Az ismertség veszélyes terep is lehet, de néha muszáj kiállni az elveinkért – interjú Adányi Alexszel

Már nyár végén leforgott a Hotel Margaret első évada. Hogy vagy most, mivel telnek a napjaid azóta?

Hiányzik nagyon a forgatás. A közösség és a munka is, mert azért a forgatás alatt kialakult egy kis család, és baromi jól érezte magát mindenki. Szalay Bencével, Tzafetás Benjaminnal és Darvasi Áronnal a mai napig jó kapcsolatot ápolok, havonta össze szoktunk járni sörözni. A szerep miatt ugye edzésbe kellett hoznom magam – próbálom is tartani –, de karácsony alatt ez nehéz volt, ezért most próbálok visszajönni a formámba.

Követed az adásokat?

Igen, ha nem tudom megnézni, akkor másnap visszanézem az RTL Most-on. Izgulok, mert hiába olvastam az összes forgatókönyvet a forgatás előtt, így is vannak még homályos részek. Olvasás közben nem tudod epizódokra bontani a sztorit, hanem egybefolyik az egész. Ezért vannak bizonyos pontok, amiket nagyon várok.

Tud még meglepetés érni a sztorit illetően?

Mások karakterén meg szoktam lepődni. Ötvös Andrison például sírva röhögök. Elképesztő, hogy mit szokott csinálni a jelenetekben. Mindig várom, mi fog kisülni abból, amikor akcióba lendül. Vele csak egyetlen egy jelenetet forgattam és nem tudtam, milyen karaktert fog hozni és ez baromi nagyon izgalmas.

Az egyik legextrémebb jelenet volt, amikor a karaktered, Dave leesik „leugrik” a hotel második emeletéről. Hogyan vesztek el egy ilyen technikás és veszélyesnek tűnő jelenetet?

Egy ilyen jelenetet többször le kell próbálni. Már az elejétől fogva ott voltak a kaszkadőrök, mert meg kellett beszélni, hogy pontosan mi az a pozíció, ami jó lesz a kaszkadőrnek az elrugaszkodáshoz. Ezt úgy kellett felvenni, hogy az én végső és az ő kezdő pozíciója – amiből ugrani fog – passzoljon. Ezeket nagyon be kell gyakorolni, hogy minden ugyanolyan legyen. Ilyenkor az utolsó részletig, mindenre figyelni kell, például hogy melyik kezemmel fogom a párkányt, melyik lábammal lépek előre stb. Érdekesség, hogy a mi jelenetünk – amikor Pásztor Virággal beszélgetek – az az első emeleten volt, a kaszkadőr pedig a másodikról ugrott. Utána a vágóasztalon ezt Balázs Ivánék (a Hotel Margaret vezető vágója – a szerk.) brutál jól megcsinálták, fel sem tűnik, hogy nem én vagyok a felvételen.

Anyukád mit szólt, amikor látta az esést?

Neki nem meséltem el az ugrást, mert én is utálom, ha valamit elspoilereznek. Annyit mondtam, hogy lesz majd egy izgi dolog, de ne ijedjen meg, nem én vagyok a felvételen. Miután lement a tévében, átküldtem neki az extra videót, meg a Fókusz riportot, de azt mondta, hogy még így is para volt egy kicsit. Annak viszont örült, hogy nem nézte végig élőben, mert már az is sok lett volna neki, hogy kiállok a párkányra.

Akkor ő is követi a szerepeid és támogat a munkásságodban.

Világ életében azt szerette volna, hogy szeressem, amit csinálok. Nekem a színészet az, ami után úgy tudok hazajönni, hogy élveztem, amit csináltam. Színészkedés közben tudom megmutatni azt, ami éppen bennem van. 

A Hotel Margaret egyébként is egy szeretet meló volt, amikor hazamentem mindig csak áradoztam, milyen brutál jó a csapat és hogy minden egyes ember azért van ott, hogy valami jót alkossunk. 

Szerintem ez elképesztően ritka, mert sokan kiégnek, elfáradnak, vagy nem érdekli őket – találkoztam már ilyennel. Szóval egy jó tapasztalat volt.

A koronavírus alatt poénos hangvételű „Karanténnapló” című anyagokat gyártottál a követőidnek, amiben olyan helyzeteket mutattál meg, amiken minden ember keresztülment az első lezárások alatt. Tervezel videós babérokra törni?

Egy sorozatban dolgoztam akkoriban, aminek leállt a forgatása a koronavírus miatt. Mivel hiányzott a színészet, ezért kitaláltuk az egyik barátommal, hogy készítsünk ilyen típusú videókat. Az alapkoncepció az volt, hogy dokumentáljuk a napunkat, kivel mi történt a héten. És így jött létre a Karanténnapló. Elkezdtük ezeket gyártani, feldobáltuk a netre, és ennyi. Viszont az, hogy blogger legyek a YouTube-on, vagy az Instagrammon, az annyira nem fekszik nekem. Ebben az volt a jó, hogy nem magamról szólt a videó, hanem kitaláltam egy karaktert és egy sztorit, aztán kialakult egy jó helyzetkomikum.

Fontosnak tartod, hogy a közszereplők kiálljanak egy jó ügyért, vagy hogy akár az előbb említett vicces tartalmakkal szórakoztassák is a közönségüket?

Szerintem mindig jó, ha valaki az ismertségét arra használja, hogy kiálljon valami jó ügy érdekében. Nyilván ez egy veszélyes terep, mert sok minden átfordulhat rosszba, vagy akár politikai kérdésbe, ami nem feltétlen jó. De nyilván vannak olyan helyzetek, amikor muszáj az embernek kiállni az elvei mellett.

Tőled is várhatnak hasonló megmozdulásokat a követőid?

Igen. Nyilván erre készen kell állnia az embernek, meg rendelkeznie kell megfelelő követőbázissal, akiket meg lehet mozgatni, és hatással lehet lenni rájuk. Ehhez kell egy kor is egyébként, sosem lehet elég hamar elkezdeni. Én szívem szerint a szelektív hulladékgyűjtéssel, a környezetvédelemmel és az állatvilággal tudok a legjobban azonosulni. Remélem, hogy egyszer majd sikerül olyan dolgokat véghez vinnem ezekben a témákban, ami segítheti az emberiséget, a bolygót vagy a Földet.

Milyen terveid vannak a jövőben? Találkozhatnak még veled az RTL Klub nézői?

Nagyon jól érzem magam az RTL-nél és remélem, hogy ők is meg vannak velem elégedve. Bízom benne, hogy ez egy olyan együttműködés lesz, ami akár hosszútávú is lehet – én nem vagyok semmi jónak az elrontója. A magánéletemről pedig nem nagyon szoktam beszélni. A feleségemmel élek boldogan és az kapcsol ki, ha a családdal lehetek. Átmegyünk édesanyámhoz, elmegyünk kutyát sétáltatni, vagy együtt főzünk. De ezt szeretem távol tartani a munkámtól, pont azért, hogy megteremtsem itthon a nyugalom szigetét.

Adányi Alexszel minden hétköznap találkozhatsz a Hotel Margaretben 21:10-kor az RTL Klubon!

Ötvös Andrással készített interjúnkat itt olvashatod el!

Kiemelt kép: Sárosi Zoltán/RTL Magyarország