Kultúra

Megbénítják Hollywoodot a forgatókönyvírók, hogy ne cserélhessék le őket mesterséges intelligenciára

rtl.hurtl.hu

2023. május 7. 8:07

A filmes és tévés forgatókönyvírók mindig is másodrendűnek érezték magukat a szórakoztatóiparban, különösen, ha a színészekhez és rendezőkhöz hasonlították magukat. Ám jól szervezettek, összetartók és a filmtörténetben ők nyúltak a legtöbbször a sztrájk eszközéhez, kedden pedig újra letették a billentyűzetet. Az előző munkabeszüntetés 15 éve volt, azóta tarolt a streaming és egyre fenyegetőbbek a mesterséges intelligencia képességei.

Akár hónapokra megbéníthatja az amerikai szórakoztatóipart a tévés és filmes forgatókönyvírók kedden kezdődött sztrájkja. Utoljára 15 éve volt ilyesmire példa, akkor még egészen más körülmények között: a nagy tévécsatornáknak komoly nézettségük volt, a kábelcsatornák piaca növekedett, a DVD-eladások forgalma évente 16 milliárd dollárt tett ki. Ez azóta fenekestül felfordult, a forgatókönyvírók pedig úgy érzik, hogy a változások az ő bőrükre mennek.

Az egységes fellépést az teszi lehetővé, hogy az Amerikai Írók Céhe (WGA) több mint 11 ezer forgatókönyvírót tömörít, akiknek a képviseletében háromévente kollektív szerződést köt a nagy stúdiókat képviseló Mozgókép- és Televíziós Producerek Szövetségével (AMPTP). Az előző megállapodás épp a szórakoztatóipart (is) megbénító koronavírus-járvány elején volt esedékes, akkor gyors megállapodás született, azóta viszont tovább gyűltek a követelések.

A forgatókönyvírók és stúdiók között egyébként is feszült a viszony: az előbbiek gyakran érzik magukat másodrendűnek, úgy gondolják, hogy a művészi hozzájárulásukat alulértékelik, főleg a színészekkel és rendezőkkel összehasonlítva. A többi hollywoodi szakma képviselőihez képest gyakrabban nyúlnak a munkabeszüntetés eszközéhez, 1960 óta a mostani a hetedik sztrájkjuk – a leghosszabb, 153 napos munkabeszüntetésük 1988-ban volt, 2007-2008-ban pedig száz napra tették le a billentyűzetet.

Van, ahol már csak ismétlések mennek

A forgatókönyvírók sztrájkja legelőször a showműsorokon csapódik le, Jimmy Fallon The Tonight Show-jából, Seth Meyers Late Night-jából, a Jimmy Kimmel Live-ból vagy Stephen Colbert The Late Show-jából máris csak ismétléseket sugároznak a tévécsatornák. A szappanoperák egy hónap után futhatnak ki az új epizódokból, az elhúzódó sztrájkot pedig az év vége felé vehetik majd észre a nézők abból, hogy csökken az új sorozatok, és megnő a valóságshow-k, illetve a külföldi gyártású műsorok száma a képernyőn.

Az idén bemutatandó mozifilmek nagy részét már leforgatták, de ha forgatókönyvek híján nem lesz min dolgozni, az mások mellett sofőrök, jelmeztervezők, díszlettervezők és –építők megélhetésére is hatással lesz. 

A New York Times vonatkozó cikke szerint 2007-ben 2,1 milliárd dolláros becsült kieséssel járt Los Angelesben a gazdaság számára a forgatókönyvírók száz napig tartó sztrájkja.

