Izrael 911-e, aminek hátterében a Kreml tornyai is felsejlenek

A holokauszt óta nem öltek meg annyi zsidót egyszerre egyetlen nap alatt, mint a szombaton történt támadás során. A Hamász palesztin terrorszervezet milicistái benyomultak Izraelbe, és több mint hétszáz civillel végeztek az intenzív rakétázással előkészített offenzívában. Az iszlamisták a Gáza övezet határánál elfoglalt településeken családokat mészároltak le, nőket és gyerekeket raboltak el, és hurcoltak a határon túlra. Egy békés zenei fesztivál résztvevői közül 260-at megöltek, tucatnyit túszul ejtettek. A hétfői, egyáltalán nem végleges mérleg szerint a támadásokban több mint 700 izraeli állampolgár vesztette életét, az izraeli hadsereg és légierő válaszcsapásaiban több mint 550 palesztin halt meg. Az izraeli kormány „hosszú és nehéz háborúra” készül a Hamász ellen.

Nagyon aggódunk. Úgy gondoljuk, hogy ezt a helyzetet a lehető leghamarabb békés mederbe kell terelni. Egy ilyen erőszakspirál folytatódása minden bizonnyal a konfliktus további eszkalációjával és kiterjedésével jár. Ez nagy veszélyt jelent a régióra nézve, és emiatt rendkívül aggódunk

– közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. 

A világ kül- és geopolitikai elemzői közt elég nagy az egyetértés abban, hogy az utóbbi időszak háborús fellángolásainak hátterében kivétel nélkül a destabilizációban érdekelt Oroszország áll, és a demokratikus Nyugat egyre jobban aggódhat Moszkva és Teherán autokratikus rezsimjeinek mind szorosabbá váló szövetsége miatt.

Kaiser Ferenc hadtudományi és biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint jól látszik, hogy a Hamász és a Hezbollah, ami szolidaritásként Libanonból támadja Izraelt, Irán meghosszabbított karjai a térségben. Ami szombaton történt, azt aligha tehették volna meg iráni jóváhagyás nélkül – véli Kaiser Ferenc –, hiszen mindkét iszlamista szervezet ezer szállal kötődik az Iszlám Forradalmi Gárdához, Irán negyedik haderőneméhez, ami csak a síita főpapságnak tartozik hűséggel.

Hogy miért most támadta meg a palesztin terrorszervezet Izraelt, az jó kérdés. Sokan mondják, hogy ami most történik, az összefügg az ukrajnai háborúval. Tény, hogy nehéz is tőle elvonatkoztatni.

A szakértő szerint a Hamásznak mint radikális iszlám fundamentalista terrorszervezetnek megvannak a saját céljai, amik eléréséhez a közvéleményt alakítania kell. Az, hogy 2022 eleje óta a médiafigyelem Ukrajna felé fordult, nem kedvezett nekik. Az új típusú, modern tömegkommunikációs csatornákat használó terrorizmusnak a tartós médiafigyelem megszerzéséhez egyre brutálisabbakat kell gurítania, a Hamász most ezt sikeresen meg is lépte, többek között azzal, hogy százával mészároltak le egy zenei fesztiválon részt vevő, részben külföldi fiatalokat, akik amúgy semmilyen veszélyt nem jelentettek a palesztin államra nézve.

A palesztinok nem nyerhetnek

Arról, hogy mi várható rövid távon, így beszélt Kaiser Ferenc: 

A Gáza övezet lakói kezdetben boldogok lehettek, hogy milyen sikeres akciót hajtottak végre fegyvereseik, de ennek az egész konfliktusnak az igazi vesztesei ők lesznek. Az izraeli bosszú elkerülhetetlen lesz, Izrael üzenni fog, hogy ezt nem lehet büntetlenül megtenni velük. 

