125 éve Luigi Lucheni szíven szúrta Sisi magyar királynét, és ezzel az egész monarchiát

Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, vagy ahogy a legtöbben ismerik: Sisi, Ferenc József felesége, osztrák, cseh és magyar uralkodó volt. A magyar Sisi-kultusz kialakulása nagyban volt köszönhető az 1955-ös, háromrészes Sissi című osztrák filmsorozatnak (olykor ezt az írásváltozatot is használják), amiben a német-francia színésznő, Romy Schneider játszotta Sisit, Karlheinz Böhm pedig Ferenc József császárt. A monarchia iránt érzett nosztalgia –  aminek a Sisi-sorozat volt a csúcspontja – nyomán lett az 1848-49-es szabadságharcot eltipró Ferenc Józsefből „Ferenc Jóska”, Sisiből pedig a magyarok imádott királynéja.

A Sisi-kultuszt anélkül nehéz megértenünk, hogy ne beszélnénk a császár magyarországi megítéléséről.

Ferenc József a magyarok körében nem volt kifejezetten népszerű, főleg korai politikájának betudhatóan. Ennek következtében Sisi alakja került előtérbe Magyarországon. Sisiről kialakult egy kép, amely egy olyan fiatal, független nő imázsát vetítette az emberek felé, aki mindig a liberalizmusának és szabadságvágyának az érvényesítésére törekedett. A személyiségének azon elemei váltak ismertté, amelyekkel könnyen lehetett azonosulni. Folyamatosan fogyókúrázott, sportos, aktív életet élt, tetoválást csináltatott, hogy kifejezze önmagát (a bal vállára egy vasmacskát varratott, mert szerette a tengert).

„Mítoszának szimbólumrendszere a valóságnak az eredeti kontextusból kiszakított részleteiből jött létre, amit segítettek a királynéval érintkezésben álló személyek pozitív megnyilatkozásai is. Erzsébet kultuszának főbb, meghatározó elemei – amelyek egy sajátos »nemzeti« szimbólumrendszer alapját képezték – még életében, lényegében az uralkodópár ezüstlakodalmáig (1879) kialakultak. A »védangyal« funkció már a koronázást követően megjelent, csak úgy, mint az uralkodó és a nép közötti közvetítői szerep, mely fokozatosan lényegült át Mária-analógiává, a Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) alakjának megidézésével” – foglalja össze a Sisi-kultusz lényegét Vér Eszter Virág történész a Múlt-kor cikkében.

Sisi Bajorországban született, nem számíthatott előkelő, a rangján felüli férjre, csakhogy egy véletlen folytán sikerült beházasodnia a kontinens egyik legmeghatározóbb dinasztiájába. 1853-ban Ferenc József császár Bajorországba utazott, hogy feleségül vegye Miksa József legidősebb leányát, Ilonát, csakhogy a 23 éves uralkodó ekkor egy másik nőbe, az akkor 16 éves Wittelsbach Erzsébetbe szeretett bele. Egy évvel később el is vette feleségül Sisit, akire mindig kívülállóként tekintettek, nem tartották elég műveltnek ahhoz, hogy az uralkodói család tagja legyen.

Sisi kifejezetten rossz kapcsolatban volt az anyósával, Zsófiával, aki rendszeresen megalázta a bécsi udvarban. A 17 évesen szülő uralkodótól még a gyerekeit is elvette Ferenc József anyja, a kis Zsófiát és Gizellát ő maga nevelte. Sisi idősebbik lánya, Zsófia egy magyarországi körút során meghalt tífuszban, amiért az udvarban a fiatal királynét okolták, mivel ő harcolta ki, hogy a saját gyerekét elengedje vele az anyósa. 

Sisi időközben fiúnak adott életet, azonban Zsófia lánya halála miatt Rudolf koronaherceget már a születése után elszakították édesanyjától, és az anyósára bízták.

Sisi ezután elhagyta Bécset, két éven keresztül utazott és világot látott, egy ideig Velencében is élt. Az önkéntes száműzetés után egy új királyné tért haza, aki sokkal jobban tudta érvényesíteni az akaratát a gyermeknevelésben. Sokak szerint Sisi a férjére, Ferenc Józsefre is nagy hatást gyakorolt, így a kormányzásba is bele tudott szólni. Egyesek szerint az 1867-es kiegyezésben is megnyilvánult ez. A rossz nyelvek szerint Sisi gróf Andrássy Gyulával, Magyarország későbbi miniszterelnökével is jó kapcsolatot ápolt, egyesek szerint szerelmi viszonyba is bonyolódtak.