A szórakoztatóipar talán legfontosabb fejleménye azóta a hagyományos televíziózás visszaszorulása és a streaming előretörése. Az írók céhe heti 4546 dolláros (1,5 millió forint) minimálbért alkudott ki tagjainak, amin lehet vitatkozni, hogy sok vagy kevés – a stúdiók és producerek szerint a szegénységtől messze van –, tény ugyanakkor, hogy a tévében egy sorozatévad 22-26 epizódból állt, a streamingnél viszont a 8-12 epizód számít általánosnak, és míg előbbi akár negyven hétig elfoglaltságot biztosított egy forgatókönyvírónak, az utóbbi 24 heti megélhetést nyújt. Egy showrunner a CBS News összefoglalója szerint kevesebb mint a felét keresi meg a streamingből, mint a tévéből.

A tévé aranykorában a forgatókönyvírók részesedtek a sorozatok továbbértékesítéséből, külföldi sugárzásából, DVD-kiadásából is, a streamingnél ez eltűnt és fix díjazással váltották fel, de a forgatókönyvírók azt mondják, nem tudják megítélni, hogy ennek összege mennyire tisztességes, mert a streamingszolgáltatók titkolják a nézettségi adataikat.

Ugyancsak a CBS News szerint 2018 óta az infláció figyelembe vételével 14 százalékot csökkent a tévés forgatókönyvírók fizetése. Az írók céhe azt szeretné, ha tagjainak éves bére összesen mintegy 429 millió dollárral emelkedne, míg a stúdiók ajánlata mindössze 86 millió dollárról szól. Azt állítják, nem képesek széleskörű béremelést fedezni – mint a New York Times cikkében magyarázza, a befektetők évekig azt szorgalmazták, hogy a szórakoztatóipari cégek fektessenek a streamingbe és bármi áron növeljék előfizetőik számát, de tavaly fordulat következett be és már az az alapvető elvárás, hogy a veszteséges szolgáltatásokat termőre fordítsák. Ennek brutálisak a következményei vannak: a Disney hétezer dolgozótól válik meg és a Warner Bros. Discovery is ezreket épített le, miközben mindkét cég negyvenmilliárd dollárnál nagyobb adósságot görget maga előtt, amitől ugyancsak próbálnak szabadulni.

Ugyanakkor az is hergeli a forgatókönyvírókat, hogy a stúdiók ellentmondó üzeneteket küldenek pénzügyi helyzetükről: az NBCUniversal-t birtokló Comcast vezérigazgatója például azt írta a dolgozóknak, hogy kiválóan teljesít a cég pénzügyileg és a működést tekintve, a Netflix társ-vezérigazgatója, Ted Sarandos pedig 50,3 millió dollárt vitt haza tavaly, 32 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.

Sokan meggazdagodnak a hollywoodi termékekből, csak az alkotóik nem

– mondta keserűen a New York Times cikkében Matt Ember forgatókönyvíró.

A mesterséges intelligencia elveszi a munkát

Az írók céhe úgy látja, már a szakma túlélése a tét: egyfajta haknigazdaság alakult ki, és a stúdiók a forgatókönyvíró szakma további leértékelésében érdekeltek. Danny Tolli szerint minden szinten és műfajban kihasználják őket a stúdiók, amelyek milliárdokat költenek tartalomra és milliárdos profitot termelnek, miközben ő már azon is gondolkodott, hogy Uber-sofőrként egészítse ki jövedelmét, hogy ki tudja fizetni a hitelét és el tudja tartani a családját. A stúdióvezetők magánbeszélgetéseikben viszont elrugaszkodottnak állítják be a forgatókönyvírók követeléseit és azt mondják, a szórakoztatóipar átalakult, szokjanak hozzá.

A legsértőbbnek és az alapvető tisztelet hiányát tükrözőnek azonban azt tartják a forgatókönyvírók, hogy egyáltalán felmerülhetett, hogy mesterséges intelligenciával pótolják a munkájukat, ezért követeléseik közé ennek korlátozását is felvették. 

