„Totális pusztítás”: Groznij példája mutatja meg, mi várhat Kijevre

Az orosz vezetés és szakértők is arra számítottak, hogy az orosz hadsereg pár nap alatt el fogja foglalni Kijevet, miután megkezdte Ukrajna lerohanását, de a vártnál jóval erőteljesebb ukrán ellenállás ezt megakadályozta. A háború már két hete tart, de az orosz csapatok még csak közelítenek az ukrán fővároshoz, ahol kemény harcokra kell készülniük az erődítménnyé változtatott nagyvárosban.

Az orosz csapatok érkezésével egyre közelebb kerül a világ ahhoz, hogy megtudja, meddig lesz hajlandó elmenni Vlagyimir Putyin orosz elnök, és ezzel kapcsolatban egyre többször merül fel intő példaként a csecsen főváros, Groznij neve.

„Legroznijozza?”

Boris Johnson brit kormányfő már március elsején azt mondta, szerinte Putyin ösztönből „le fogja groznijozni” Kijevet, hozzátéve, hogy „ha értik, mire gondolok”. Hogy mire gondolt Johnson, és mitől tartanak katonai szakértők, amikor a csecsen fővárost emlegetik Kijev várható ostromával összefüggésben?

Totális pusztítás, ami a földdel teheti egyenlővé és romhalmazzá változtathatja az egész várost.

Az orosz hadsereg először az első csecsen háború alatt támadta meg Groznijt, miután Csecsenföld kikiáltotta függetlenségét. A város ostroma 1994. december 31-én kezdődött, és bár arra számítottak, hogy pár óra alatt el is foglalják, ez csak 1995 márciusára sikerült. 

Azután, hogy Groznijt teljesen szétbombázták.

Groznij utcái igazán apokaliptikus látványt nyújtottak január első heteiben: szétroncsolódott autók és páncélos járművek, éhes kutyák, amik vicsorítottak és morogtak, amikor elkergették őket a prédáiktól, a támadásban meghalt orosz katonák holttesteitől. Romok mindenhol.

Így jellemezte a várost Vlagyimir Voronov orosz újságíró, aki a helyszínen volt az ostrom idején.

A várost tüzérséggel és rakétákkal lőtték, és repülőgépekről bombázták, köztük kazettás és vákuumbombákkal, amelyek válogatás nélkül ölték a civileket. Volt, amikor óránként négyezer lövedék csapódott be a városba. 

Olyan volt, mintha „egy hatalmas vaskéz söpört volna végig az égből, véletlenszerűen szétzúzva és darabokra tépve ártatlan embereket – írta a támadás idején a városban dolgozó Anatol Lieven brit újságíró.

Az orosz győzelem azonban rövid életű volt. 1996-ban a csecsenek visszafoglalták Groznijt, és a háború békekötéssel ért véget. 1999-ben azonban minden újrakezdődött. 

Oroszország terrorellenes akcióként jellemzett háborút indított Csecsenföld ellen, egy új miniszterelnökkel, akinek első feladata volt a háború levezénylése. A neve Vlagyimir Putyin volt.

A várost októberben ballisztikus rakétákkal kezdték lőni, amelyek  egy zsúfolt piacon, egy postánál, egy mecsetnél, valamint Groznij egyetlen szülészeti klinikájánál robbantak fel. 

A kórháznál az AFP francia hírügynökség tudósítója 27 holttestet számolt meg. A többségük nő és újszülött csecsemő volt.

A város ostromát decemberben indították meg az orosz erők, majd elkezdték módszeresen, háztömbről háztömbre haladva lerombolni Groznijt.

A totális pusztítással 2000 februárjára végeztek. Ekkor ment be a városba Andrew Harding, a BBC tudósítója, aki a WBUR amerikai közszolgálati adónak így emlékezett vissza a látottakra:

Nem csak egyes lakótömböket vagy városrészeket pusztítottak el. Ez egy virágzó olajváros volt, félmillió emberrel, és teljesen a földdel tették egyenlővé, tömbről tömbre haladva, kegyetlen hatékonysággal és szándékosan. Az atombombán kívül minden egyes fegyverrel, amije csak volt az egykori szovjet hadseregnek.

Harding 2000 februárjában készült beszámolója szerint már akkor nyilvánvalóvá vált a rombolás nagysága, amikor bementek az elfoglalt városba:

A külvárosokban teljes pusztítás kilométereken át, egy lakóház sem maradt épségben. Hatalmas kráterek mindenhol. (…). A látvány valószerűtlen, mintha csak egy második világháborús film forgatási helyszínén mennénk keresztül, de ez Groznij központja volt. 12-15 emeletes lakóházak álltak itt, mostanra nem maradt semmi.

Groznijban egyetlen épület sem maradt sértetlen, és a csecsen fővárost az ENSZ később úgy jellemezte, mint „a világ legjobban elpusztított városa”. 

Készül Kijev?

Egyelőre nem tudni, hogy Putyin végül elrendeli-e Kijev „legroznijozását”. Egyes elemzők szerint az oroszok csak körbezárják és kiéheztetik az ukrán fővárost, mások arra számítanak, hogy erővel veszik be, miután szétlőtték. 

Mindenesetre Harvik és Mariupol bombázása arra utal, hogy az orosz elnök nem riad vissza az ukrán városok támadásától, és az ezzel együttjáró nagyszámú polgári áldozat látványától.

Nyitókép: Groznij 1995 áprilisában. Fotó: Georges DeKeerle/Sygma via Getty Images