Ha már beköszöntött a tánc világnapja, gondoltunk egyet és ketten összedugva a fejünket, összegyűjtöttük nektek kedvenc filmes táncjeleneteinket. Olyan történetekből válogattunk, melyek közel sem tipikus táncos alkotások, mégis központi elemüket képezi a csípőrázás.

Táncjelenetek, melyeket mélyen a szívünkbe zártunk

A film és a tánc. Fred Astaire és Ginger Rogers, valamint a musicalek aranykora óta tudjuk, hogy ezt a két fogalmat nem igazán lehet elválasztani egymástól. A mozdulatok nyelve, legyen az csupán a gesztus rendszerünk vagy egy-egy táncos koreográfia, beleivódott az emberek mindennapjaiba. Jó, nem szoktunk állandóan táncra perdülni a folyosó közepén, miközben a melóban épp a konyha felé araszolunk. De igazából, miért ne tehetnénk meg? Nyomassuk!

A felszabadultság és a boldogság jegyében, most összedobtunk nektek egy listát a CinemaKlub csapat favoritjaival!

Ponyvaregény

A táncjelenetek táncjelente – ha kivesszük a szórásból a Dirty Dancing befejezését. Uma Thurman és John Travolta végtelenül lezseren és bosszantóan pökhendien adják elő az azóta már legendássá vált mozdulatsorukat. Azt már a Ponyvaregény előtt is tudtuk, hogy Travolta lábában benne van a boogie, de a nagy visszatérésével, illetve Uma Thurmannel karöltve ezt pláne bebizonyította! Ó, és a Chuck Berry szám azóta is az egyik nagy szerelmünk!

Blue Valentine

Egy édesbús, igazán valós történet a szerelemről és az elkeserítő tényről, hogy a heves érzelmek sokszor kihunynak, sőt teljesen másfajta érzésekké alakulnak át. Ryan Gosling és Michelle Williams eleve nagyon intim közelségbe kerültek a forgatás alatt, hiszen tényleg összeköltöztette őket a rendező – Derek Fianfrance. Ez pedig látszódik is a vásznon.

A szenvedélyek hullámvasútján persze néha megpihenhetünk egy kicsit, és átadhatjuk magunkat a bimbózó románc gyönyörének. A Blue Valentine-ban ez egy különösen kedves jelenetben csúcsosodik ki, amikor Gosling karaktere ukulelét ragadva énekelni kezd az utcán, miközben Williams sztepptáncol. Mi is ilyen tündérien meghitt randikról ábrándozunk.

Egy asszony illata

Al Pacino, aki Frank Slade megformálásával nem véletlenül nyerte el a Legjobb Férfi főszereplőnek járó Oscar-díjat 1993-ban. A filmben egy vak katonatisztet alakít, aki egy fiatal srácot kap maga mellé ápolónak. Az együtt töltött három nap pedig mindkettejükre óriási hatással van.

Ránk pedig az a jelenet, amelyben Al Pacino igazi férfiként felkéri Chris O’Donnell kiszemeltjét. Ha valaki ilyen szenvedéllyel táncoltat meg egy nőt, az biztosan ugyanilyen odaadással szereti a párját is!

A galaxis őrzői

Az önirónia maga ez a film, és imádjuk minden részletét! Főként azokat az etűdöket, amikor egy-egy teljesen váratlan szituációban jelenítenek meg olyan gageket, amitől nem bírjuk abbahagyni a nevetést. Ilyen egyrészről a film majdnem nyitó jelenete, amikor Star-Lord (Chris Pratt) éppen a sztori központi elemét alkotó titokzatos gömböt akarja ellopni. A fondorlatos és titkos küldetés jellege itt aztán nem jelenik meg, hiszen végig táncolja és bohóckodja a nagy belépőjét, miközben kis gnóm szörnyeket használ mikrofonként.

Persze James Gunn őrülete nem itt ér véget: a humor és az irónia végig alapkövei a történetnek, sőt a nagy befejezésnél is fontos szerephez jutnak. És ha ez nem lenne elég, mindenkinek csak ajánlani tudjuk, hogy megnézzék A galaxis őrzői „hogyan készült” dokfilmjeit, ugyanis abban is elszabadultak a szexi csípőmozdulatok!

500 nap nyár

Még egy keserédes szerelmi történet, amelyben azzal kell szembesülnie hősünknek (Joseph Gordon-Levitt-nek), hogy hiába hisszük azt, hogy megtaláltuk a nagy Ő-t, nem biztos, hogy kiszemeltünk tényleg olyan, mint amilyennek a fejünkben látjuk. Mert ugye van a kép bennünk, és ott van a valóság is, és ez a két sík nem mindig egyezik.

A szomorú felismerés előtt azért akadt pár bolondos, romantikus jelenet is a filmben (igazából az egész az). Az egyik ilyen az a rövid musical darabka, amelyben picit eltúlozva, de a férfiak „végre összejött a csajjal a szex” extázisa jelenik meg. Levitt pedig imádnivaló benne:

Nevetséges Napóleon

Úgy gondoljuk, ehhez a filmhez nemcsak, hogy nincs mit, de nem is lehet nagyon mit hozzászólni. A világ legszerencsétlenebbül kinéző, legbénább embere Napóleon Dynamite egy kisvárosban él, ahol bár mindenki lenézi, ő nem foglalkozik környezetével, helyette saját kis világába menekül.