Az izraeli tüzérség, a légierő már szombat óta precíziós támadásokkal gyengíti a Hamász vezetői rendszerét. Mivel a Hamász iskolák, ENSZ-menekülttáborok, mecsetek mellé telepíti lőszerlerakatait, vezetési pontjait, nem lehet ezeket úgy támadni, hogy ne legyen több ezer civil palesztin áldozata ennek a megtorló akciónak, jelezte előre a várható nagy palesztin polgári veszteséget a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Nagy kérdés, hogy Izrael bevonul-e Gázába. Ez attól függ, hogy milyen eredménnyel járnak a precíziós csapások, hogy megéri-e a hatalmas kockázatot az urbánus hadviselés, a városi gerillaharc felvállalása. A Gáza övezet 400 négyzetkilométer, kisebb, mint Budapest, de több mint 2,6 millióan lakják, azaz borzasztó magas, négyzetkilométerenként 6500 fő a népsűrűség. Egy szűk, minden irányban zárt, sűrűn beépített területről van szó, ahová kész öngyilkosság reguláris haderővel bevonulni, mutatott rá a szakértő.

Örök ellenségek, megbonthatatlan barátságok

Ami a tágabb külpolitikai kontextust illeti, miközben a palesztin Hamász és a libanoni Hezbollah Iránhoz kötődik, Iránt Oroszországhoz fűzik egyre szorosabb szálak. Irán tüzérségi lőszerekkel, rakétákkal, drónokkal támogatja Oroszország ukrajnai agresszióját, miközben az ENSZ-ben tartózkodnak Oroszország közvetlen támogatásától, és a nagy nyilvánosság előtt is folyamatosan tagadják, hogy Teheránnak köze lenne Moszkva háborújához. Ezt még akkor is tagadták, amikor az Irán által gyártott Shahed drónok roncsai alapján először vált bizonyított ténnyé.

Miközben Irán igyekszik óvatosan manőverezni nemzetközi téren – például Ukrajnának is szállít lőszert –, nem nehéz belátni, hogy az Izrael elleni támadás elsősorban Irán jóváhagyásával megindított akció volt, nem Moszkváé, bár az nem kizárt, hogy volt a két ország közt valamiféle koordináció 

– mondta Kaiser Ferenc. Az is tény, hogy a Hezbollahnak és Hamásznak is kifejezetten jók a kapcsolatai Moszkvával, mindkét szervezet vezetői megfordultak már többször is Moszkvában. Ennek hátterében az áll, hogy – csak úgy, mint a tálibok, az Iszlám Állam, az al-Kaida – a Hezbollah és Hamász nagyon mások, mint a klasszikus XX. századi terrorista csoportok: van politikai szárnyuk, államigazgatást visznek, és éppen ezért jelentenek óriási veszélyt. „Ha nem lenne mögöttük nagy társadalmi támogatás, akkor nem lennének harcosaik, önkénteseik. Nem tudni, hogy Moszkva pontosan miképp hat ezek működésére, de az biztos, hogy nincs ellenére, ami a térségben történik” – tette hozzá a szakértő.

Oroszország ugyanis kétségtelenül fellélegezhet kicsit most, hogy az USA bejelentette, sziklaszilárdan kiáll, és nagy támogatást nyújt Izraelnek. Mindazon utánpótlást ugyanis, ami mostantól Izraelnek megy, Ukrajnától veszik el.

Kaiser szerint a szombati meglepetésszerű támadás sikeréhez több faktor is hozzájárult. A legfontosabb ezek közül, hogy a Hamász és a Hezbollah iráni és orosz segítséggel felhalmozott közepes hatótávolságú, viszonylag korszerű, valamint saját gyártású kis hatótávolságú, primitív, de olcsó rakétái olyan tömegben támadták az izraeli célpontokat, hogy sikeresen túlterhelték az izraeli légvédelmet. Erről beszélt a Fókusznak Feledy Botond külpolitikai szakértő is:

Kaiser Ferenc szerint „látszik, hogy tanultak az ukrajnai háború tapasztalataiból. Először a hetekig, hónapokig tartó csenddel elaltatták az izraeli légvédelmet, majd az egyszerre kilőtt több ezer rakétával a Vaskupola rendszer már nem tudott megbirkózni. Hasonló taktikát alkalmaz az ukrán hadsereg a krími orosz célpontok elleni támadások során.”

