Újabb háború jöhet, most a Vörös-tenger térsége borulhat lángba

A húszi lázadók annyit lőtték rakétákkal a Vörös-tengeren áthaladó hajókat, hogy az Egyesült Államok vezetésével munkacsoport alakult a helyzet megoldására. A művelettel a Vörös-tenger déli részén, valamint az Ádeni-öbölben jelentkező biztonsági kihívásokra kívánnak választ adni, célja pedig a szabad áthaladás biztosítása, továbbá a régiós biztonság és fejlődés erősítése – jelentette ki a bahreini látogatáson tartózkodó Lloyd Austin védelmi miniszter. A kezdeményezéshez többek közt az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Bahrein, Kanada és Norvégia is csatlakozik.

Mohammed Abdusszalám húszi főtárgyaló újságíróknak teljesen feleslegesnek nevezte a washingtoni kezdeményezést, mert szerinte a térség vizei az izraeli, illetve az Izraelbe haladó hajókon kívül minden vízi jármű számára biztonságosak.

Nem változtatunk a gázai konfliktussal kapcsolatos álláspontunkon, nem hagyunk fel műveleteinkkel akkor sem, ha Amerika az egész világot is mozgósítaná ellenünk

– mondta a lázadók egyik szóvivője, Mohammed al-Buhejti is.

A nemzetközileg elismert jemeni kormány ellen harcoló, Irán támogatását élvező húszik a műveleteket a palesztinok iránti szolidaritással indokolják. A húszik a gázai fegyveres konfliktus októberi kirobbanása óta több alkalommal indítottak drón- és rakétatámadást izraeli területek ellen.

A felkelők azt is közölték, hogy minden Izrael felé haladó hajót célpontnak tekintenek mindaddig, amíg az izraeli blokád alatt álló Gáza övezet élelmiszerhez és orvosi felszereléshez nem jut.

A húszik több a Vörös-tengeren haladó hajót is megtámadtak az elmúlt hetekben. December 15-én kettőt el is találtak rakétákkal, de drónokat is bevetnek, amelyeket francia, brit és amerikai hadihajók próbálnak lelőni, mérsékelt sikerrel.

Kereskedelmi blokád

A Földközi-tengert a Vörös-tengerrel összekötő, 163 kilométeres Szuezi-csatornán halad át a világkereskedelem mintegy 10 százaléka. Az útvonal hiányában a hajóknak a Dél-afrikai Köztársasághoz tartozó Jóreménység foka felé kell kerülniük, tulajdonképpen meg kell kerülniük Afrikát, ez pedig körülbelül két héttel megnöveli útjuk hosszát. Mindez felnyomta az olajárakat, és a kereskedelemre is negatív hatással van. 

A húszi felkelők ráadásul olyan hajókat is célba vettek, amelyek nem állnak kapcsolatban Izraellel – emiatt a nagy hajótársaságok felfüggesztették a forgalmat a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornát érintő útvonalaikon. A világkereskedelemben a probléma már érezteti hatását, becslések szerint a világ nagy hajótársaságai már mintegy 80 milliárd dollár értékű árut szállító hajót irányítottak át más útvonalakra, ami miatt csúszások történtek. Sőt, az IKEA már arról számolt be, hogy áruhiány fenyeget a kialakult helyzet miatt.

Ezek után nem csoda, hogy már az USA is lépett, de mint számos esetben, ez sem csupán a jemeni lázadókról szól, hanem a háttérben meghúzódik egy iráni szál (ahogy a Hamász támadásakor is).

Szokás szerint Irán

A húszik már 20 éve küzdenek a hatalomért Jemenben, 2014 óta pedig polgárháború dúl az országban, ami szokás szerint a lakosság számára jelent súlyos szenvedést. A New York Times szerint a milícia képességeit és látszólagos rettenthetetlenségét a polgárháború évei csak csiszolták. 

A síita iszlám egyik szektája által inspirált vallási ideológiát valló húszik 2014-ben elfoglalták a jemeni fővárost, Szanaát. A szaúdiak vezette koalíció katonai beavatkozással próbálta őket letörni, de végül kudarcot vallottak, így a húszik maradtak hatalmon Észak-Jemenben. Ott egy elszegényedett protoállamot hoztak létre, amelyet vaskézzel irányítanak.

