Belföld

Bitang nehéz év előtt áll a Fidesz

rtl.hurtl.hu

2022. december 28. 5:26

A lakosság jelentős része egy gazdasági válság terheit nyögve fordul rá az újévre, márpedig erre az elmúlt tizenkét évben nem volt példa. Így a Fidesz kormányzásának egyik legnehezebb időszaka lehet a 2023-as év – mondták az rtl.hu-nak nyilatkozó elemzők. Az ellenzék helyzete ugyanakkor ettől még nem lesz kedvezőbb, az egymás elleni stratégiájuk ugyanis kevés eredménnyel kecsegtet, arra pedig nem érdemes várni, hogy az elégedetlen tömeg az utcáról ér el változást. 

„Az idei év leginkább abban tér el a korábbiaktól, hogy amióta a Fidesz kormányon van, még nem kellett ilyen súlyos gazdasági nehézségekkel szembenéznie” – mondta az rtl.hu-nak Krausz Péter, a Policy Agenda ügyvezetője.

Az elemző által említett megélhetési válság hatása ugyanakkor alig látszik a támogatottsági viszonyokon. A Republikon Intézet felmérése szerint csökkent ugyan a Fidesz-KDNP áprilisi hárommilliós tábora, de ha most vasárnap ismét országgyűlési választást tartanának, magabiztosan nyernének a kormánypártok.


Pártpreferencia (pártválasztók %) – Forrás: Republikon Intézet

 Az Idea Intézet december közepi felmérése pedig arra jutott, hogy ugyanannyian támogatják a Fideszt, mint egy évvel korábban, a választások előtt.

„A Fidesz azért tudta átvészelni viszonylag kis ellenállással az elmúlt hónapokat, mert az ellenzék évtizedek óta nem látott mélyponton van. Nincs megfelelő pártstruktúra és vízió sem, de az is problémát okoz, hogy az ellenzéki oldalon nincs olyan politikai tapasztalattal és szakértelemmel is rendelkező gárda, amely hiteles a választók szemében. 

Tehát nem pusztán vezetőhiányról van szó 

– fogalmazott Krausz Péter. Úgy vélte, az egyenlőtlen viszonyok miatt amúgy is nagyon nehéz helyzetben lenne az ellenzék, azonban ezen adottságok miatt rövid távon nem várható, hogy drasztikusan emelkedik majd a kormánykritikus erők támogatottsága.

Pedig a gazdasági prognózisok szerint jövőre még szűkebb esztendőre kell készülni: a GKI elemzése szerint akár 1-1,5 százalékkal is csökkenhet a GDP. Az infláció tavasszal tetőzhet 26 százalékon, és – hiába ez a miniszterelnöki elvárás – még év végére sem várható, hogy 10 százalék alá csökken. Az élelmiszerek mellett várhatóan továbbra is kiugróan sokat kell majd fizetni az energiáért, ráadásul egyes előrejelzések szerint a következő tél fűtését még az ideinél is nehezebb lesz megoldani.  

Krausz Péter azt mondta, a választók szimpátiájára hatással vannak az elszálló élelmiszer- és energiaárak, csak ez nem abban mutatkozik meg, hogy nő az ellenzék tábora. 

Fogy a lakosság türelme a kormánnyal szemben, de a politikai megoldás hiányzik. 

Nem kapnak megfelelő válaszokat a problémáikra az ellenzék oldaláról. Márpedig ha ebből sem tudnak a kormánykritikus pártok profitálni, akkor ez egyértelműen azt jelenti: 

nincs alternatíva. 

Emiatt könnyen lehet, hogy hiába csökken a kormány támogatottsága, csak a párt nélküliek és bizonytalanok száma nő majd.

Az elemző szerint egyelőre nem látszik annak a jele, hogy a lakosság az utcáról befolyásolja majd az eseményeket. „A rendszerváltás óta kialakult keretrendszer alapján a pártoknak kellene véghez vinniük a változást, de erre semmi sem utal” – mondta.

