Rákosrendező, reggel 8 óra. Az utasok jönnek-mennek, a vakolat közben meg csak pereg. A rozsda és a tetőt uraló galambok csak egy pillanatra vonják el az autósok szemét, amíg a piros fény villog. Robosztusan, de saját külsejét szégyellve áll az egykor szép, most kis jóindulattal csak csúnya vasútállomás.