Lipusz Andrea 23 éve gondozza súlyosan autista legkisebb fiát, Álmost, aki ma is teljes körű ellátásra szorul. Az édesanya egyedül végzi a mindennapi teendőket az etetéstől a fürdetésig, miközben egyre nagyobb aggodalommal gondol arra, mi lesz a fiával, ha egyszer már nem tud mellette lenni. Történetük a mindennapi küzdelmekről, az anyagi nehézségekről és a feltétel nélküli szeretetről szól.