Olyan sok és durva szexuális zaklatás történt a CIA-nál, hogy összefogott az amerikai jobb- és baloldal

Számtalan módon lehet ezt használni. De én ezt akarom tenni veled

– mondta Ashkan Bayatpour kiképzőtiszt, majd elszorította a sállal női kollégája nyakát egy elhagyatott lépcsőházban, és megpróbálta erőszakosan megcsókolni. A CIA munkatársát augusztus 23-án ítélte el az eset miatt a bíróság: zaklatás és tettlegesség vétségek – tehát nem bűncselekmények – vádpontjaiban találták bűnösnek.

Bayatpour tárgyalása azért volt rendkívül különleges, mert egy nyilvános, a sajtó és a köz számára elérhető tárgyalóteremben vonták felelősségre a titkolózásra hajlamos CIA egyik munkatársát a titkosszolgálat berkeiben tett törvényszegése miatt.

A tárgyalás számos más áldozatnak is segített, hogy beszámolhassanak a CIA-nál folyó folyamatos zaklatásról és mérgező munkakörnyezetről. Az AP News szerint az elmúlt hónapokban legalább két tucat nő állt a nyilvánosság elé. A beszámolókból kiderül: az efféle hatalommal való visszaélés olyannyira rendszerszintű volt a CIA-nál, hogy az ügynökség bejáratott módszereket is használt arra, hogy elhallgattassa azokat, akik felfedték volna a sötét titkokat.

„Minden oké?”

Miután Ashkan Bayatpour rátámadt kollégájára a lépcsőházban, az rákiáltott, hogy hagyja abba, ezután pedig megpróbált elmenekülni. Nem sikerült: a férfi másodszor is a nyaka köré tekerte a sálat. Ezután erősen megszorította a karját, erőszakosan magához húzta, és csókolgatni kezdte – csupán ezután engedte el. Később rövid üzenetet küldött a nőnek: „Minden oké?”

A férfi még egy teljes évig megtarthatta állását, miután a nő beszámolt feletteseinek az erőszakos zaklatásról. Az idén augusztusban zajlott tárgyalásán már azzal védekezett, hogy a támadás csak egy „vicc” volt, amit „nem úgy sikerült elsütnöm, ahogy szerettem volna”. Ez az érvelés a bíróságon már nem állta meg a helyét: a férfit elítélték bántalmazás miatt, ám mindössze hat hónapos próbaidőt kapott büntetésül.

Azonban az ügy nyilvános mivolta elég volt ahhoz, hogy lavinát indítson el: hamarosan már több tucatnyi nő szólalt meg, akik azt állították, hogy a CIA berkein általában náluk idősebb, magasabb rangú férfiak bántalmazták, zaklatták őket különböző módokon. Ally Coll, a City University jogász professzora így magyarázta a tömegével megjelenő vádakat: „Egységben az erő. Amikor rájössz, hogy a bántalmazás másokkal is megtörténik, nagyobb az esély arra, hogy jelentést teszel róla, és felelősséget kezdesz érezni azért, hogy segítséget nyújts”.

Így idén már kétszer annyi, összesen 76 panasz jutott el a CIA munkajogi és egyenlőségi irodájához ilyen esetekről, mint tavaly.

A nők beszámolói az apróbb szexuális utalásoktól az egészen extrém zaklatásig terjednek. Olyanról is tudni, hogy a CIA egyik felsővezetője az éjszaka közepén fegyverrel jelent meg egyik beosztottja lakásán, és azt követelte, hogy szexeljen vele. Megesett az is, hogy egy nőt legelső munkanapján leitattak, majd fogdosni kezdtek.

„Zaklatók mindenhol vannak, valamint főnökök, akik megpróbálnak falazni nekik. De a hírszerzői munka természete, azaz a titkolózás és az álnevek kultúrája az, ami igazán súlyosbítja azokat a megtorlásokat, és azt a magányt, amit az áldozatok éreznek” – mondta az MT Standard című lapnak Kristin Alden, egy washingtoni ügyvéd, aki több bántalmazott nőt is képvisel. Az Intercept nevű oknyomozó portál pedig olyan esetről is tud, amikor egy férfi tiszt hazudott egy női munkatársának arról, hogy indítottak-e vizsgálatot az őt bántalmazó másik férfi ellen.

