Isten, Haza, Cár – „Putyin Sorosával” statuált példát az Egyesült Államok, most pedig még több orosz oligarcha fázhat rá

Vissza akarja állítani a cárságot, de Vlagyimir Putyin elkötelezett híve Konsztantyin Malofejev, akinek többmilliárdos vagyona hamarosan az ukránokhoz kerül. Február 6-án jelentette be Andrej Kosztyin ukrán főügyész Merrick Garland igazságügyi miniszterrel közösen, hogy az oligarcha lesz az első „áldozata” egy decemberben elfogadott amerikai törvénynek, amelynek értelmében a vagyonos Putyin-barát oroszoktól elkobzott pénzeket felajánlják Ukrajnának az ország újjáépítésére.

Malofejevet 2014-ben szankcionálta először az Egyesült Államok kormánya, de komolyabban csak a tavalyi invázió kezdete után – amit a milliárdos „szent háborúnak” nevezett – vették célba. Az ukránok már korábban is ellenségesek voltak vele: 2017-ben a nemzetközi körözési listájukra került, mert azzal vádolták meg, hogy illegális paramilitáris egységeket hozott létre, és pénzeli is ezeket. Időközben pedig még Bulgáriából is kitiltották, ahol szintén szívesen bizniszelt a múltban.

A milliárdos nemcsak az orosz-ukrán konfliktusban használta fel pénzét és befolyását, hanem Közép- és Nyugat-Európában is, ahol az évek során számos médiavállalattal és politikai kampánnyal kötötték össze a nevét. Olyannyira aktív volt az európai médiában, hogy egy idő után kiérdemelte a „Putyin Sorosa” elnevezést. 

Értékrendjében azonban a magyar származású amerikai milliárdos szöges ellentéte: szenvedélyesen gyűlöli a liberalizmust, a Nyugatot és a melegeket, orosz, mélyen vallásos imperialistaként pedig az ortodox országok szoros szövetségét szeretné létrehozni.

Hogyan jutott el odáig a milliárdos, hogy az USA fontosnak tartsa, hogy pont vele statuáljon példát? 

Fiatal zseni, aki helyezkedni is tud

Malofejev 1974-ben született egy Moszkva közelében található kisvárosban. Édesapja egy állami obszervatóriumban dolgozott csillagászként, míg édesanyja programozó volt. Már fiatalkorában megmutatkozott tehetsége és magas intelligenciája: „pénzügyi csodagyereknek” számított, aki könnyedén elvégezte a Moszkvai Állami Egyetem jogi szakát, harminc évesen pedig már saját vállalkozást hozott létre Marshall Fund néven, miután két évig egy befektetési bank osztályvezetőjeként dolgozott.

A Marshall Fund 2005-től kezdve aktívan fektetett be telekommunikációs és médiacégekbe. 2014-ben egy francia vállalattal társult, és velük közösen már kétmilliárd euróból alakították az európai médiát. Ezen felül részt vett a Tsargrad (Cárváros) nevű platform létrehozásában is, amely olyan figurákat látott vendégül, mint a konteókirály Alex Jones (portrécikkünk itt), vagy a putyinista ideológus, Alekszandr Dugin (portrécikkünk itt).

A fiatal milliárdos politikai irányultsága szerint cárista, tehát legszívesebben visszahozná a monarchiát Oroszországba. Ez nem akadályozta meg őt abban, hogy az évek alatt Vlagyimir Putyin közeli szövetségesévé váljon. A civil életben is az orosz kormánynak tetsző ügyeket támogatott: tagja a Biztonságos Internetért Liga igazgatótanácsának, amely az úgynevezett „veszélyes internetes tartalmak” ellen küzd, valamint ő vezeti a Nagy Szent Vazul Alapítványt, ami az ország legnagyobb magánalapítványa, ami jótékonysági akciók mellett a tradicionális ortodox értékek mellett áll ki,

de volt abortuszellenes kampánya is, és a francia szélsőjobboldali politikus, az Orbán Viktor szövetségesének számító Marine Le Pen pártját is támogatta.

Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma szerint Malofejev aktívan dolgozott azért, hogy orosz propagandát terjesszen Európában: Görögországban és Bulgáriában is bevásárolta magát a médiába, Le Pen mellett pedig a szintén Orbán-szövetségesnek számító holland szélsőjobboldali Geert Wilderst, és az osztrák FPÖ-t is támogatta. 