A magyarok különösen közel érezték magukhoz Sisit, de fordítva is igaz volt ez, a királyné egyik kedvenc helye például Gödöllő volt, ahol nászajándékba megkapta a helyi Grassalkovich-kastélyt. 

Nagyon sok időt töltött itt, a vele találkozó magyarok mindig kedvesnek és emberközelinek írták le. Időközben a férjével a házassága igencsak megromlott, a kapcsolat akkor szakadt meg végleg kettőjük között, amikor a közös gyermekük, Rudolf herceg öngyilkosságot követett el 1889-ben.

Sisi ezután ismét depresszióba zuhant, a fia haláláért a bécsi udvart, az anyósát és végső soron Ferenc Józsefet tette felelőssé. Saját magára is haragudott, mert úgy gondolta, hogy nem tudta megvédeni a fiát. Sisi élete végéig gyászolta Rudolf herceget. A királyné, hogy távol legyen Bécstől, ismét utazni kezdett, ő és a vele baráti kapcsolatot ápoló Ferenczy Ida bejárták a világot.

Sisi utolsó útja Genfbe vezetett, ahol sétahajózásra indult volna, de a hajókirándulás végül tragédiába torkollt.

A királynét előre figyelmeztették, hogy a genfi látogatás nem biztonságos, nincs kellően előkészítve, de ez őt nem érdekelte, mindenképp menni szeretett volna. Sisi 1898. szeptember 9-én elutazott Genfbe, másnap pedig a Beau Rivage szállóból elindult a kikötőbe. A promenádon vele volt Sztáray Irma magyar grófnő is, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista fellökte, és egy hegyes reszelővel szívtájékon szúrta. 

Elfogása után Lucheni azt mondta, hogy eredetileg nem a magyar királyné volt a célpontja, hanem Fülöp orléans-i herceg, aki túl korán távozott a helyszínről, ezért vette célba az uralkodócsalád egy másik tagját.

Az elkövető elmondása szerint az újságokban olvasta, hogy Sisi a városba érkezett, ekkor döntötte el, hogy Fülöp helyett őt támadja meg. A királyné és Sztáray Irma a támadás után folytatták az útjukat, azt gondolták, hogy csak ki akarták őket rabolni. Már a hajón voltak, amikor észrevették, hogy Sisi komoly sebet kapott, és súlyosan vérzik. A hivatalos verzió szerint Sztáray felé fordult a haldokló Sisi, és azt kérdezte tőle magyarul, hogy

mi történik velem?

A magyar grófné utasítására rögtön visszatértek a kikötőbe, ahonnan a szállodai lakosztályába vitték Sisit, majd orvost hívtak hozzá, aki viszont már csak a halál beálltát tudta megállapítani. A sétányon, ahol halálos sebet ejtettek a magyar királynén, szobrot állítottak halálának századik évfordulójára:

Mikszáth Kálmán az Országos Hírlapnak írt A királyné meghalt című tárcájában egyenesen Szűz Máriához hasonlította a királynét: „Hogy mit tett, nem bírjuk elemezni, történetkönyvek, okmányok, krónikák nem hirdetik világosan, de az érzésekben ott él és mint bizonyosság él az a tudat, hogy ez a szent asszony őrködött a nehéz órákban Magyarország fölött, hogy az ő szivéből, melyet most átvert a gyilkos tőre, fakadtak ki elsőbben azok a sugarak, melyek most elöntenek fényükkel, melegükkel. A másik szőke asszony az isten anyja, akinek az alakja a pénzeinkre van verve, csak édestestvére ennek a mi érzéseinkben. Egyforma rangban él a kettő a hármas halom és kettős kereszt országában.”

Sisi temetését szeptember 17-én Bécsben tartották, ahol a fia, Rudolf mellett helyezték örök nyugalomra a császári kriptában.

Az RTL+-on megtekinthető az új, 2021-es Sisi című sorozat, amelyet Sven Bohse rendezett, a főszerepeket Dominique Devenport és Jannik Schümann játsszák.

Nyitókép: Getty Images