Műsorújság
RTL Most

Sírva nevetős korképek: 5 magyar film, amit látnod kell!

Pofátlan irónia, könnyfakasztó humor, szívbemarkoló korrajzok. Összeválogattunk néhány magyar filmet, melyek mondatai szállóigévé váltak, és egy generáció nőtt fel rajtuk.

A magyar filmművészet rendkívül gazdag. Rengeteg a jelentős alkotó, és az olyan film, mely beírta magát a történelembe. Sajnos a mai generáció ezek nagy részét már nem ismeri. Most olyan rendhagyó darabokat válogattunk össze, melyek amellett hogy társadalmi és politikai kritikát fogalmaznak meg, mindezeket zseniális humorral és iróniával közvetítik. Hatalmas kacajok és szívfájdalom mellett, garantáltan belopják magukat a szívedbe!

1. Állami áruház

Az 50-es évek a magyar filmtörténetben egy sötét korszak volt, ugyanis a politika teljesen rányomta a bélyegét a művészet összes ágára, így a mozgóképre is. Ebben az időszakban úgynevezett propaganda filmek készültek leginkább, mely az akkori rendszert éltették és dicsőítették. Ez volt a sematizmus korszaka. Éppen ezért kevés olyan alkotás született, melyet ki tudunk emelni. Az egyik kivétel, a mai szemmel is vicces, 1952-ben készült Gertler Viktor rendezte Állami Áruház.

 


A film nagyrészt helyzetkomikumokból áll, mely egy kis szerelemmel és fülbecsengő nótákkal van fűszerezve. Hatalmas színészek jutalomjátékait láthatjuk: Mányai Lajos, Lorán Lenke, Latabár Kálmán, fiatalok közül Turai Ida, Gábor Miklós, Horváth Tivadar alakít szívmelengetően, de Psota Irén, Bárdy György és Kabos László is feltűnik egy-egy jelenet erejéig.

 


A története egy Astorián álló „szocialista pláza” dolgozóinak körében játszódik, akik épp készülnek az áruházi osztályok munkaversenyére és a múlt rendszerből maradt ellenségek nehezítik meg az életüket. A felbomlóban lévő osztályrendszer tagjainak tréfás jelenetei mai szemmel ironikusan túlzónak hatnak. Egy könnyed nyári hangulatfilm, ami után garantáltan dalolni támad kedvünk.

2. A tizedes meg a többiek

Egy háborús film, melyben a legnagyobb veszteség egy fehér zsebkendő és egy láda szalámi. Na jó, Keleti Márton filmje azért nem ilyen egyszerű. Az biztos, hogy új, könnyed hangulatban mesél a korszakról, és ez felüdülés volt a korábbi szovjet hősi eposzokkal, partizánmesékkel teli alkotások után. A film főhősei könnyedén kezelik a háború okozta helyzetet. Egyfajta ’mi magyarok úgyse nyerhetünk háborút’ életérzés uralja a filmet. Olyan kis emberekről szól, akik leginkább a túlélésre összpontosítanak, elegük van a háborúból és a hősködésből, és hogy kis országunk mindig ott van a két frontvonal között.

Ezt persze szóvá is teszik. Darvas Iván zászlósként hatalmasat alakít. Pesszimista karaktere olyan igazságokat puffogtat Magyarország helyzetéről, melyet mindenki érzett, csak nem mert kimondani. Kalandokkal, humorral átszőtt szatíra ez, melyben a találékony magyar virtus diadalát láthatjuk, aztán sajnos a végén a mérleg a baloldalra billen. A film természetesen be lett tiltva, így a méltó siker csak a rendszerváltás után érkezett.

3. A tanú

Szinte csoda, hogy Bacsó Péter filmszatírája egyáltalán elkészülhetett, az viszont nem meglepő, hogy bemutatása előtt tíz évig dobozban pihentették.

