Külföld

Izrael kormánya betiltotta az al-Dzsaszírát, amelynek korábban több munkatársát is az IDF ölte meg

Mohos MátéMohos Máté

2024. május 5. 21:00

A csatorna jeruzsálemi munkatársai így is könnyebben megúszták, mint Shireen Abu Akleh kollégájuk, akit 2022 májusában munka közben lőttek fejbe izraeli katonák Ciszjordániában, illetve több kollégájuk, akik október 7. óta vesztették életüket az IDF által.

Betiltotta a részben katari állami finanszírozású al-Dszaszíra hírügynökséget Izrael kormánya, valamint rendőrök szállták meg jeruzsálemi irodájukat. Benjamin Netanjahu miniszterelnök korábban már megígérte, hogy beszünteti a csatorna működését az országban, mivel szerinte a nemzetközi hírügynökség a Hamász szócsöve. Az al-Dszaszíra ezt egy veszélyes és nevetséges hazugságnak nevezte.

A razziáról Izrael kommunikációs minisztere osztott meg videót a közösségi médiában: a BBC arról számolt be, hogy még őket sem engedték a helyszín közelébe.

Az al-Dzsaszíra így már nem közvetít Izraelben, de „minden lehetséges jogi lépést” megtesznek, hogy orvosolják a helyzetet. A Facebookon azonban még így is jelen lehetnek az országban. A kormány lépését több emberi jogi szervezet, köztük az Izraeli Polgárjogi Szövetség (ACRI) is kritizálta. Szerintük a tiltás egy

politikailag motivált döntés volt, amely célja a kritikus hangok és az arab média elhallgattatása.

Izrael kormánya múlt hónapban döntött úgy, hogy a gázai helyzetre való tekintettel jogosítványt ad magának arra, hogy ideiglenesen bezárasson minden olyan külföldi médiumot, amely szerinte nemzetbiztonsági tényezőt jelent a Hamász elleni háborúban.

A Foreign Press Association újságíró-szervezet azt írta, hogy Izrael kormánya csatlakozott „azon kétes autorites kormányok klubjába, akik betiltották a csatornát”, hozzátéve, hogy az eset a szabad sajtó minden támogatója számára aggasztó. Az ENSZ is arra kérte a kormányt, hogy oldja fel a tiltást.

Az al-Dzsaszíra több mint 150 országban van jelen, és nagyjából 430 milliós közönsége van. Korábban az izraeli hatóságok akkor okoztak óriási felhördülést a lappal kapcsolatban, amikor a hadsereg (IDF) katonái 2022 májusában fejbe lőtték Shireen Abu Akleh palesztin-amerikai kollégájukat, aki épp Ciszjordániában készített ripotot. Az ENSZ testülete ekkor „túlzott és aránytalan erőszaknak” nevezte az IDF eljárását, amelyre semmi indok nem volt.

Emellett izraeli dróntámadás áldozata lett Gázában tavaly decemberben a csatorna operatőre, Samer Abudaqa. Négy órába tartott, amíg elvérzett, a mentők azért nem tudtak a közelébe jutni, mert az izraeli katonák nem engedték őket. Január 7-én pedig egy Izrael által kijelölt, állítólagos biztonságos zónában halt meg Hamza Wael Dahdouh kollégájuk egy izraeli rakétabecsapódás következtében. Az IDF később azt állította, hogy azért lőtték szét a járművet, mert úgy érzékelték, hogy egy terrorista is ül benne, aki drónt irányít.

Az eddig 34,683 palesztin civil megölésével járó gázai konfliktus kezdete óta Izrael kormánya nagyrészt nem engedi be Gázába a külföldi újságírókat, csak akkor, ha az IDF „védőszárnyai alatt” érkeznek. Az al-Dzsaszíra volt az egyik utolsó nemzetközi sajtóorgánum, amely itt tudósított.

2023-ban összesen 99 újságírót öltek meg munka közben. Nagyjából kétharmaduk palesztin volt, akik Gázából tudósítottak.

Nyitókép: Twitter

#Külföld#izrael#al-dszaszíra#betiltás#újságíró#idf#razzia#rendőrség#törvény

Címlapról ajánljuk