Az arab-zsidó konfliktussal kapcsolatban Kaiser Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a térségben a huszadik század eleje óta folyamatos a feszültség. „Ez egy olyan, bő százéves szembenállás, amit csak tovább szított a második világháború után Izrael állam létrejötte, ami az ígéretekkel ellentétben nem járt együtt a palesztin állam létrejöttével. A palesztinok azóta jogfosztott, elnyomott állapotban élnek egy hermetikusan elzárt területen a gázai övezetben.” Kaiser Ferenc szerint a palesztin oldalról ott van tehát egy mérhetetlen sértettség, az elnyomottság és gyűlölet együttes érzése, aminek megnyilvánulásait az izraeli civilek elleni kegyetlenkedésekről készült szombati videókon jól lehetett látni. 

Másfelől egyértelmű, hogy Izrael nem fog veszíteni. Egyre több helyen olvasom, hogy ez volt Izrael szeptember 11-e, mivel az ország történetében ilyen meglepetésszerű, ilyen sok áldozattal járó támadásra nem volt még példa, még a hatnapos háborút beleszámítva sem.

Az USA közvetlen katonai beavatkozása ebbe a háborúba nem valószínű, vélte Kaiser. Az izraeli a világ egyik legnagyobb, legerősebb, legkorszerűbb hadserege, évente húszmilliárd dollárt költenek haderőfejlesztésre, miközben irgalmatlanul militarizált maga az izraeli társadalom is. „Ez egy 170 ezer fős haderő, amihez még félmilliót tudnak villámgyorsan mozgósítani. Izrael tehát képes önerőből kezelni a helyzetet, amire legfeljebb szüksége lehet, az lőszer-, fegyver- és alkatrész-utánpótlás az amerikai fegyverekhez.”

Izrael az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese a Közel-Keleten, és noha a Biden-adminisztráció és a Netanjahu-kabinet között nem felhőtlen a kapcsolat, az USA elemi érdeke, hogy a térségben legyen egy állandó szövetségese, mert a legtöbb arab ország barátsága rezsimfüggő. Elképzelhető, hogy egyes amerikai különleges műveleti egységek túszmentő akciókban részt vesznek, az amerikai és izraeli felderítő rendszerek és műholdak is összedolgoznak várhatóan, és szorosabb együttműködés fog kialakulni a kritikus hírszerzési területeken, de amerikai bakancsok nemigen fogják a Gáza övezet homokját taposni.

Amerikai katonák tehát direktben nem fognak beavatkozni, azonban az USA ezen túlmenően mindent meg fog tenni, hogy ebben a konfliktusban Izrael legyen a győztes. Ami pedig Oroszországot illeti: Moszkva nemigen fog beleállni a mészárlás nyilvános támogatásába, Oroszország nemzetközi megítélése ugyanis elég rossz, de még messze nem olyan rossz, mint Iráné. Moszkvának több veszítenivalója van, mint Teheránnak, tette hozzá Kaiser Ferenc.

Orosz és iráni érdekek

Feledy Botond kül- és geopolitikai elemző vasárnap hosszú Facebook-posztban szedte össze a szombaton kirobbant háborúhoz vezető legfontosabb eseményeket és körülményeket. Gyorselemzésének egyik figyelemreméltó megállapítása az volt, hogy a

káosz nem euroatlanti érdek, hanem éppen a NATO ellenfeleié, így az oroszoké és Iráné.

Feledy szerint a kétezres években az iraki, afganisztáni, szíriai amerikai beavatkozással teljesen szétcsúszott a korábban az Egyesült Államok által menedzselt keret a Közel-Keleten: 

Donald Trump elnöksége alatt ennek az újratákolása zajlott, és az Ábrahám-megállapodásokkal sikerült is Iránnal szembeni tengelyt létrehozni Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein bevonásával, további arab államok, így Szaúd-Arábia tervezett csatlakozásával.

