Műsorújság
RTL Most

A magyarok és az Oscar: sikerek, melyekről még soha nem hallhattál!

A legrangosabb díjátadó 88 éve alatt, a magyarok állandó szereplők voltak a vörös szőnyegen. Összegyűjtöttük nektek a legnagyobb magyar Oscar-gálás sikereket, melyekről minden valamirevaló filmrajongónak tudni kell.

Az Oscar mondhatni az első számú filmes díjátadónak számít a világon, ami komoly befolyással van a filmiparra, és hatalmas elismerés a részesévé válni. A történelem során mi magyarok rengeteg olyan sikerrel büszkélkedhetünk, mely ehhez a jeles gálához köt minket. A 9 legjobb külföldi film kategóriáján kívül, jelöltek minket díszlettervezői, legjobb zene, legjobb rendező, legjobb animáció, legjobb operatőr kategóriában is. Listába szedtük nektek, kik voltak azok a tehetséges magyarok, akiket árgus szemekkel figyelt az egész ország, és akikre méltán büszkék lehetünk.

Bár csak kétszer kaptuk meg a legjobb külföldi filmnek járó szobrocskát, 9 jelölést tudhatunk magunkénak, és ez csak egy kategória!

1. jelölés: 1968 - Fábri Zoltán - A Pál utcai fiúk: Molnár Ferenc regényét több ország is megfilmesítette, de a magyar verzió lett a legsikeresebb. A film egyik különlegessége, hogy brit gyerekszínészek játszották el a Pál utcai és a vörös inges srácokat.

 


2. jelölés: 1974 - Makk Károly - Macskajáték: A következő jelölésre 6 évet kellett várni. Makk Károly Örkény novellából készült alkotása hamarabb is kijuthatott volna, de a rendszer 5 évig fiókban pihentette. A főszereplő Dajka Margit, aki egy nyugdíjas budapesti zenetanárnőt alakít a filmben, és ha épp nem lánykorán elmélkedik, akkor a kiöregedett, ripacs operaénekest, Viktor urat üldözi szerelmével.

3. jelölés: 1978 - Fábri Zoltán - Magyarok: Tíz év elteltével Fábri ismét a jelöltek között lehetett. A Magyarok című film tíz szegény magyar munkás történetét meséli el, akik egy kis faluból elindulnak szerencsét próbálni. A céljuk az, hogy Németországban a besorozott német katonák helyén dolgozhassanak. Arról ábrándoznak, hogy az ott megkeresett pénzből házat vehetnek maguknak, s miközben próbálnak helytállni, körülöttük emberek millióit gyilkolják le.

4. jelölés: 1980 - Szabó István - Bizalom: Szabó Istvánnak először a vizsgafilmjét, a Koncertet jelölték Oscarra a legjobb rövidfilm kategóriában. Majd 1970-ben a Szerelmesfilm című alkotásáról gondolták úgy, hogy érdemes benevezni a fesztiválra, ám a film nem jutott be a legjobb öt közé. Ez először a Bizalom című kamaradrámájának sikerült, ami egy második világháború végén játszódó, különleges szerelmet mutat be.

 


5. jelölés - Az első Oscar díj: 1981 - Szabó István – Mephisto: Szabó István filmje a hamburgi színház becsvágyó színészéről, Hendrik Höfgenről szól, aki eladja a lelkét annak cserébe, hogy előbbre juthasson. A zseniális színészi játékon túl, Koltai Lajos operatőr fantasztikus képi világa járul hozzá a film zsenialitásához. Nem meglepő, hogy hatalmas karriert futott be. Például Cannes-ban is megkapta a kritikusok díját.

6. jelölés: 1983 - Gyöngyössy Imre & Kabay Barna - Jób lázadása: Ez egy méltatlanul elfeledett film. A szívszaggató történet egy vidéki zsidó házaspárról szól, akik gyerekeik halála után 1943-ban örökbe fogadnak egy árva keresztény kisfiút, majd mindenüket rá hagyják. A korabeli kritikák külön kiemelték Zenthe Ferenc nagyszerű színészi játékát, de Rudolf Péter is zseniálisan alakít. A film Oscar-jelölését azonban enyhén szólva nem verték nagydobra.

7. jelölés: 1985 - Szabó István - Redl ezredes: A történet az Osztrák-Magyar Monarchia idejében játszódik, és a rendszerbe vakon hívő Alfred Redlnek a története, aki feltétlen engedelmessége és szolgalelkűsége révén egyre magasabbra jut a ranglétrán. A film fő témája ismét az egyén és a hatalom viszonya. Az alkotást tizenöt perces vastapssal, majd a zsűri nagydíjával jutalmazták Cannes-ban, de az Oscar-duplázás nem jött össze.

