Pápai Péter már tinédzserként érdeklődni kezdett a szakma iránt, amelybe apja révén gyakorlatilag beleszületett. A döntés nem tudatos választás volt, hanem egyértelmű út a számára. Mindössze 17 éves volt, amikor a húga születése miatt átvette az üzlet irányítását, mivel édesapja az újszülöttel foglalkozott. Úgy fogalmazott, a világ egyik utolsó nagy aranykora volt az, amikor ő elkezdte ezt a pályát. Bár a műkereskedés mellett a sport és a zene is jelen volt az életében – karatézott, kajakozott, gitározott, és testvére, Pápai Joci zenei képzésében is segített –, a kereskedés maradt a fő vonal.