Az Ábrahám-megállapodások kiterjesztésével a térség a Szuezi-csatornától a Hormuzi-szoroson át az Ománi-öbölig nyugati dominancia alá kerülhetne, a tengeri és szárazföldi kereskedelem fölötti ellenőrzéssel együtt. 

Ezt a folyamatot látszik megakasztani a mostani Hamász-hadművelet, és az, hogy ezt Irán dönthette el, eléggé valószínű

– vélekedett Feledy Botond.

A szakértő szerint a palesztin-izraeli viszonyban mindig van annyi puskapor, ami bármikor berobbantható. A Wall Street Journal értesülései szerint magas rangú iráni vezetők az utóbbi időben már kéthetente tartottak találkozókat a Hezbollah és a Hamász vezetőivel. Ez jól mutatja, hogy nem az arab-zsidó erőszak már megszokott puszta fellángolásáról van szó, 

az egész művelet összehangoltsága és pontos kivitelezése a térség kis és nagy Izrael-ellenes szereplőinek szoros együttműködéséről és alapos tervezésről árulkodik.

Bár az orosz geopolitikai érdekek nem azonosak az irániakkal, az orosz-iráni kapcsolatok elég szorosak: az oroszok építenek Iránban atomerőművet, vásárolják az iráni drónokat, amikkel ukrán polgári célpontokat támadnak, vasútvonalat is terveznek, a két ország közti kereskedelmi kapcsolatok virágoznak, az orosz-iráni barátság egyre csak épül. 

„Moszkvának az sem mindegy, hogy Izrael, ahol komoly orosz diaszpóra él, miképp helyezkedik az Ukrajna elleni háború kérdésében” – hangsúlyozta Feledy Botond. „Netanjahu elég jó kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyinnal, nem is adott komolyabb fegyvertámogatást Ukrajnának, arra hivatkozva, hogy azokra Izrael védelmében van szükség. Az USA mostani kiállása Izrael mellett azt jelenti, hogy amit mostanáig Ukrajnának szánt jövendőbeli támogatásként, annak egy jelentős része Izraelnek jut majd” – mondta Kaiser Ferenccel egybehangzóan Feledy. 

Moszkva szemszögéből ez azt jelenti, hogy ha Izraelben baj van, akkor Ukrajna kevesebb fegyvert kap, tehát a közel-keleti térség destabilizálása, káoszba taszítása Oroszország elemi érdeke.

A világban fellángoló kisebb nagyobb fegyveres konfliktusok Nyugat-Európa és az USA, avagy a NATO figyelmének a szétforgácsolódását eredményezik. Az USA ráadásul ráfordult a jövő évi elnökválasztásra, beindult a kampányidőszak, amiben az újraválasztásán dolgozó Biden számára új háborút kezdeni egyenlő lenne a garantált bukással, miközben még azzal is erősen küzd, hogy szinten tudja tartani az Ukrajnának nyújtott támogatást. A hírszerzési eszközeinek megosztásával nyilván segíti majd Izraelt, de az USA egyetlen logikus célja az eszkaláció elkerülése, vélte a szakértő.

Miközben teljes regionális háborúra Oroszország jelenleg nincs felkészülve, moderált, kisebb kiterjedésű konfliktusok szításában igenis érdekelt Moszkva, ezekkel ugyanis jól lehet mérnökösködni a geopolitikai színtéren. 

– tette hozzá. 

Geopolitikai társasjáték

De míg Moszkva sakkozása viszonylag átlátszó és átlátható, Iránt nem lehet kiszámítani. Kérdés, hogy az elmúlt időszakban lezajlott (a befagyasztott iráni források felszabadításáért cserébe szabadon engedett amerikai foglyokról folytatott) amerikai és iráni tárgyalások eredménye, a két ország közti óvatos közeledés mennyire került most veszélybe, vajon folytatódik-e a mostani Hamász-akció ellenére is a közeledés.