A húszikat a szintén síita Irán támogatja mind fegyverekkel, mind anyagiakkal és egyes szakértők szerint a szunnita szaúdiakkal Irán proxyháborút vívott a térségben az elmúlt években. Több támadást is végrehajtottak az Iráni Forradalmi Gárdától kapott rakétákkal és drónokkal Szaúd-Arábia ellen, a fővárost és repülőtereket véve célba. A legnagyobbat ugyanakkor az szólt, amikor 2019 szeptemberében iráni segítséggel megtámadták a Saudi Aramco, azaz a szaúdi állami olajcég Abkajban és Khuraysben található létesítményeit, köztük olajfinomítókat. Azt érték el vele, hogy Szaúd-Arábia olajkitermelése több mint fele részben leállt, a globális olajellátás pedig csaknem 5 százalékkal esett vissza.

Béke?

Ugyanakkor az október 7-én kirobbant Izrael-Hamász háború előtt a húszik közelálltak egy amerikai és szaúdi támogatású megállapodás aláírásához, amely megerősíthette volna pozíciójukat, és előkészíthette volna az utat egy szélesebb körű békefolyamathoz. A húsziknak azonban meg kell küzdeniük a lakosság elégedetlenségével is, mivel az országban az alapvető szolgáltatások sem működnek, nem beszélve az éhínségről, így 

szinte kapóra jött nekik a problémák elterelésére a Hamász terrortámadása és a zsidó állam válasza a Gáza övezetben.

Ezen felül évtizedeken át az Egyesült Államokkal és Izraellel szembeni ellenségességre és a palesztin ügy támogatására alapozták ideológiájukat. „Halál Amerikára, halál Izraelre, átok a zsidókra” – ez a csoport jelszava. 

Iránnak sem érdeke, hogy beinduljon a térségben egy békefolyamat, mivel földrajzi értelemben tökéletes helyen van ahhoz, hogy a Gáza övezetben zajló konfliktust eszkalálják.

Inkább háború lesz ez

A háborúhoz szinte minden adott: Izrael a hajókat ért támadás után azt közölte, hogy kezelni fogják a helyzetet, ami ebben az esetben légicsapásokat jelenthet, de az ilyesmi a jemeni lázadókat az elmúlt években sem hatotta meg, pedig kaptak bombákat a nyakukba bőven. A Szaúd-Arábia vezette koalíció nyolc évig harcolt így a húszik ellen sikertelenül.

A New York Timesszal a Fehér Ház két tisztviselője azt közölte, hogy a hajók elleni támadások miatt a katonai tervezők kijelöltek jemeni célpontokat, ha a Biden-kormányzat megtorló csapásokat rendelne el. Ugyanakkor a lap katonai forrásai arról számoltak be, hogy a Fehér Ház nem igazán akar katonai választ adni a hajókat ért támadásokra, mert azzal eszkalációt kockáztatna, amit nagyon nem akar. Emellett az USA az izraeli konfliktusban nagy nehezen megszerzett arab szövetségeseit sem akarja elveszíteni egy támadással. Szaúd-Arábia pedig olyan szinten elkötelezett a húszikkal kötendő béke mellett, hogy semmit sem hajlandó kockáztatni.

Korábban az Egyesült Államok is szorgalmazta a húszikkal szembeni katonai támadások visszafogását, és ezt reálpolitikai megfontolások vezették. Egy jemeni vezető, Mohamed Bin al-Wazir al-Awlaki arról beszélt, hogy cinikus módon az amerikaiakat nem az zavarja, hogy a térségben éheznek az emberek, hanem a világkereskedelem, vagyis az üzlet miatt aggódik. A húszik elrettentésére létrehozott tengeri koalíció végső soron „felhívás a háborúra” – mondta al-Awlaki, vagyis a jemeni vezetés arra készül, hogy a konfliktus előbb-utóbb eldurvul.

Egy jemeni kormánytisztviselő azt mondta, nem számít arra, hogy a következő egy-két hónapban békeszerződés születik országa számára. Azt is hozzátette: a nemzetközi közvetítők hamarosan év végi szabadságra mennek, és ezzel a béketörekvések is félbemaradnak.

Nyitókép: Reuters/Khaled Abdullah