Malofejevnek bár nincsenek politikai ambíciói, bevallottan egy erős Oroszország kiépítését szeretné segíteni az általa utált elvek – liberalizmus, melegjogok, evolúció – ellenében, amelyek szerinte Európa rákfenéi. Amikor kiderült, hogy Putyin akár 2036-ig is elnök maradhat, így reagált: 

Oroszország már félig egy monarchia. Ami egy nagyon jó dolog.

Isten akarata a Krímben, a bíróság akarata az USA-ban

Malofejev végül ukrajnai ténykedésével érte el azt, hogy a Nyugat komoly szankciókat vezessen be ellene, és végül a vagyonát is elkobozza. A történet itt 2014-ben kezdődik: a mélyen vallásos Malofejev 2014 januárjában, hónapokkal az orosz katonák megjelenése előtt járt a Krím-félszigeten, amikor egy adag ősi keresztény relikviát turnéztatott Oroszországon keresztül.

Visszaemlékezése szerint a Krím nem is szerepelt a menetrendben, de mégis itt lyukadtak ki. Amikor megérkeztek Szevasztopolba, megdöbbenve látták – Malofejev elmondása szerint –, hogy százezer ember, tehát a lakosság harmada gyűlt össze, hogy a relikviákhoz imádkozzon. 

Egy imája volt a népnek: hogy Szevasztopol ismét Oroszország része legyen 

– mondta később.

Később egy történelmi vidámparkot is létrehozott volna a már elfoglalt Krímben, de még mindig nem ez vezetett a szankciókhoz, holott itt is akadtak gyanús finanszírozási ügyek. Sokkal súlyosabb vádak hangzottak el viszont Malofejev ellenében: több személlyel is szoros kapcsolatban állt, akik a Krímben és a szeparatista „népköztársaságokban” politizáltak, a vádak szerint a milliárdos maga is finanszírozott szeparatista katonai erőket.

„Pont a jó embereket ölted meg” – ezt például Igor Girkin szeparatista vezetőnek mondta egy ukránok által lehallgatott telefonbeszélgetésben. Később több email és hívás is nyilvánosságra került: ezekből az derült ki, hogy Malofejev privát alapítványai szorosan együttműködtek a Kremllel az ukrajnai szeparatisták támogatásában, valamint hogy a milliárdos emberei közül sokan a helyszínen koordinálták a műveleteket. Putyinnal stílszerűen egy ortodox püspök, Tikhon volt az állítólagos összekötője, aki mindkettőjük „spirituális tanácsadója” volt.

Erre már komoly szankciókat vezetett be ellene az USA, ám egy áprilisi, 21 oldalas vádiratból az derül ki, hogy ezeket valószínűleg megszegve tovább akart üzletelni az Egyesült Államokban: itt is tévécsatornát akart gründölni a konzervatív Fox News egyik munkatársának segítségével. Ő volt a legelső orosz oligarcha, aki ellen eljárást indítottak Amerikában az invázió indulása után, így természetesnek tűnik, hogy a decemberben elfogadott törvényt is rajta alkalmazzák először.

Ezen törvény értelmében az USA lefoglalja a milliárdos 5,4 millió dollárosra becsült amerikai vagyonát, és azt Ukrajnába küldi. Malofejev a lépésre úgy reagált, hogy az ország éppen „ellopja” a pénzét, és arról beszélt, hogy „nincs igazság az USÁ-ban”. Viszont azt írta, hogy nem fog az országban pert indítani a döntés visszavonása érdekében. 

Nem is lenne nagyon érdemes számára megjelenni az Egyesült Államokban, ahol a szankciók megszegéséért akár húsz év börtön is várhatna rá.

Valószínűleg nem ő lesz az utolsó orosz oligarcha, akinek a vagyona Ukrajnába kerül. A Putyin-közeli üzletemberek már így is nagyjából 95 milliárd dollárnyi összeget veszítettek a háború kezdete óta, és megvan a nemzetközi összhang abban, hogy ennek a pénznek legalábbis egy részét az ukrán újjáépítésre fordítsák. Az Egyesült Államok pedig még decemberben frissítette a szankcionált oligarchák listáját, így lesz bőven válogatni, kinek a számlájáról érkezik legközelebb pénz az ukránoknak.

Nyitókép: Bloomberg / Getty Images