Rimányi Eszter, magyar hallgató is ott volt az Észak-Karolinai Egyetemen, amikor az egyik hallgató lelőtte oktatóját. A magyar diák a Reggeliben mesélte el, hogyan élte meg a tragédiát, hogyan menekültek meg aznap délután. Elmondása szerint mikor megszólaltak a szirénák az egyetemen – amiket a hasonló esetek miatt telepítettek –, először kirohantak az épületből, mivel azonban azt nem tudták, merre van a fegyveres, végül inkább elbújtak az egyik laborban. Bezárták magukat és három órát vártak. A közösségi médiából tudtak csak információt szerezni arról, mi zajlik éppen az egyetemen. Mivel a szoba, ahol többen is elrejtőztek, az emeleten volt, az épületben pedig az alagsorban vannak a többszáz fős előadótermek, azzal próbálták magukat nyugtatni, hogy nem az emeletre megy majd fel a fegyveres, ha az a célja, hogy minél több áldozatot gyűjtsön.