Olyan ez az egész, mint a Rizikó társasjáték: mindenki teszi a téteket, országok megfordíthatók, mindenütt van egy maroknyi, helyi konfliktusban érdekelt csoport vagy más egység, ami mozgatható nagyhatalmi érdekek mentén. Mindenkinek nagyon messzi ér el a keze. Afrikában a Wagner, Dzsibutiban a kínaiak, a jemeni háborúban Irán a szaúdiak ellen. Klasszikus hidegháborús forgatókönyveket forgatnak a proxy háborúk mesterei

– mondta Feledy Botond, hozzátéve, hogy mindez még leönthető a vallási, ideológiai kérdésekkel, a klímakatasztrófa vonatkozásaival is.

Ezeknek a konfliktusoknak annyira sok rétege van, annyi sok krízis fonódik össze, hogy ha valaki a saját érdekei szerint akar mozgatni valamit, akkor bőven talál rá szabad vegyértékeket.

És mindehhez befűtik a dezinformációs kampányokat, amik mostanra minden mértéket meghaladtak. „A mesterséges intelligencia bevetésével olyan hamis tartalmakat állítanak elő, amikből érdemi kampánytémák válnak, annál hatékonyabban, minél több helyi, organikus szereplő felvállalja azokat. Ezt láttuk legutóbb például Szlovákiában, ahol sok helyi politikus a saját közösségi oldalain terjesztett teljesen fals témákat, és őket orosz és kínai oldalról ügyesen tolták is.”

Ami különösen megnehezíti az ez ellen való küzdelmet, hogy mindez átment identitáscsatává, az 5G-től való félelem, a chemtrail, a háttérhatalmak, az oltásellenesség összeadódnak a fejekben, és a tényekkel, a valósággal már nem lehet ez ellen küzdeni, fejtegette a szakértő. 

Puskaporos hordó a szomszédban

Ami az orosz érdekszférát illeti, Szlovákia (és Magyarország) mellett felmerül a Balkán destabilizálásának lehetősége is. „Efelé haladunk, és sajnos rég volt ennyire súlyos a helyzet” – mondta Feledy. A térségben a Szerbia és Koszovó közti feszültséget csak tetézi a Bosznia-Hercegovinai Szerb Köztársaság Moszkvához végletekig hű vezetése. A balkáni helyzet elmérgesedésében nagy szerepe van annak a Milorad Dodiknak, akivel Orbán Viktor igen jó kapcsolatokat ápol. (Dodik augusztus 20-án és a múlt héten is járt Budapesten a két ország közti kapcsolatok szorosabbá tételén fáradozva.)

A klasszikus balkáni puskaporos hordó olyan újra megnyitott konfliktuszóna lehet, ami segíthet Oroszország világpolitikai pozícióinak megerősítésében

– mondta ezzel kapcsolatban Feledy Botond, rámutatva, hogy Moszkva rengeteget veszített az Ukrajna elleni totális háború megindítása óta (elég ha csak az azeri-örmény konfliktusban leértékelődött szerepét nézzük), ezért Putyin az előremenekülés taktikáját választhatja, amikor más konfliktuszónák megnyitásán dolgozik.

Persze rengeteg konfliktus kiéleződik a világban Moszkva szerepvállalása nélkül is, de az biztos, hogy a Kreml lakói örömmel öntik az olajat a tűzre bárhol a világban, ha érdekeik úgy kívánják.

Nyitókép: egy Kijevben élő iráni nő Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Ali Khameneit, Irán legfelsőbb vezetőjét ábrázoló táblával tiltakozik az Ukrajna ellen bevetett iráni drónok szállítása ellen 2022 októberében – Fotó: Oleksii Chumachenko/SOPA Images/LightRocket via Getty Images