Ennek ellenére szert tesz néhány érdekes barátra, akikkel nem kisebb elhatározásra jutnak, mint hogy elinduljanak a diákigazgató választáson. A kampány fontos momentuma a jelölt tehetségét bemutató produkció, ami Napóleon esetében nem más, mint a tánc! Abban mind egyetérthetünk, hogy a mozgáshoz való affinitás egy az egyben kimaradt ebből a produkcióból. Ennek ellenére úgy gondoljuk, képtelenek lennénk utánozni szerencsétlent. Főleg, ha teljesen lefagyunk a jelenet láttán, ugyanis annyira kínos, hogy a szoba biztonságában is minket fog el a gyomorideg és mi izzadunk le a filmet nézve!


Zene és Szöveg

Hugh Grant már többször bizonyította, hogy hihetetlenül jó vagy inkább érdekes csípőmozgása van! Valljuk be, az egész karrierjét feltehette volna minderre, akkor is befuthatott volna, persze más szinteken! Mindenesetre az Igazából szerelem miniszterelnökeként lejtett tánc után újabb filmben mutatta meg, hogyan képes rázni, mi pedig ennek jobban már nem is örülhettünk volna, kivéve akkor, amikor a kiöregedett popzenész alakjában majdnem csípőficam lett a vége! A Zene és Szöveg című romantikus vígjátékban még nagyobb Grant rajongók lettünk, ha eddig nem lettünk volna eléggé azok és az sem számít, hogy csupán egy képzeletbeli bandáról van szó! Bizony, kár lenne tagadni, hogy a filmtől és az abban látható táncoktól nem tör ki belőlünk is a sikoltozó tini lány, ahogyan az az osztálytalálkozó jeleneténél a nők többségéből is előjött!


Kutyaszorítóban

Egy újabb Tarantino remekmű, melyben Michael Madsen, Mr. Blonde-ként táncol rituálészerűen. Az egy dolog, hogy Blonde egy gyémántrabló bűnöző, aki egyébként egy rendőr fülének levágása előtt ropja a Stealers Wheel - Stuck In The Middle With You című számára, ami szintén csak rendezői bravúr: utalva ezzel arra, hogy rendőr barátunk bizony nagy bajban van! De ahogyan azt már megszokhattuk, az ehhez hasonló groteszk jelenetek jellemzőek Tarantinóra, mi mégsem tudtunk, azóta sem felocsúdni akárhányszor eszünkbe jut a tánc, vagy meghalljuk az egyébként vidám dalt, melyet pont emiatt az élmény miatt már nem tudunk felhőtlenül hallgatni! Na és azt már tapasztaltátok, hogyha mégis lépkedni kezdenétek a dallamokra, akaratlanul is az emlékezetes koreográfiát idézik a mozdulataitok? Nem kell aggódni, velünk is megesett már!

Nyakunkon az élet

Van még valaki rajtunk kívül, aki elképzelte már, hogy amikor felcsendül a kedvenc száma csapot-papot otthagyva táncra perdül, akár a közért vagy egy benzinkút közepén is? Ugye, ugye! A Nyakunkon az életben Winona Ryder és barátai véghez viszik sokunk álmát, és a benzinkutast megkérve, hogy hangosítsa fel a The Knack - My Sharona című számát kezdenek idétlen rángatózásba. Mégis, mi úgy érezhetjük ez az egyik legmenőbb pillanat, amit csak el tudunk képzelni! Nem véletlen, hogy a film generációs kultfilm lett, ami bebizonyította, hogy Ryder nemcsak kosztümben képes játszani, hogy Ethan Hawke igenis szexi és hogy Ben Stiller is tud normális filmet rendezni, az Oscar-díjas operatőrről, Emmanuel Lubezkiről pedig már ne is beszéljünk!

A sebhelyesarcú

A filmtörténet egyik legtöbbet emlegetett alkotása nem egy emlékezetes jelenetben bővelkedik, mi azonban szeretnénk ezúttal kiemelni az egyik kedvencünket, ami nem más, mint az az abszurd tánc, amit a gyönyörű Michelle Pfeiffer lejt a körülötte ugráló Al Pacinóval a tömeg közepén. Mikor azt írtuk abszurd, az enyhe kifejezés: itt egy olyan mozdulatsorról van szó, ami lehetetlen, hogy valakinek is ilyen jól álljon, a színésznőnek mégis sikerül összehozni! Az, hogy Al Pacino ezúttal tökéletesen hozza – az egyébként minket a szórakozóhelyeken fellelhető fiatal fiúk kilencven százalékára emlékeztető – karaktert, mikor megpróbálnak felszedni egy lányt, az valami zseniális! Arról nem is beszélve, hogy Pfeiffer mindezt milyen unott arccal képes teljes mértékben ignorálni, azt szerintünk tanítani kéne! De persze ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mindeközben micsoda velős, azóta szálló igévé vált párbeszéd hangzik el a táncparketten!

Ugye már mindenki táncol? Mi igen!

Ha mégse kapott volna el titokat a boogie, akkor sem kell félni, ugyanis ha az RTLII-re kapcsoltok szombaton, 13:00-kor, akkor megleshetitek a Step Up 4. részét! Abban aztán csörögnek rendesen!