Műsorújság
RTL Most

A magyar Da Vinci-kód

Máig elhallgatott bibliai történetet rejt, vagy furcsa, megmagyarázhatatlan imák gyűjteménye a Budapesten őrzött Rohonci kódex?
A nyomozás több mint 150 éve tart. A kódex a tizenkilencedik században kezdte foglalkoztatni a kutatókat, a huszadikban hamisnak nyilvánították, majd sokáig hozzá sem nyúltak. Most, a XXI. században valódinak gondolják. Egyikük Láng Benedek egyetemi docens, a kora újkor történetének avatott ismerője, aki 5 évvel ezelőtt egy amerikai konferencián hallott először a Magyarországon őrzött kódexről. Amikor először kézbe vette, mintha hipnotizálták volna a lapok: „A Rohonci kódexnek megvan az a sajátossága, és ezt nemcsak én tanúsíthatom, hanem mások is, hogy beszippantja az embert. Lehet, hogy apokrif evangélium – tehát olyan titkos evangélium, amely annak idején nem került bele a bibliába”.

Király Levente a kódex másik lelkes kutatója, aki teológus, és egyben matematikus. Először megtanította számítógépének a különös jeleket – azóta egy egyszerű szövegszerkesztő program segítségével képes beírni, egymás mellé rendezni, elemezgetni a jeleket. Hogy a rejtélyes jeleket már a komputer is használni tudja, az lényegesen felgyorsította a titkosítás feltörését. A rohonci kódex nagyjából 180 különböző karakterrel dolgozik – sokkal többel, mint például a magyar ABC.

„Minden nyolcadik jel, ugyanaz a C alakú jel. Ez semmilyen nyelvben nincs így. Tehát ez biztos, hogy valamilyen mesterséges kód”.

A kódexet egy kis fadobozkában tárolják a Magyar Tudományos Akadémia páncéltermében. 1838 óta őrzik ott, amióta a Batthyányiak rohonci (mai Ausztria területén) birtokáról oda szállították. Alig valamivel nagyobb, mint egy imakönyv – de zsebre vágni nem lehetne, ahhoz túlságosan vastag. Több mint 80 rajzot tartalmaz, amelyek szinte egyedüli kiinduló pontjai a szöveg megfejtésének. A képeken egy-egy karakter is szerepel – általában az ábrázolt személyek feje felett, feltehetően a nevüket jelöli. Láng Benedek szerint a rajzok újszövetségi történetre utalnak.

„Túl gyakran nevezi meg a szöveg Pilátust a Bibliához képest, bármelyik evangéliumhoz képest, ahol Pilátust csak nyolcszor-tízszer nevezi meg a szöveg. Itt viszont a Pilátusnak megfelelő karakterek újra és újra feltűnnek. Vannak olyan képek, amelyek szinte semmit nem jelentenek. Vannak viszont egészen érdekes képek, amelyek úgy néznek ki, mint egy kis robotember például fogas kerekből álló fejjel, hassal és lábbal”.

A kutatók még soha ilyen közel nem álltak a megfejtéshez. Talán a XXI. században kiderül ki és miért írta, illetve, hogy mire jó a Rohonci kódex.

Nézze meg a XXI. század riportját!

A XXI. század riportjait a videótárban nézheti meg.

A teljes adást visszanézheti az RTL Most-on!

Legnézettebb videók