Az ügyek akkora port kavartak, hogy a botrány túlnyúlt az ügynökségen és a bíróságokon is. Az AP-nek több kongresszusi tanácsadó is beszélt arról, hogy fenntartják a kapcsolatot a panaszos nőkkel, így több tucatnyi bántalmazós történettel már az amerikai törvényhozás is foglalkozik. A CIA-t a kongresszusban két képviselő, egy republikánus és egy demokrata felügyeli: Mark Warner és Marco Rubio ellentéteiket félretéve, közösen követelik most, hogy komoly nyomozás induljon a CIA ellen, és legalább azt a 290 panaszt vizsgálják ki, ami 2018 óta érkezett a szexuális zaklatásokról.

A nemzetbiztonság is bonyolítja az ügyet

„Bayatpour-t nem a CIA miatt, hanem a CIA ellenére találták bűnösnek” – mondta az ítélethirdetés után Kevin Carroll, az alperes ügyvédje a szolgálat segítőkészségéről a nyomozásban. Az ügynökségnél feltáruló zaklatási ügyek azért különböznek a Hollywoodban, vagy a kulturális, illetve közéletben hallható hasonló sztoriktól, mert nekik egészen különleges helyzetük van az amerikai kormányon belül. Éppen ezért a számonkérhetőségük is kisebb, mintha mondjuk egy kongresszusi képviselőt, vagy egy máshol dolgozó hivatalnokot vádolnának meg szexuális zaklatással.

A most kitört botrány alatt többször is lehetett hallani, hogy az áldozatok azért vonakodtak megnyílni, vagy jelenteni a velük történteket, mert aggódtak, hogy az ügyek feltárása okoz-e nemzetbiztonsági kockázatot, vagy ha a folyamat alatt érzékeny dokumentumok szivárognak ki, akkor ezért elő fogják-e őket is venni.

Nem csak a mostani ügyek miatt sokasodnak a kérdőjelek a CIA körül. Az ügynökséget még a második világháború után alapította Truman elnök, elsősorban a szovjetek elleni kémkedésre. A hidegháborús fenyegetés miatt ekkor az ügynökség szinte kontrollálatlan hatalommal rendelkezett. Csupán a hetvenes években, Richard Nixon Watergate-botránya után erősödtek meg a hangok, amelyek több demokratikus ellenőrzést és átláthatóságot követeltek náluk.

Azonban a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után a CIA jogköre, büdzséje és szerepe ismét nagyot nőtt, amikor George W. Bush „terrorellenes háborújában” kaptak nagyobb szerepet. Az, hogy az amerikai kormány mely szervezetei, bizottságai, vagy akár az amerikai elnök milyen mértékben kérheti számon a CIA-t, manapság annyira bonyolult, hogy hosszas tanulmányokat lehetne írni róla – voltak, akik ezt meg is tették.

Allan Miller az Amerikai Hírszerzői Folyóirat lapjain így fogalmazott még 2012-ben: „A kongresszus kudarcot vallott abban, hogy korlátok közé szorítsa a CIA hatalmát. Ennek az okai a szegényesen megtervezett törvényhozási próbálkozások, a forráshiány, a politikai önérdek, a pártpolitika el nem múló problémái voltak. Valamint szerepet játszottak a komoly aggodalmak amiatt, hogy a korlátozások hatásai mennyire csorbíthatják a CIA legitimitását és hatékonyságát”.

Éppen ezért nem borítékolható, hogy az ügynökség berkein belül történő szexuális zaklatásokról minden egyes részlet ki fog derülni, akár a bíróságon, akár a kongresszus bizottságai előtt, még akkor sem, ha a két amerikai párt egyesíti erejét a nyomozás során. Bayatpour vádlójának ügyvédje úgy fogalmazott: „A CIA egy olyan környezet, ahol számos dolog titokban marad, és amely több rossz szándékú embert is bevonz”.

Arról pedig, hogy az ügynökség mennyire hajlandó szembenézni a vádakkal, egyelőre nem kaptunk teljes képet: a CIA nem volt hajlandó kommentálni Bayatpour zaklatási ügyét, sőt még azt sem erősítették meg, hogy a férfi egyáltalán náluk dolgozott. Viszont még májusban bejelentették, hogy átalakítják, és hatékonyabbá teszik a zaklatók bepanaszolásának folyamatát, és még gyorsabban megfegyelmezik azokat, akik efféle kihágásokat követtek el.

A CIA szóvivője, Tammy Kupperman Thorp azt mondta: „Az ügynökeink nem érdemelnek kevesebbet tőlünk, minthogy egy lézer pontosságával bizonyosodujunk meg arról, hogy biztonságos környezetben dolgoznak”. Kérdés, hogy lehet-e hinni nekik.

Nyitókép: EVELYN HOCKSTEIN / Reuters