8. jelölés: 1988: Szabó István – Hanussen: A film egy zseniálisnak hitt látnokról szól, aki ahelyett, hogy jóra használná képességét, kihasználja Hitler okkult dolgok iránti kíváncsiságát. Szabó később csalódottan nyilatkozott a filmről: véleménye szerint ez lett volna az a történet, melyben mindent elmondhat, de ez végül nem sikerült.

9. jelölés - A második Oscar díj: 2016 - Nemes Jeles László - Saul fia: Az auschwitzi Sonderkommando egyik rabja, Saul (Röhrig Géza) megtalálja egy kisfiú holttestét, akiben gyermekét véli felfedezni, majd a lehetetlenre vállalkozik: hagyományaiknak megfelelően szeretné eltemetni. A film ennél persze sokkal összetettebb. Filmtörténeti mű, amit mindenkinek látni kell. Ha esetleg moziban nem sikerült elcsípni, az RTL Klub műsorra tűzi, így aki lemaradt, pótolhatja.

 


A legjobb külföldi film mellett számos kategóriában szereztünk sikereket. Ilyen például a legjobb animációs film:

A légy az egyetlen magyar gyártású animáció, amely Oscart-díjat kapott. Rófusz Ferenc alkotását 1981-ben díjazták az animációs rövidfilmek között. 2007-ben M. Tóth Géza animációs rövidfilmje, a Maestro ugyan bejutott a legjobb öt közé, a szobrot végül nem sikerült hazahoznia.

A legjobb operatőr kategóriában: A magyarok közül Ernest Laszlo és Zsigmond Vilmos rendelkezik egy-egy szobrocskával: Ernest 1965-ben Bolondok hajójáért kapta, Zsigmondot pedig eddig négyszer jelölték: Harmadik típusú találkozások, A szarvasvadász, A folyó és a Fekete Dália. Ebből egyszer nyert, 1977-ben a Harmadik típusú találkozásokért.

Legjobb férfi főszereplő: Magyar születésű színész egyetlen alkalommal nyert el főszereplői Oscart: Paul Lukas 1944-ben az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért.

Legjobb látványtervező: A külföldön élő magyar látványtervezők a harmincas és a hatvanas évek között taroltak az Oscar-gálákon: William S. Darling hármat (Kavalkád, Bernadette dala, Anna és a sziámi király), Joseph Kish és Alexandre Trauner egyet-egyet vihetett haza a szobrocskából. Előbbi A bolondok hajója, utóbbi a legendás Legénylakás díszleteiért.

Legjobb filmrendező: Kertész Mihály, avagy Michael Curtiz neve sokunknak ismerősen csenghet. Rengeteg filmjét imádhatjuk, de van egy, ami mondhatni minden idők egyik leghíresebb mozija, a Casablanca. Valószínűleg 1944-ben nem volt kérdés kié lesz a kategória díja. Azonban rajta kívül akadnak még mások is, akiket legjobbnak választottak: Vincent Korda (A bagdadi tolvaj, 1940), Vértes Marcell (Moulin Rouge, 1952), George Zukor (My Fair Lady, 1964).

 


Legjobb filmzene: Haragszom. Azért haragszom, mert erről a zseniális zeneszerzőről nem sokan tudnak. Pedig Rózsa Miklós, Hollywood történetének egyik legnagyobb hatású filmzeneszerzője. Életében összesen 16-szor jelölték Oscar-díjra, kétszer el is nyerte: az 1945-ös Elbűvölve című Hitchcock-filmért, és az 1959-es Ben-Hurért.

A lista még bővülhetne rengeteg névvel, de a felsoroltak alapján is leszűrhetjük, milyen komoly sikerekkel is rendelkezik a magyar film. Ha díjak nem is potyognak a magyar filmkészítők ölébe, ne feledjük Szabó István szavait:
 
„A díjak nagy örömet jelentenek, de semmi többet. Butaság azt gondolni, hogy egy film jobb lesz attól, ha kitüntetik, s ha az ember azt hiszi, hogy a díjtól „valaki” lesz, annak azonnal abba kell hagynia”

Bizony, a magyarok visszajáró vendégek voltak a fesztiválon, és reméljük, hogy az idei nyertes film, a Saul fia új lendületet ad a magyar alkotóknak, hogy igen is van létjogosultságunk a filmfesztiválokon. Tessék nézni sok-sok jó magyar filmet, van miből válogatni!

Forrás: Wikipedia
Képek: tumblr

 

Legnézettebb videók