„Hagyjuk a szexualitást a hanyatló Nyugat ópiumának” – ez csak egy idézet a sok közül, melyet a remek alkotástól kaptunk. Az biztos, hogy ebben a vígjátékban minden benne van, amit az akkori Magyarországról tudni kell. Egy szegény gátőr történetét meséli el, akinek a végigszenvedett évek után a rendszer keseríti meg a mindennapjait. Valamiért börtön, valamiért pedig előléptetés jár. Nincs ebben semmi logika! Ki érti ezt? Főhősünk nem. Az „egyszerű nép fiából” így lesz uszodaigazgató, angolparkot vidámparkká átnevező és megreformáló igazgató és narancskutató intézet vezető. Ebből aztán jönnek a helyzetkomikumok, amiket nem lehet nevetés nélkül kibírni. Persze a torkukat fojtogatja a szomorúság, de hát ez már csak ilyen.

Bátran kijelenthetjük: a Tanú egy olyan maradandó alkotás, aminek évtizedek múlva is lesz mondanivalója erről a letűnt sötét korszakról. Bacsó Péter szatírája minden idők talán egyik legmagyarabb vígjátéka.

4. Indul a Bakterház

Banya, Patás, Csámpás Rozi, egy rakat szilvás gombóc, na és persze Regös Bendegúz. Ezek hallatán talán mindenkinek Mihályfy Sándor filmje, az Indul a bakterház ugrik be. A pikáns népmese egy bakterházhoz tehénpásztornak elszegődő kisfiú története olyan poénokkal, szólásokkal és nótákkal van tele, melyek máig a köztudatban élnek. Az biztos, hogy azt a napot, a Koltai Róbert által vászonra vitt bakter és Horváth Teri alakította Banya alaposan megemlegette.

 


A rekeszizom-rengető helyzetkomikumok a vidék varázsának olyan oldalát mutatják meg, aminek mindenki a részéve szeretne válni. A Regös Bendegúzt alakító, pár éve tragikusan elhunyt Olvasztó Imre alakítása zseniális, és a film méltán állít neki emléket. Egy biztos, a kis pásztor hatalmas igazságokat osztott meg velünk: „Tudom én jól, az a baja a világnak, hogy nem a tehénpásztorok kormányoznak.”

5. Egészséges erotika

Tímár Péter első nagyjátékfilmje a Kádár-korszak puha diktatúrájának és gazdaságának talán legnagyszerűbb lenyomata.

Egy vidéki gyárban járunk, ahol nejlonpongyolás nők szegelik össze, majd feszegetik szét az eladhatatlan autókat. Bizony a vevők nem igazán érdeklődnek, éppen ezért is jön kapóra az új tűzvédelmi biztos, aki biztonsági kamerát szerel a női öltözőbe. A vezetőség ezt először csak kukkolásra, majd a vevők csábítására használja.

Tímár Péter saját nyelvet és technikát talált ki a filmhez: sok jelenetet visszafele vettek fel, majd ellentétesen lejátszották. Például eredetileg hátrafele megy a karakter, de a felvételen előre, ez nyílván darabosan és viccesen fest. A nyelvezetet elég nehéz megszokni, rengeteg a rövidítés, kissé idegesítő darabos monológok jellemzik, de ez mind a film szatirikusságát emeli. Érdemes hozzászokni.

Cserébe egy olyan sztorit kapunk, ami magát a rendszert állítja párhuzamba a autógyárral, nem kis szexualitással megfűszerezve. Hiszen itt miből jön a lóvé? Túltermelés van az eladhatatlan áruból, a kamerákkal megsértik a magánszférát, az erkölcsi szabálysértést pedig bevétellé változtatják. Kell még sorolni? De hát ilyen az üzlet. Az Egészséges erotika igazi klasszikus, amit nem érdemes kihagyni!

„Sírva vígad a magyar” állítja ez a sokunk által emlegetett, elcsépelt szólás. Na, de annyi biztos, hogy nagyon releváns a mi jó kis magyar habitusunkat nézve. A most felsorolt alkotásokra szinte mind jellemző ez a hangulat, épp ezért szeretjük őket annyira, épp ezért annyira a miénk. Igenis adni kell egy esélyt a magyar filmnek, és meg kell ismernie a történetét az új generációnak is.

Forrás: wikipedia.org
Képek: tumblr

Legnézettebb videók