A Policy Agenda ügyvezetője szerint a Fidesz számára a legnagyobb veszélyt jövőre is a drágulás és a gazdasági nehézségek okozhatják. „Azt még nem tudjuk pontosan, hogy a magyar kormány milyen alkut kötött az Európai Unióval, így az sem ismert, hogy az ebből adódó korlátok mekkora gondot okoznak majd a kabinetnek. A támogatási pénzek előbb-utóbb, ha nem is teljesen, de megérkeznek, ráadásul az esetleges veszteségekről és kedvezőtlen megállapodásokról szóló hírek nem is jutnának el a választók egy jelentős részéhez. Ennek megfelelően a kormány várhatóan tudja majd kezelni az uniós ellentéteket, valódi problémát a gazdasági helyzet okozhat” – fogalmazott.

Hasonlóan látja a helyzetet Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója is, aki szerint az idei év egyik legnagyobb tanulsága az volt, hogy a Fidesz kommunikációs gépezete még a számára kellemetlen témákat is kedvezőbb színben tudja feltüntetni. Példaként említette az év elején kirobbant Schadl-Völner korrupciós botrányt, valamint Orbán Viktor „Putyin-barátságát” a háború kitörésekor. 

Az infláció és az energiaárak miatt láthatóan morzsolódott a Fidesz-tábor, de azt még nem tudjuk, hogy ez a trend meddig tart 

– mondta. Szerinte a kormánypártok esetében nemcsak az a figyelemreméltó, hogy megtalálják a működő narratívát, hanem az is, hogy az ehhez tartozó kommunikációs csatornákat is tudják alkalmazni. „Ezt természetesen óriási mennyiségű közpénzzel érik el” – tette hozzá.

Virág Andrea szerint a Fidesz jól ismerte fel, ezúttal nem tudja majd elhitetni a választókkal, hogy minden rendben van. Ehelyett inkább arra kell fókuszálniuk, hogy valaki mást – jelen esetben a háborút, Brüsszelt és a szankciókat – tüntessék fel hibásnak.

Az ellenzék helyzete szerinte is nagyon kedvezőtlen, de úgy vélte: nem feltétlenül igaz az a sokat hangoztatott álláspont, miszerint a kormánykritikus erők már mindent kipróbáltak. 

Lehet, hogy elindultak már együtt, külön és koordinálva is a választásokon, de egyet még nem próbáltak ki: nem politizáltak és kampányoltak következetesen, jól felépített témákkal 

– mondta. Megjegyezte azt is, hogy természetesen a versenyfeltételek korántsem egyenlők, de az ellenzék is hibás a kialakult helyzetért.  

Virág Andrea szerint kevés eredménnyel kecsegtet az az ellenzéki pártok által követett stratégia, miszerint mindenki saját táborát akarja növelni, ettől ugyanis nem várható, hogy csökkenteni tudják a Fidesszel szembeni hátrányt. Ráadásul hiába tűnik majd a legerősebbnek valamelyik párt az európai parlamenti választáson, attól még mind a hat pártnak lesz parlamenti frakciója a magyar Országgyűlésben. „Eredményesebb lenne, ha összehangolnák a kommunikációt, most ugyanis hatan mondanak nagyon hasonló üzeneteket” – jegyezte meg.

A Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint az ellenzéknek nem szabad megfeledkeznie a Mi Hazánkról sem, amely a biztos pártválasztók körében jelenleg 10 százalékon áll. A gazdasági válságok idején ugyanis sokkal vonzóbbak lehetnek a szélsőséges üzenetek, ráadásul a Mi Hazánk jó ideje kifejezetten gazdasági üzeneteket fogalmaz meg. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a hagyományos politikai felosztásban ugyan nevető harmadikként megerősödött Toroczkai László pártja, de Magyarországon alapvetően a bal-jobb tömb harca zajlik, ebben pedig nehezen „jut szóhoz” a Mi Hazánk.  

Nyitókép: Thierry Monasse/Getty Images

#Belföld#fidesz#dk#momentum#mszp#jobbik#lmp#párbeszéd#mkkp#kdnp#elemzés#virág andrea#krausz péter#ma#politológus

Címlapról ajánljuk