Nevezetesen: semmilyen vázlatot, forgatókönyvet, bármilyen írott anyagot ne állíthassanak elő, vagy ne írathassanak át mesterséges intelligenciával, és az se fordulhasson elő, hogy embereknek kelljen mesterséges intelligencia által készített forrásanyagokat filmre írni. Rémálomszerű lehetőségként merül fel a forgatókönyvírók képzeletében, hogy egy napon azzal állnak eléjük: „elolvastam a forgatókönyvedet, az a jelenet nem tetszett, ezért átirattam a ChatGPT-vel”. Emellett azt is el akarják érni, hogy a céhtagok által írt forgatókönyveket ne használhassák mesterséges intelligencia tanítására.

A színészek is bukhatják minden jogukat

A színészek is szembesültek már a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokkal. Érdekképviseletük, a SAG-AFTRA szerint egyre több tagjuk jelezte, hogy a stúdiók olyan szerződéseket akarnak velük aláíratni, amelyben jogot követelnek arra, hogy a színészek hangját új előadások létrehozására használják fel. Egy Netflix-szerződésben például úgy szerepelt ez a kitétel, hogy a cég 

szabadon használhatja a színész hangjának szimulációját „minden olyan technológiával és eljárással, ami jelenleg ismert vagy ezután kerül kifejlesztésre az egész világegyetemben és az örökkévalóságig”. 

A Netflix szerint ez már évek óta bevett gyakorlat, ami lehetővé teszi például, hogy ha egy rajzfilm évadai között szereplőváltás történik, akkor ne változzon számottevően a szereplő hangja.

A SAG-AFTRA vezetője, Duncan Crabtree-Ireland szerint az ilyen szerződéseket aláíró színészek gyanútlanul cinkossá válhatnak saját maguk szükségtelenné válásában: elég egy-két eset, amikor egy életre lemondanak a jogaikról, hogy annak komoly hatása legyen a karrierkilátásaikra.

Az Apple nemrég olyan szolgáltatással állt elő, ami a hangoskönyveket felolvasó színészeket pótolja emberi hangon megszólaló gépi narrátorokkal. A cég szerint ebből a kis kiadók és a független szerzők profitálhatnak. Chris Ciulla, aki évente 100-130 ezer dollárt keres hangoskönyvek felolvasásával, azt mondta, lelombozó számára, hogy az emberek mennyire nem értik, hogy ez hogyan befolyásolja a színészek megélhetését.

Vannak, akik szerint a mesterséges intelligencia soha nem lesz meggyőzően emberi. Javier Grillo-Marxuach, a Lost – Eltűntek író-producere szerint a művészek rátalálnak az újdonságra, de a gép csak újrakombinálásra képes. Az írók és színészek sorsa viszont azon is múlik, hogy meg tudják-e győzni a közönségüket arról, hogy figyeljenek oda, részt vett-e ember az alkotásban.

Miközben egy forgatókönyvön írócsapatok dolgoznak, nem a stúdióké, hanem az írók céhéé a végső szó abban, hogy a stáblistán kinek a nevét fogják forgatókönyvíróként feltüntetni. A szervezet féltékenyen őrzi ezt a jogát, és biztos akar lenni abban is, hogy a mesterséges intelligencia soha nem kerülhet fel íróként a stáblistára. Az érdekképviseletnek egy jogi adu ász is van a kezében, ugyanis a teljes egészében algoritmus által előállított tartalom nem jogosult szerzői jogi védelemre, és igen nehéz profitot termelni olyan produkciókkal, amelyeket bárki szabadon lemásolhat.

A színészek azzal is próbálják nyugtatni magukat, hogy a közönséget ugyanannyira érdekli a szerep mögött álló ember, a színész, mint a szerep maga. Nézni, olvasni akarják az interjúkat, amiket a hollywoodi hírességek adnak, érdekli őket, hogyan öltözködnek, követni akarják, kivel járnak. A mesterséges intelligencia ezt nem pótolja.

Nyitókép: Carolyn Cole / Los Angeles Times via Getty Images

#Kultúra#hollywood#film#sztrájk#forgatókönyvíró#mesterséges intelligencia#streaming#tévé#ma

Címlapról ajánljuk