Valahogy mindig elfogadottabb egy nőtől, ha panaszkodik, sír, vagy kimutatja az érzelmeit. Sokszor beszélünk az egészségtelenül tökéletes nőideálról, arról a rengeteg modern szerepről, amit terheli a nőtársadalmat. De mi van a férfiakra ruházott súlyos sztereotípiákkal? Hogyan legyen kemény, állhatatos, önálló, mindent félkézzel megoldó hős, mint a filmekben? Mit tudunk a szorongásaikról, mennyire hagyjuk, hogy esendők legyenek? Mennyire mernek segítséget kérni, ha a baj van?