„A betegek életét meghosszabbítjuk, de ehhez nem adunk életminőséget” – hiába mondja ezt a kormány, az élet vége nem mindig méltóságteljes

„A miniszter úr mit üzen Karsai Dánielnek? – Nem ismerem őt… nem miért, nincs okom üzenni. Természetesen jobbulást kívánok” – így reagált Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón a 24.hu, Karsai Dániel ügyét firtató kérdésére.

Karsai Dániel halálos beteg.

A következő mondatában korrigált a miniszter.

A lehető leghosszabb ideig, a lehető legjobb kondíciót kívánom, és mindig bízzunk a csodában.

Karsai Dániel azonban sajnos nem bízhat a csodában. Azért fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, hogy eutanáziát vehessen igénybe. Gyógyíthatlan betegsében szenved. Idővel teljesen elveszíti majd mozgás- és beszédképességét, miközben a tudata ép marad. Ez a betegség a tüdőt is legyengíti, ami miatt a beteg végül megfullad. Közben végig tökéletesen a tudatánál lesz, de a szenvedéseiről már nem fog tudni tájékoztatást adni.

Beadványára a kormány is elküldte a maga érveit az Emberi Jogi Bíróságnak. Egyebek között azt írták, hogy szerintük itthon jól kiépített hospice ellátás áll a halálos betegek rendelkezésére, így megőrizhetik a méltóságukat.

A mi álláspontunk az az, hogy az emberi életről nem az embereknek kell végső soron rendelkezni

– mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

A Magyar Orvosi Kamara szombati fórumán ezt másként látták.  

Illúzió az, hogy az élet végéről nem az ember dönt. Kutatások bizonyítják azt, hogy az intenzív terápiás osztályoknál 72,6 százalék részesül kezelés korlátozásban

– mondta Kussinszky Anikó, aki az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vezető főtanácsosa.

Az Alapvető Jogok Biztosának egyik főtanácsosa szerint a betegek ugyanakkor nem tudnak dönteni a saját kezelésükről. Ugyan létezik az úgynevezett „élő végrendelet” – ebben például a beteg előre meghatározhatja, hogy kórházi kezelés esetén milyen beavatkozást enged vagy nem enged –, de ez a gyakorlatban nem működik.

Ez volt a tapasztalata a konferencián résztvevő szakemberek többségének is. Szerintük nem csak az eutanáziáról, hanem az úgynevezett életvégi döntésekről is társadalmi párbeszédre volna szükség. A Hospice ellátást felügyelő főorvos szerint ugyanis a mostaninál jobban figyelembe kellene venni a betegek akaratát.

Minél kevesebb szenvedés mellett, nagyon sokszor fordul az elő a gyakorlatban, hogy a betegek életét meghosszabbítjuk, de ehhez nem adunk életminőséget

– mondta Csikós Ágnes, a Hospice-palliatív ellátás országos szakfelügyelő főorvosa.

Karsai Dániel a fórumon arról beszélt: már az is eredmény, hogy párbeszéd indult a témában.

A halál, az elmúlás témája nem volt téma Magyarországon. Magyarország kormánya ezzel a kérdéssel 0 percet foglalkozott.

Az alkotmányjogász ügyét november végén tárgyalja az európai bíróság. Ha számára kedvező döntés születik, akkor a kormánynak módosítania kell a hazai jogszabályokat.