimálbéremelést tart reálisnak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. A szakszervezetek szerint viszont legalább 15 százalékos emelés kellene, hogy a minimálbér annyit érjen jövőre, mint tavaly:

Nyitókép: illusztráció – az ADOM Diákmozgalom, a Pedagógusok Szakszervezete, a Civil bázis, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és az Egységes Diákfront demonstrációja Budapesten, az Andrássy úton 2023. március 15-én. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd